reggeli dicséret

  „A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.”  ( 103. Zsoltár 1-4 . vers ) Hogy vagy? Á, ne is mondd! Észrevetted már te is? Annyira bennünk van a nyavalygás, a panaszkodás, a kritizálás lelkülete, az hogy sokkal szívesebben beszélünk a problémákról a kifogásokról, mint a megoldásról. Hogy a jót és a szépet automatikusnak vesszük, az szóra sem érdemes. De ami a nehézségeket és a bántásokat illeti, vég nélkül mantrázzuk, nehogy elfelejtsük. De tehetünk-e valamit a siránkozás helyett? Hogyan tudunk kiszabadulni a megkeseredés magába szippantó ördögi örvényéből? Áldjad az Urat! A csodáiért, kezdve azzal, hogy megteremtette a földet, hogy megoldást adott a bűnre, hogy megszabadította Noét, Mózest, Dávidot, Dánielt...

  „Áldott legyen az Úr, aki nyugodalmat adott az ő népének, az Izráelnek, minden ő beszéde szerint, csak egy beszéde is hiábavaló nem volt minden ő jó beszédei közül, amelyeket szólott Mózes, az ő szolgája által.”   ( Királyok első könyve 8. fejezet 56. vers ) ’Áldott legyen az Úr!’ – Kiáltotta Salamon, miután a templomszenteléskor imáját befejezve felállt és a nép felé fordulva megáldotta őket. ’Áldott legyen az Úr!’ – Kiálthatta minden ember, aki csak látta azt a Mória-hegyén álló fenséges építményt. Micsoda templom lehetett az! Hogyan ragyoghatott, mikor rásütött a nap! Kívül-belül arannyal és drágakövekkel volt borítva, a falakra kerubok, pálmák, és más növénymotívumok voltak vésve. A Szentélyben nem egy, hanem tíz gyertyatartó, tíz asztal a szent kenyereknek. A templom körül kiszolgáló épületek a papok tisztálkodására, az áldozni való mosására, bemutatására.   (2Krón.2-4.fejezet) S milyen különleges volt az a nap, épp a Sátoros ünnep. Ahogy nyolc napo...