reggeli dicséret

Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?  Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. Lukács evangéliuma 15, 8 -9. Hiányozhat-e az, ami nem az enyém? Valószínüleg ha hiányzik is, azt valahogyan másként nevezzük. Mert ami soha nem volt a miénk, aziránt inkább vágyakozunk, szeretnénk megszerezni magunknak. ezért néha értékesebbnek is látjuk annál, mint amit tulajdonlunk. Így karácsony után az ajándékok is már elveszítették a varázsukat. A kedvenc játékok, amiket a gyermekeink kaptak, már nem biztos, hogy azok többé. Főleg, ha közben volt egy névnap, egy szülinap, amire valami újat kaptak. Vannak olyan értékeink is, amiket sokra tartunk és eleinte nagyon vigyázunk rájuk. Lehet, hogy még biztonsági intézkedéseket is teszünk azért, hogy örökre megmaradjanak a számunk...

„Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. Mert halljuk, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek, nem dolgoznak, hanem haszontalan dolgokat művelnek. Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek.” Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 3:10-12 Nehezen jönnek a szavak, hogy mit is írjak erről az igéről. Mert a szemem előtt megjelenik egy diák, akinek már csak néhány napja van a nyári szünetből, és kezdődik az iskola úgy, hogy még fogalma sincs, ki lesz a kémia tanára, az osztályfőnöke, vagy a napközis tanítónénije. Látok egy pedagógust, aki azt kívánja, bárcsak kezdődne számára is az iskola, mert mindennél jobban tanítani szeretett volna, de nem ilyen körülmények között. Látok egy óvodavezetőt, aki őrlődik magában, hogyan oldja meg, hogy a sünicsoportban is legyen óvónő, mert akárhogy számol, nincsenek elegen. Látok szülőket,...

„Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket. Munkájukért nagyon becsüljétek és szeressétek őket! Éljetek egymással békességben!” Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 5:12-13  Az adventi várakozás heteit élve, év vége felé közeledve vegyes érzések tolonganak a szívedben. Egyrészt teljesen kifáradtál, és legjobban azt szeretnéd, hogy az év végével a téged nyomasztó problémáknak is vége legyen. Valamint az se lenne rossz, ha átlépve az új esztendőbe, varázsütés-szerűen elmúlna rólad ez a kipihenhetetlen kimerültség, és úgy indulhatnál neki az előtted álló útnak, mint aki két hónapot nyaralt egy nem túl sűrűn lakott szigeten.  Ingerlékenyebb vagy és nem okoz gondot számodra, hogy meglásd a dolgok negatív oldalát. Ugyanakkor érzed azt is, hogy ez egy különleges időszak, vágysz a szeretet, megbecsülés, elismerés után, és másokat is jó lenne megajándékozni azzal, hogy kifejeze...