A mindig „valaki más”
„Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok.” Máté evangéliuma 6:14 Miért tetted ezt vele? - hangzik a kérdés feléd. És a válasz már régen készen vár a gégéd belsejében, szinte alig bírod visszafogni, hogy ne szálljon szélnek idő előtt. Mert a másik... a másik kezdte, vagy igazán fogalmad sincs, ki kezdte, de Te a másik miatt tetted, amit tettél, mindenért ő a felelős. De az a másik sem felel másként, ő pedig Téged, vagy talán egy harmadik, negyedik embert hibáztat, mert természetesen amit ő tett, az is csak valaki más lépésének a következménye. És megy a kör tovább, egyre szélesebb, egyre kuszább, egyre követhetetlenebb lesz. Kavarog és örvénylik, beszippantva mindent és mindenkit magába, és sose derül ki, ki is volt igazán a hibás. Mindig akad egy „valaki más”. Mondd, mikor ér véget ez az unos-untalan keringőző játék? Mikor felel végre valaki a visszakézből pofon helyett a megbocsátás ölelésével? Mikor lesz valaki elég erős ar...