reggeli dicséret

„Krisztus szolgálata éles ellentétben állott a zsidó vének szolgálatával. A hagyományok és formaságok tiszteletben tartása teljesen megfosztotta őket a valódi gondolkodási és cselekvési szabadságtól. Szüntelenül rettegtek a tisztátalanságtól. Nemcsak a pogányoktól, hanem saját népük többségétől is távol tartották magukat, hogy elkerüljék a "tisztátalannal" történő érintkezést. Nem keresték javukat, barátságukat sem igyekeztek megnyerni. Mivel állandóan ezek a dolgok foglalkoztatták őket, gondolatviláguk beszűkült, életük egyetlen pont körül forgott. Példájuk az önzést és a türelmetlenséget táplálta a nép minden rétegében. Jézus azzal kezdte reformáló munkáját, hogy együttérzéssel közeledett az emberiség felé. Miközben a legmesszebbmenőkig tiszteletet tanúsított Isten törvénye iránt, megfeddte a farizeusok tettetett kegyességét, és megpróbálta a népet megszabadítani az értelmetlen szabályok kötelékéből. Le akarta rombolni a társadalom különböző osztályait elválasztó falakat,

„ Ekkor Péter magához tért, és így szólt: "Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből, és mindabból, amit a zsidó nép várt." Apostolok cselekedetei 12:11. Most tudom igazán… Miért csak most? Mert eddig mintegy alvajáró tette, amit az angyal mondott neki. Vedd fel köpenyedet. Meg a sarudat is. No meg az övedet. Gyere, kövess! És Péter gépiesen végzett mindent. Mondom: gépiesen! Mint Te, meg én. Reggel felébredsz. Gépiesen elindulsz a mosdóba, aztán megfésülködsz. Aztán gépiesen beülsz az autóba. El a munkahelyre. Gépiesen elvégzed munkádat. Aztán gépiesen bevásárolsz, elkészíted a vacsorát, átnézed a gyerek házi feladatát. Gépiesen berakod a gépbe a mosnivalót. Gépiesen elolvasol pár sort a Bibliádból. Aztán gépiesen elmormolsz egy imát. Aztán bezuhansz az ágyba. Reggel az óracsörgő gépies elnyomásával minden kezdődik előröl. Gondolkodtál azon, hogy Péter mikor eszmélt fel? - Amikor megcsapta az éjszakai f

"Hűségesen terelgeted e megváltott népet, erőddel vezeted szent legelődre. " Mózes 2. könyve 15:13 Hűség..., az biztosan kellett hozzá. A hűség: kitartás. Kitartás a legnehezebb, leglehetetlenebb és a legreménytelenebb helyzetben. Amikor mi emberek megkérdezzük: megéri? Akkor is! Rendíthetetlenül, biztosan és valóságosan. Isten hűséges volt, amikor Ábrahám még a feleségét is letagadta - mi lett volna, ha a még egészen ismeretlen Istenéről kérdezik? Kimentette a bajból, amibe Ábrahám sodorta magát - kétszer is. Isten hűséges volt, amikor Ábrahám földies módon, Isten-mentesen oldotta meg a gyerek-kérdést - béranyaság: fájdalmas út-, sok könny-, szakadatlan ellentét-módra. Isten hűséges volt, amikor Jákób csaló lett, majd akkor is, amikor őt csalták meg. Isten ott raboskodott Józseffel a börtönben, de vele volt akkor is, amikor gazdasági tanácsokra volt szüksége Egyiptomnak. Isten hűséges volt 430 évig Gósen földjén, amíg az izraeliták az egyiptomiaknak dolgoztak. Hatalmas csod

„Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek? Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” (János evangéliuma 8. fejezet 33-36. vers) Sokan ma is értetlenkedve állnak, mikor a Jézus általi szabadulásról esik szó. Van egy néhány dolog, amitől Isten megszabadíthatna - mondják - szegénység, betegség, bizonyos emberek… Mivel azonban magukat igaznak tartják, eszükbe sem jut, hogy Jézus, - mint, ahogy Józsefnek is mondta az angyal (Máté 1:21) - a bűntől, azaz azoktól a dolgoktól akar bennünket megszabadítani, melyek Tőle elválasztanak. Bizony, milyen jó lenne, végleg letenni minden bűnt! Milyen jó lenne, ha nem lenne bennünk többé bűnös gondolat, ártó szándék, haragos szó, félresikerült cselekedet… De hogyan lehetséges e

„És megismerétek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (Jn 8,32) Mi az igazság?  Amikor az igazságról beszélünk általában azt értjük alatta, ami nem hamis. Mert ami nem hamis az csak igaz lehet. Azt, amely a dolgok valóságát mondja el. Sokan úgy vélik, hogy az általuk ismert igazság a tökéletes. Amikor valamit elgondolunk, cselekszünk, van, hogy megkérdezzük magunktól: Ez most helyes, jó? Vagy megkérdezünk valakit, hogy mi a véleménye. Megnyugtatjuk magunkat, hogy az általunk vélt igazság a helyes és ez az igazi szabadság, úgy élek,  ahogy nekem jó……. Itt álljunk meg! Valóban ez lenne a szabadság? 11 éves lányomat megkérdeztem erről. Ezt felelte: a hazugság egy rabság, és az igazság szabaddá tesz. Így látja egy gyermek. Milyen sokan élnek úgy a hazugság csapdájában, hogy nem ismerik az igazságot.! Milyen jó lenne, ha felszabadulnának és megtalálnák az utat a szabadság felé.  Van egy vezetőnk csak be kell Őt engednünk szívünkbe. Ő JÉZUS!

"Mert benne lakik az Istenség egész teljessége testileg, és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak." Kolossébeliekhez írt levél 2:9-10 „Bennem éljetek!” – ezt szeretné Jézus. Talán már találkoztunk ezzel a kifejezéssel keresztény körökben, de vajon értjük-e az igazi jelentését? Nem fordulhat elő velünk is, hogy megőrizve a látszatot, „vallásoskodva”, biblikusnak tűnő panelekből építünk fel egy szép életet, közben Krisztussal nincs igazi kapcsolatunk. Pár mondattal korábban azt mondja Pál apostol: „Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.” (Kol 2:6-7) Krisztusban élni ezek szerint naponkénti tudatos döntések sorozata, amely arra épít, hogy elfogadom őt Uramnak és Megváltómnak. Ez több, mint egy kézlendítés, és eg

„Az asszonynak pedig ezt mondta: Megbocsáttattak a te bűneid. Az asztalnál ülők erre kezdték kérdezgetni egymás között: Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja? Ő pedig így szólt az asszonyhoz: A te hited megtartott téged, menj el békességgel!” Lukács evangéliuma 7:48-50 „Megbocsátottam.” - hangzik fel a reményt, életet adó szózat, és te a csodálkozástól még kábán, félszegen lépsz ki újra a fényre. Nincs már az a vétek, nincs bűntudat, nincs vád. Szabad vagy arra, hogy békességgel menj tovább, hogy jól dönts, hogy élj és ne visszaélj az Isten adta lehetőségekkel. Szabad vagy egy újabb lehetőségre, mert Isten elvette korábbi hibádat. Elvette a nélküle való életet, és egy tiszta lapot tolt eléd, hogy ezután ezen alkoss Vele.  Isten megbocsátott neked, annak ellenére, hogy te magad is úgy érezted, ennek már nem lehet jó vége. Tudod, barátom, Isten nem olyan, mint amilyennek sokan elképzelik. Ő kész megbocsátani mindenkinek, aki elé viszi hibás döntéseit. Ő kész minden egyes esés és e