Rúth emlékére

„Apróra elbeszélték nekem mindazt, amit anyósoddal tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat, anyádat, szülőföldedet, és hogyan jöttél el egy olyan nép közé, amelyet azelőtt nem is ismertél. Fizessen meg tetteidért az Úr, legyen bőséges jutalmad az Úrtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni. ” Rúth könyve 2,11-12 Sokáig érezted, hogy nincs szebb a gyermekkor emlékeinél, nincs melegebb otthon a szülői háznál. Azt gondoltad, hogy a legfontosabb szeretet az, ami összeköt szüleiddel, édesanyáddal, édesapáddal. Amit mondtak, az maga volt a szentírás, gondolataik, amit megosztottak, volt a bölcsesség első magva szívedben. Hitük a te hited volt, álmaik a te álmaid, de sorsod világra jöttödtől kezdve megpecsételődött. Ahogy anyád testétől elszakadtál, úgy szakadtál el később szüleidtől, hogy önálló ember légy. Megismerted őt és megszeretted, mert különleges volt, mert más volt, mint a többiek. Aztán lassan ő lett számodra az egyetlen. Nem volt könnyű őt vá...