reggeli dicséret

"Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!" Máté evangélkuma 24. fejezet 42. vers Vigyázzatok, vagy másként: legyetek éberek! Nem könnyű feladat állandóan éberen őrködni úgy, hogy a figyelmünk, a készenlétünk ne lankadjon. Ha tudjuk, hogy melyik vonattal érkezik a barátunk, akkor a vonat érkezése előtt időben kimegyünk az állomásra, hogy el ne mulasszuk a találkozást. Mit teszünk azonban akkor, ha nem tudjuk, hogy melyik vonattal jön, vagy esetleg azt sem tudjuk, hogy mely napon, vagy héten érkezik? Hogyan kerülhetjük el azt, hogy úgy járjunk, mint a történetbeli fiú, aki a nyájat őrizte, s mivel unatkozott, farkast kiáltott, majd amikor tényleg jött a farkas már senki nem figyelt rá? Jézus szavai szerint a vigyázásnak, őrködésnek életmóddá kell válnia számunkra. Hogyan lehetséges ez? Személyes meggyőződésem szerint ez csak úgy lehetséges, hogyha megtanulunk éberen figyelni Isten vezetésére életünk minden területén. Aki csak az „idők jel...

“Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.” (Jelenések 3:11) Mindannyian várunk valamit. Sokszor ez egy rendezvény, sokszor ez egy esemény, vagy családi ünnep. Bármi is legyen, fontos számunkra, annyira, hogy minden idegszálunkkal figyelve fel akarunk készülni rá. A Biblia előre mutat egy olyan eseményre, ami érdemes arra, hogy várjuk. Jézus Krisztus meghalt értünk, de feltámadt, és a mennybe ment. Mikor elment, ígéretet tett számunkra, hogy vissza fog jönni, és ezt érdemes várnunk. Ez egy olyan esemény, amire érdemes készülnünk. Nem tudjuk mikor történik ez meg, de egy valami biztos, hamar eljön, és ez hatalmas esemény. Olyan nagy, hogy az egész világegyetem feszülten figyeli, mikor következik be. Az esküvőmre készültem, és a feleségem, akkor még menyasszonyom egyik nap ránézett a telefonjára, és ennyit mondott: "Már csak száz napunk van az esküvőig." Én akkor azt hittem hogy az rengeteg, ma már tudom hogy kevés idő. Így vagy...

"Mi, akik nappaliak  vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe." 1Thes 5,8 "Jelenleg nyilvánvaló bizonyítékunk van, hogy a Sátán csalón, fondorlatosan működik emberi értelmeken. Eltökélt igyekezettel szálljunk szembe mesterkedésével. A múlt sötét képeit pedig temessük el, s maradjanak eltemetve. Ne sötétítsük el senki gondolatait a múlt hánytorgatásával. Hozzunk be most minden lehetséges fényt. Ha némelyek hagyják az ellenségnek, hogy előnyre tegyen szert fölöttük, kísértik őt, hogy kísértse meg őket s valósítsa meg terveit. Ezt ne engedjétek megtörténni. Ne hánytorgassátok föl a múlt sötét, nem krisztusi tetteit. Drága Megváltónk folyton szólította e tettek elkövetőit, hogy ne hozzanak többé gyalázatot Istenre, hanem forduljanak hozzá, segítsék őt a helyes cselekedetekben. A világosság és nappal gyermekei vagytok, nem az éjszakáé és sötétségé. Krisztus az út, az igazság és az é...

„Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.” Galátziabeliekhez írt levél 5:5 ’Már csak hármat kell aludni’, ’Csak beszaladok a boltba, mindjárt jövök’, ’Ülj nyugodtan, nemsokára sorra kerülünk’. Ismerős? Nekem bizony sok rossz gyermekkori emlékem kötődik ezekhez a mondatokhoz, melyek alapján arra jutottam, hogy nincs fárasztóbb és unalmasabb dolog az életben, mint a várakozás. Ez a véleményem ma sem sokat változott, csupán jobban feltalálom magam, miközben a postán, a bankban a sorszámra, vagy a boltban, a pirosnál az előttem lévőkre várok. De mi a helyzet ’az igazság reménységének’, Jézus visszatérésének várásával kapcsolatban? Hogyan és mitől lesz ez a várakozás hitből való, Szentlélek általi? Jézus végidőről szóló beszédeiben arra hívja fel a figyelmet, hogy ne a visszajövetelének pillanatára, a ’mikor’-ra fókuszáljunk, hanem arra, hogy mivel töltjük az azt megelőző várakozás idejét. „ Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a...

"Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak." Prédikátor 3,1 Különleges viszonyban vagyunk az idővel, vagyis azzal, hogy a velünk kapcsolatos dolgok mikor történjenek és mikor ne történjenek meg. Amikor gyermek voltam, nem volt türelmem kivárni a dolgokat, mindent azonnal akartam. Anya azonnal legyen itt! Most akarom megkapni a szülinapi ajándékom! Már most azonnal fenn akarok lenni a hegy tetején, hogy csúszhassak is le a szánkóval!  És így tovább. Természetesen, ahogy nőttem, ez változott. Meg kellett tanulnom, hogy nem történhet minden jó akkor, amikor szeretném és olyan sincs, hogy a rossz dolgok örökké váratnak magukra. Megtérésem idején járta az országot egy könyvecske, egy fiatal hívő lány írta Amerikában a vég idejéről, ahogy azt ő elképzelte. "MOST" - ez volt a címe. Arról szólt, hogy a próféciák valóra váltak és Isten gyermekeinek menekülnie kellett, miközben ő még élni szerette volna azt az életet, amit még...

"Csak az ÚR ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik." Példabeszédek 2,6 Két történet (Máté 24,45-51 alapján) 1. Régóta szolgált a háznál. Elég régen ahhoz, hogy ismerje és becsülje a gazdáját. Ura rá is szolgált a tiszteletére, becsületes, tisztességes ember volt, aki életében mindig a mások szolgálatát és megsegítését tartotta szem előtt. Ezt várta el gyermekeitől, munkatársaitól és alkalmazottaitól is. Ő pedig igyekezett mindig a kedvére tenni, tőle mindent eltanulni, ezért idővel egyre feljebb jutott a ranglétrán. Mára ő lett gazdája jobbkeze és most nagy feladat várt rá. Hosszú időre egyedül marad a gazdaság, a ház vezetése, és neki kell gondoskodnia mindenről és mindenkiről. Örömmel fogja megtenni amit kell. Minden úgy fog működni, mintha a "főnök" is otthon lenne, hogy amikor hazatér, mindent rendben találjon és büszke legyen rá. Arra, hogy hűséggel szolgált és mindenben helytállt. Bár a várakozás napjai hosszúra nyúltak és...

„Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő ígéretében. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt. Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás! Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.” (130. Zsoltár 5-8. vers) Várakozás és várakozás között óriási különbség van, hisz például másképp várjuk a születésnapunkat és másképp egy nehéz vizsgát, más fogtömésre várni a fogorvosi rendelőben és más várni szerelmünkre az első randevún, más várni hétfő reggel, hogy jön a főnök és más várni egy gyermek érkezésére. Mintha az idő is másképp telne eközben. S miért? Úgy vélem, a dolog nyitja a várt személyhez, vagy eseményhez való viszonyulásunkban rejlik. Akit szeretünk, annak jövetelére örömmel készülünk, szemben azzal, akit csak muszájból látunk vendégül. Ennek fényében, a ’Hogyan várom az Urat?’ helyett inkább tegyük fel magunknak azt a kérdést, ’Milyen kapcsolat fűz az Úrhoz?’. Mert, ha szereted Őt ...

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon: Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését;” (Tituszhoz írt levél 2. fejezet 11-13. vers.) Mit tennél, ha teljes bizonyossággal tudnád, hogy Jézus holnap visszajön? Hagynád a földi dolgokat, nem rohannál bevásárolni, nem mennél be munkahelyedre, talán nem is ennél? Számítógépezés helyett, magad köré gyűjtenéd szeretteidet és egész nap csak imádkoznál és olvasnád a Szentírást? S mit tennél, ha nem holnap, hanem egy hét múlva térne vissza az Úr? Lehet, első nap még minden maradna úgy, ahogy most van, de a hét vége felé a biztosan sokkal komolyabban és mélyebben foglalkoznál a lelki dolgokkal. S mit tennél, ha ezen örömteli esemény csak egy év múlva következne be? Hogy mit tettek 1844-ben azok,...