reggeli dicséret

Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten! Zsoltárok könyve 31:6 A héten az egyik bibliakör alkalmával a derült égből felmerült a kérdés: miért írja a zsoltáríró, hogy nem szabad emberekben bízni? (Ld. Zsoltárok könyve 146:3 ) A rövid válasz erre a kérdésre az, hogy azért, mert ez egy vers. És a költemények gyakran túloznak. Közvetlenül a mai szakasz utáni verssor például így szól: “Gyűlölöm a hitvány bálványok híveit, mert én csak az Úrban bízom.” ( Zsoltárok könyve 31:7 ) Nyilvánvalóan több ponton is túloz Dávid, hiszen: - nyilvánvalóan nem gyűlöli azokat, akik bálványokat imádnak. Legalábbis nagyon remélem, hogy nem, hiszen Isten hosszú és nehéz leckéken keresztül tanította az igazi szeretetre. - meg ugye az is túlzás, hogy egyedül csak az Úrban bízik. Az ember nem így működik. Bízunk a buszsofőrben, a szakértelmében, hogy nem vezeti árokba a buszt, amin ülünk. Bízunk az étterem szakácsában, hogy nem főzött mérget a levesünkbe. Bízunk a férjünkben, feleségünkben...

"Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” Zsoltárok könyve 34:9 Itt a tavasz, és ennél jobb dolgot elképzelni sem tudok. Persze  naptár szerint  már március elseje óta tavasz van, a csillagászati tavasz is beköszöntött már március 20-án, de mindent egybevetve igazán — legalábbis nálunk — csak most lett igazából tavasz. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy érzem, és látom. Érzem, hogy melegebb van, mint korábban volt, nap közben már nyitott ablaknál dolgozhatok. Este is jól esik egy kicsit sétálni a kertben, ahol már zöldülnek a fák és az első virágok már kinyitottak. Igen,  tudom , hogy itt a tavasz, de ami még fontosabb, hogy az  érzékszerveimmel  is tapasztalom. Nem elég csak tudni! Ha arra alapoztam volna, hogy mit  tudok,  akkor már március elsején egy szál pólóban flangáltam volna a városban, ami mondjuk ki, idén sem lett volna jó ötlet — még ha a március 15-i hóapokalipszis idén ki is m...

„Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! ” ( Jakab 5:13 ) Isten sohasem hagy el. Nem csak akkor tart veled, amikor minden rózsás és csendes körülötted és benned, hanem az élet sötét, viharos időszakában veled tart. Ő igaz barát, akire minden időben számíthatsz. Jakab apostol szavai életünk két végletére utalnak: szenvedés és öröm. Sokszor találja magát egyedül az ember, amikor életének ege beborul, ilyenkor kevés barátra számíthat. Az ige arra bátorít, hogy keresd Istent imában, mert nincs messze tőled. Ha bajba kerülsz, Ő akkor is ott van melletted, csupán egy imatávolságnyira van tőled. Imádkozz, szólítsd meg őt és tapasztald meg, hogy mily nagy szeretettel vesz körül. I sten nehéz körülmények között valóságosan megtapasztalható hűségét és szerető jelenlétét Ady Endre is megírta „Az Úr érkezése” című versében. Ady Endre: Az Úr érkezése Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átöle...

„Ó, Uram, Istenem! Imé Te alkottad a mennyet és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal, és nincs előtted semmi lehetetlen!” Jeremiás 32: 17. Ma reggel olvasd el ezt a gyönyörű verset, és engedd, hogy szívedhez szóljon! Bódás János: Lehetetlen Te azt mondod, hogy lehetetlen És leereszted a kezed, Csüggedt-fásultan belenyugszol: Ha nem lehet, hát nem lehet! Te azt mondod, hogy lehetetlen S befagy az ajkad, a szíved, Már alig mersz, s kihal belőled Minden nagy, hősi lendület. S miattad dúlhat itt a gazság. Fertőzhet a bűn, a kapzsiság. Hagyod, hadd rohanjon vesztébe Dühödt őrültként a világ. Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam; Se szó, se vér, se könny, se jaj, Se ész, se fegyver nem segít már, Se ezer nábob, se arany... Legyen, mi lesz... Ha ég az erdő, Ki oltja el, s mit ér a gát, Ha a tenger kilép medréből, S dühödt őrültként dobálja magát? Lehetetlen, - hát lehetetlen! Méreggel, átokkal teli a világ, - szenny, láz, kelevény már! L...