reggeli dicséret

„Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akit kedvel a lelkem! Lelkemet adom neki, és igaz ítéletet hirdet a népeknek. Nem szít viszályt, és nem kiáltoz, senki sem hallja hangját az utcákon. Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki, míg győzelemre nem viszi az igaz ítéletet. És az ő nevében reménykednek majd a népek.” Máté 12,18-20 Milyen lenne az a vezető, aki valóra tudná váltani az emberiség egységét? Milyen lenne az, aki meg tudná valósítani azt, hogy ember az emberrel ezután mindenkor békében legyen? Milyen lenne az, aki orvosolni tudná mindenki lelki bajait a testiekkel együtt? Milyen lenne, ki békét tudna hozni a vallási, etnikai, gazdasági ellentétekkel szabdalt, forrongó világnak? Van róla elképzelésed? Először is szolga lenne és nem Úr, mert ahhoz, hogy szót értsen mindenkivel alázat és tisztelet szükséges. Másodszor kiválasztott lenne a szó teljes és pozitív értelmében, mert egy ilyen küldetést nem lehet hivatást

Az örök élet feltétele Ezeket írtam, hogy tudjátok: nektek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, örök életetek van . János 1. levele 5. rész 13. vers Szeretnél örökké élni? Biztos vagyok benne, hogy NEM! Nem, ha ezek a körülmények maradnának és fokozatosan minden egyre rosszabb és rosszabb lenne. Mert, hogy a világ, a társadalom, a természet, a gazdaság, a családok állapota erre mutat. Én sem szeretnék ezek között az egyre rosszabbodó körülmények között – örökké élni. Hála Istennek, itt nem is erről van szó! Jézus Krisztus egy csodálatos otthont készített nekünk, ahol már nem lesz egészségi probléma, meg szeméthegyek, nem kell izgalommal várni a tizedikét, hogy megkapom-e a fizetést, esetleg helyette a felmondólevelet kapom kézhez. Nem kell rettegni a halál, a válás miatt, gyermekeink betegágya mellett sem kell virrasztani. Ő egy olyan örök életet készített számunkra, amilyen Éden volt a bűneset előtt. A békesség, a szeretet, az egészség, a megértés, az önzetlenség otthona. S

„A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kívánság életnek fája.” Példabeszédek könyve 13:12 Kevés olyan Biblia-szöveg van, amelyet a mai fogyasztói társadalom a zászlójára tűzhetne, de talán ez a vers tetszene a multi-cégeknek. „Ne halogasd a termék megvételét! – mondanák – Ragadd meg a lehetőséget most! Megkaphatod kívánságodat, és ha nincs elég pénzed, nálunk kedvező kamattal hitelben is vásárolhatsz.” Persze joggal kételkedhetünk az ilyen irányú értelmezésben. Akkor pedig milyen reménység halogatása teszi beteggé a szívet, ha nem a pénz elköltése egy nagy bevásárlóközpontban? És milyen kívánságról beszél, ha nem a hitelre vett hiper-szuper termék hitelre való megvételéről? Van egy keresztyén reménység, amely már 2000 éve várat magára – Jézus második visszajövetele. Minden korban várták, hogy visszajön az ég felhőiben – ahogy meg is ígérte – sőt a legtöbben meg voltak győződve arról, hogy ez még az ő korukban be fog teljesedni. Nagyapám mesélte, hog

„Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.” (37. Zsoltár 4. vers) Úgy vélem ez a bátorító mondat sokunk szívének kedves Bibliaverse. S főleg e vers második felére, - arra, hogy az Úr majd megadja szívünk kéréseit - szoktunk koncentrálni, elfeledve, hogy ez az ígéret a mondat első felében olvasható feltételhez van kapcsolva. Gyönyörködjél az Úrban, mondja a Zsoltáros. S hogy mit jelent ez a gyönyörködés Hadd álljon itt a XIX. században élt híres baptista prédikátor Spurgeon gondolatsora: „Az Úrban való gyönyörködésnek átalakító ereje van, mert felülemeli az embert romlott természetének kívánságain. Az Úrban való gyönyörködés nemcsak önmagában jó dolog, hanem a szívünkben is olyan kívánságokat ébreszt, amelyek teljesítésében az Úr kedvét leli. Avagy nem magasztos dolog-e az, hogy kívánságaink annyira átalakulnak, hogy végül azonosak lesznek Isten akaratával? Az ember azonban, nagy ostobán, először kíván valamit, azután nekilát, hogy megszere

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen. Efézusbeliekhez írt levél 3. fejezet 20-21. verse Amikor az Istent imában megszólítjuk, akkor érdemes megfigyelnünk azt, hogy a haladás, vagy kérések vannak többségben? Ahogy hallgatom az imádságokat, és együtt lélegzem a szívemmel az imádkozóval, akkor azt kell megállapítani, hogy a kérés mindig valahogy több. Az ember mindig többet és többet akar, de itt van egy ígéret arra vonatkozóan, hogy többet is fogunk kapni! Habár azt mondjuk, hogy mi nagyon jól ismerjük magunkat, és tudjuk azt is, hogy milyen szükségleteink vannak, mégis be kell azt ismernünk, hogy az Isten jobban tudja. Nehéz ezt olyankor tudomásul venni, mikor az igazán nehéz helyzetbe kerülünk. Akkor inkább kérdezősködni szeretünk (miért Uram?), vagy megmondani a megoldást. Itt ped

„ Ha falatodat megosztod az éhezővel, és jól tartod a nincstelent, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény. Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” Ézsaiás könyve 58:10-11 Böjtöltünk-e valaha? Miért tettük? A böjtölésnek több oka is lehet. Vannak, akik egészségük megörzése érdekében hetente egy napot böjtölnek: csak vizet, vagy esetleg gyümölcsöt fogyasztanak. Mások a vallás által előírt böjt hívei. Ilyen a húsvét előtti nagypénteki böjt, amikor a hús fogyasztásától tartózkodnak a vallási közösség tagjai . Sokan olyankor böjtölnek, ha valamilyen éltebevágó döntésben szeretnének Istentől útmutatást kérni. Arra gondolnak, ha nem esznek semmit, megsanyargatják testüket és ezáltal Isten figyelmét jobban kiérdemlik. Ézsaiás által Isten más irányba tereli a böjt fogalmát. A fejezet elején

„... hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus”. Pál levele az efezusiakhoz 4:14-15 Peregnek az évek egymás után, és magadon szinte észre sem veszed az idő múlását. De meglátod, hogy idén érettségizik az a „gyermek”, akit te csecsemőkorában dajkáltál, és szörnyülködve kapsz a fejedhez, hogy ilyen öreg lennél? Körülötted házasodnak, férjhez mennek ismerősök, utódokat vállalnak, és már nem is az elsőt. Néhány rokonodból nagyszülő lesz, és egyre nagyobb szám áll abban a rublikában, hogy hány éves is vagy valójában.  Néha csak nevetsz az idő múlásán, máskor pedig visszasírod a régi napokat, a gyermekkor gondtalanságát, amikor még az volt a „probléma”, hogy a strandról haza is kell tekerni a kétkerekűvel, és persze az út arrafelé emelkedik. Elmerengsz a boldog, nevetések