reggeli dicséret

Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Zsolt. 91:11-12 Amit nem látunk arról hamar elfeledkezünk. Így van ez Isten angyalaival is. Léteznek, itt vannak körülöttünk, mégis ritkán gondolunk rájuk. Szeretném, ha ma reggel egy kicsit a fókuszunkba kerülnének. Ellen White Nevelés című könyvében a következő gondolatokat olvastam: A mennyei lények tevékenyen részt vettek a történelem során az emberek ügyeiben. Villámláshoz hasonló, ragyogó ruhában jelentek meg vagy közönséges halandó alakjában, akár a vándorok. Elfogadták a vendéglátást a földi otthonokban, eltévedt utazókat vezettek rá a helyes útra. Meghiúsítottak sok ártó szándékot, kivédték a pusztító csapásait. Minden megváltott látni fogja az angyalok szolgálatát saját életében. Milyen csodálatos lesz majd beszélgetni az angyallal, aki őrizte lépteiket, befedezte fejüket a vész idején, aki velük volt a halál árnyékának völgyében, aki kijel...

2013 márciusában egy nénikét temettünk el Szombathelyen. Több mint 200 km oda is és vissza is kocsival. Már odafele is másfélszer addig tartott az út, mivel igen erős viharban, hóesésben mentünk. Aztán visszafelé megállt a közlekedés. Hatalmas hófúvások, keresztben állt kocsik, buszok. Az M1-est teljesen lezárták, így hát kisebb utakon próbáltunk hazajutni. Celldömölkhöz közeledtünk a jégpálya-szerű úton. Tudtam, hogy a város bejáratánál egy derékszögű kanyar van. Így a legoptimálisabb sebességet választva araszoltunk a kanyar felé. Azonban az út ívében a sima jégen kormányozhatatlanná vált autónk. Elkezdett átcsúszni a szembe-sávba, ahol három kocsi egymásután szép sorban közeledett a kanyar felé. Már láttam, sőt belső fülemmel hallottam a csattanást. Egy pillanatra becsuktam a szemem, hogy legalább ne lássam, ami most történni fog, összeütközünk. Egy sóhaj szállt fel szívemből: Istenem, segíts! Nem tudom mi történt. De a csattanás elmaradt. Egy pillanatra megállt a forgalom, a...