Hála és béke
„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Pál levele a filippiekhez 4.fejezet 6.vers Mostanában gyakran érzem azt, hogy jó lenne bezárkózni egy szobába, ahol nincs tv, internet, semmi. Csak én és a csend. Nehéz megtalálni azt a szituációt, amikor tudunk csendben, békében lenni. Akarva, akaratlanul beférkőzik szívünkbe a külvilág zaja és lassan nem halljuk sem Istent, sem magunkat. Pedig most ez lenne a legfontosabb. Meghallani azt, hogy Isten mit mond és figyelni magunkat, ahogy formálódunk. Néhány nappal ezelőtt arra ébredt a világ, hogy teljes felfordulás van. Emberek százai, ezrei kényszerültek arra, hogy meneküljenek és hátra hagyjanak mindent, otthont, barátokat, néhányan akár a családtagjaikat is. Félelmetes belegondolni, hogy egyik napról a másikra összedől egy élet. Sajnos személyesen is érint a helyzet, mert bár a határon innen vagyok és a családom is itt van, de mégis nagyon közel vagy...