reggeli dicséret

Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten minden tettet ítéletre visz, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az. Prédikátor könyve 12. fejezet 13-14. vers A Prédikátor könyve sok mindent végiggondol, amit mi is gyakran forgatunk magunkban. Mi értelme van a munkának, a sikernek, az örömnek, a tudásnak, a sok küzdelemnek, ha közben minden múlandó? Néha az ember úgy érzi, mintha az élet tele lenne igyekezettel, fáradtsággal, félbemaradt vágyakkal és kérdésekkel, amelyekre nincs egyszerű válasz. A végén mégsem az a tanulság, hogy minden mindegy. Éppen ellenkezőleg. A Prédikátor azt mondja, hogy az élet akkor kerül a helyére, ha Istenhez igazodik. Nem félelemből való rettegésről van itt szó, hanem arról a mély belső józanságról, amely tudja, hogy nem én vagyok a világ közepe, nem az érzéseim az utolsó igazságok, és nem a pillanatnyi vágyaimnak kell vezetniük. Istent félni azt jelenti, hogy számolok v...

Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet. Példabeszédek könyve 22. fejezet 4. vers Amikor olyan bölcsnek tartod magad, hogy nekiállsz „lefordítani” egy bibliai igeszakaszt, rá kell jönnöd, hogy csak Isten Szentlelke tud igazi bölcsességet adni. Persze Ézs. 34:16 (16 ”Keressétek majd ki az Úr könyvéből, és olvassátok el! Egy sem fog hiányozni ezek közül, sem egyik, sem másik nem marad távol, hiszen az Úr ad parancsot nekik, az ő lelke gyűjti össze őket.” https://szentiras.hu/biblia/ruf/isa/34 ) szerint Isten az, aki gondoskodott az Ő írott kinyilatkoztatásának épségéről, és Ő nem követ el hibát. Ez az én értelmezésemben azt jelenti, hogy Sátán is és a gyarló emberek is törekedhetnek elferdíteni Isten igéjét, az akkor is eléri célját, mert egy sokkal magasabb, „TERMÉSZETES INTELIGENCIA” tartja kézben a dolgokat, akinek van hatalma „állítani királyokat és dönteni királyokat...”, és Ő az, aki „ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmesekn...

Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos! Példabeszédek 15:33 A népmesékben a bölcsek nagy tudású, általában hosszú, fehérszakállú férfiak, okos, szerény, megfontolt emberek, akik ismerik a titkokat. Őket kérdezik meg a szerencsét próbáló szegénylegények, királyfiak, amikor például a királylányt ki akarják szabadítani a sárkány, vagy a gonosz boszorkány fogságából. A mesékben az egyszerű emberek megfogalmazzák a számukra fontos értékeket, kifejezik a vágyaikat, ezért megismerhetjük belőlük az életszemléletüket. A Bibliában is olvashatunk a bölcsességről, sőt, a Példabeszédek könyvének ez az egyik fő témája. Itt olvashatunk arról, hogy a bölcsesség mindenki számára elérhető, mindenben felfedezhető (1:20), a legnagyobb gazdagságnál is többet ér (8:11), mert a jövőbe, az örök jövőbe vezet (24:14). Aztán több tulajdonságot is megnevez, ami együtt jár a bölcsességgel: az okosság, a megfontolt tudás (8:12), és a szerénység (11:2). Úgy tűnik, mintha a B...

„Éppen így meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára.” Péter második levele 2. fejezet 9. vers Isten képes kimenteni az őt félőket a próbákból, vagy megtartani a próbákban, valamint hatalma van korlátozni és fenyítő büntetéssel fenntartani az igazságtalan, gonosz embereket az ítélet napjáig. Isten gondviselése titokzatos módon működik az ember javára. Sokszor nem látjuk át, mi miért történik, mit miért enged meg. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a gyermek nem mindig éri fel még ésszel, miért nem engednek meg neki mindent a szülei, miért korlátozzák dolgokban, vagy miért kell nemszeretem munkákat elvégeznie… Egy dologban azonban biztosak lehetünk: „Isten a szeretet” (1János 4.8). Amit tesz azt szeretetből, a javunkra teszi. Amikor fegyelmez, akkor megmenteni akar, mert nem gyönyörködik abban, ha valakit elítélhet… (vö. Ezékiel 18.32) Isten mindenható, azonban mégsem tud mindenkit kimenteni a próbákból (kísérté...

„Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.”   ( 119. Zsoltár 14. vers ) Ha én gazdag lennék, jaga diga diga jaga daga diga diga dom. Éjjel-nappal, digi digi daj, Ejnye, te! Jól van, na! Már álmodozni sem szabad? Talán bűn, ha az ember szeretne többre jutni? Bűn, ha a családjának, a gyermekeinek szeretne anyagi biztonságot nyújtani?   Lecserélni a régi kopott dolgait, új, kényelmes, modern okos eszközökre? Egyáltalán, miért tekinti a kereszténység nagy része erénynek a szegénységet és bűnnek a gazdagságot? Tényleg aszkéta életet kér tőlünk az Isten? A Biblia szerint a gazdagság - pénz, jószágok, földbirtok, gyermekek – önmagában nem bűn, sőt ajándék, eszköz, melyen keresztül érezhetjük és viszonozhatjuk is az Örökkévaló szeretetét. A Biblia szerint a bűn nem más, mint céltévesztés. A bűn az, mikor ezen eszközök megszerzése, vagy megtartása válik céllá, mikor ez köti le minden erődet, idődet, a gondolataidat, m...

Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár. A példabeszédek könyve 28:6 Az általános keresztény gondolkodástól eltérően a Biblia sehol nem tanítja azt, hogy a pénz gonosz volna, vagy a vagyon bárkit is automatikusan megakadályozna az Istennel való kapcsolat kultiválásában. Még ha sokan úgy is gondolják, nincs egyenes arányosság a gazdagság és az Istentelen élet között: Amerika két népszerű gyorsétteremláncát, a Chic-fil-A -t és a Wendy’s -t is keresztények alapították, sőt, az előbbi összes étterme vasárnaponként zárva tart azért, hogy a dolgozóinak lehetősége legyen templomba menni és a családjukkal ünnepelni. Ezen kívül a JCPenney divatáruház és a Walmart bevásárlóközpont-lánc is keresztény alapítókkal büszkélkedhet. Róluk bizonyára nem lehet elmondani, hogy szegények voltak, úgy, ahogy Dolly Partonról, minden idők egyik legnagyobb country-énekeséről sem, aki szintén Krisztussal jár.  A listát még éppen csak elkezdtük, sokáig...

"Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké." Dániel 12.3   Fontos, hogy időről időre tudatosuljon bennünk egyes szavak, kifejezések hétköznapi és bibliai használata közötti különbség. Ilyen kifejezés az „értelmes”, vagy "okos"  is. Hétköznapi értelemben azt az embert nevezzük értelmesnek, aki gyors felfogású, átlátja az összefüggéseket, éles eszű, könnyen tanul… A Bibliában az értelmes ember nem azonos a nagy tudású, vagy kiváló szellemi képességekkel rendelkező emberrel. A Biblia azt az embert nevezi értelmesnek, aki a rendelkezésére álló ismeretekből helyes döntésekre jut és így helyesen cselekszik. Leginkább pedig, aki helyes módon viszonyul Istenhez (vö. Zsoltár 14.2 , Példabeszédek 15.24 , Jeremiás 9.23-24 , Máté 7.24-27 ). Az emberi értelem legnemesebb és leglogikusabb döntése, amikor meghajol Isten előtt, miután megismerte Isten szeretetét és igaz...

"Nyugodt lesz az életed, bölcsesség és tudomány teszi szabaddá és gazdaggá; az ÚR félelme lesz a kincse." Ézsaiás 33,6 Szinte mindenki erre vágyik. Biztonság. Nem kell aggódnom az anyagiak miatt, a mindennapok felől, mert látom, hogy mindenem megvan, ami kell. Nincsenek fölösleges kötöttségek, csak amit vállaltunk szabadon és önként. Tesszük, amit szeretünk és ez boldoggá tesz minket. A kapcsolataink rendben vannak, harmonikusak, kielégítőek. Minden nap vidámság és derű vesz körül bennünket. Mint egy álom, nemde? Bár a cinikus énünk megjegyzi: álmodozz csak, nagyfiú! Isten Igéje azonban, nem mese, nem egy rózsaszín, romantikus szimfónia, hanem valóság. Ami jelenlegi életünkben lehetetlennek látszik, Isten ígéretei szerint mégis valóra válhatnak. De hogyan? - Ez az igazi kérdés! Mi a feltétele? Ha megfigyeljük a szöveg három fontos dolgot említ, ami elvezethet bennünket odáig: a bölcsesség, a tudomány és az istenfélelem. Lehet, mi másra gondoltunk volna. P...

„Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!”  Zsolt. 147:1 „Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt!” (Zsolt. 22:24) Félni és dicsérni Istent azt jelenti, hogy helyesen ismerjük Őt. Dicsérjétek az Urat, „mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme” (Zsolt.106:1); „dicsérjétek, mert nagy az ő kegyelmessége mi hozzánk” (Zsolt. 117:2); „dicsérjétek őt hősi tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának gazdagsága szerint!” (Zsolt. 150:2); „dicsérjétek, mert a szegénynek lelkét megszabadítja a gonoszok kezéből” (Jer. 20:13). Nem annyira ismereteink mennyiségétől, hanem inkább minőségétől függ, hogy igazán és helyesen ismerjük-e az Urat. Amikor meg tud szabadítani minket attól, hogy saját elképzeléseink és kívánságaink alapján alkossunk magunknak képet arról, hogy milyen Ő, amikor alázatra tud hívni minket, mert engedünk neki, és van lehetősége bevilágítani a szívünkbe, és megérintheti a fájdalmas területeinket, ítéletet mondhat ...

"Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel." Pál első levele Timóteushoz 6:6 Emberek milliói keresik a boldogságukat vagyonban, hatalomban, utazásban, szórakozásban, italban, ételben, más emberekben, és úgy tűnik, hogy az ördögi körnek soha nem lesz vége. Mindig több kell, amihez több pénzre van szükség. A több pénzért — jobb esetben — többet dolgoznak, a több munka miatt kevesebb idő jut a családjukra. A kevesebb idő miatt újra elégedetlenek, és keresik a lehetőséget, hogy ezt a kihagyott időt valami módon bepótolhassák. Ajándékokat veszek a feleségüknek, a gyermekeiknek, de az ajándékok soha nem pótolják az elfecsérelt időt, nem pótolják őket . A család is elégedetlen, ők is elégedetlenek, az élet egy nagy elégedetlenség, és igaza van a Prédikátornak, amikor azt mondja, hogy “minden hiábavalóság” ( A prédikátor könyve 1:2 ). Te is egy vagy az emberek millióiból, én is egy vagyok közülük. Mindenki beleesik abba a hibába, amit fent leírtam. Ki kevés...

„A bölcsesség nagyobb erőssége a bölcsnek, mint tíz olyan ember, aki a várost kormányozza.” ‭‭ Prédikátor könyve‬ ‭7:19 Salamon a lehető legjobb dolgot kérte Istentől, amikor vezetőként lehetősége volt rá: bölcsességet. Később aztán, amikor az élete igazolta, hogy a valóban legjobb döntést hozta, és értékesebb dolgot kívánt, mint gazdagságot, hatalmat, vagy az ellenségei vesztét, ránk maradt gyűjteményeiben az utókor számára is feljegyzi ezt a fontos igazságot: a bölcsesség az egyetlen, amire az ember valóban támaszkodhat. A bölcsesség kérdése a világ kezdete óta foglalkoztatja az embert: ki az, aki igazán bölcs, mi a bölcsesség, és hogyan lehet elsajátítani? Ha most egy percre elgondolkozol, mi jut eszedbe a bölcsességről és a bölcs emberekről? A bölcsekhez általában hosszú, ősz szakállat párosítunk, és idős kort; a bölcsességet magát tehát úgy fogjuk fel, mint az élettapasztalat összességét. Tudom, kezdhettem volna ezzel is, és megspóroltam volna a gondolkodást: a Szentírá...

„Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek. Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg.” Példabeszédek 24:13-14 Mi köze van a méznek a bölcsességhez? A fenti két mondat a példabeszédek könyvéből származik, ahol egymás után sorakoznak a különböző jó tanácsok, intelmek, lelki útravalók.  A ma népszerű életmód tanácsadók egymondatos „bölcsességeket” osztogatnak, melyek szépen hangzanak, de nem sokra megyünk velük. A Bibliában található mondások nem egyszerűen az életre tanítanak, hanem az istenfélő élet áldásait mutatják meg. Salamon idejében is voltak művelt, képzett emberek (ő maga is az volt), de nem az emberi bölcsességben találta meg az élete értelmét. A méz, pontosabban a „színméz” vagy lépesméz a legtisztább forrású mézre utal. Ez a fajta tiszta, eredeti, hamisítatlan bölcsesség ami reményteljes jövőt ígér számunkra. Nem a diplomák száma ad reményt, hanem Isten igaz ismere...

Élt egyszer egy gazdag meg egy szegény ember egy faluban, mindketten egy rokonságból származtak és ennek megfelelően utálták egymást. A gazdag ember semmirekellőnek tartotta a szegény embert. Olyannak, mint aki nem akar dolgozni, így meg is érdemli a sorsát. A szegény ember meg azért utálta a másikat, mert az, úgymond, beleszületett a vagyonba és egy szalmaszálat sem tett keresztbe azért, ami az övé. A gazdag ember egyre többet akart, egyre nagyobb úr akart lenni ezért hol tisztességesen, hol tisztességtelenül használta a pénzét, hogy elérje célját. Figyelte, hogy mások mit tesznek, igyekezett mindig kihasználni a kínálkozó alkalmakat így általában nyereséges volt az üzlete és csak egyre gazdagodott. Magát a többi gazdag emberhez mérte és általában jobbnak tartotta magát náluk, mert többet adakozott jótékonysági célokra. Arra azonban mindig ügyelt, hogy erre csak a profit minimális részét használja fel, de minél nagyobb reklámot csapott körülötte. Minden nap, amikor felkelt bel...

„A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga! Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.” (Prédikátor könyve 12:5-6) Bölcs Salamon ezekkel a szavakkal összegzi tanításának lényegét: „féld az Istent és tartsd meg parancsolatait”. Egész életbölcsessége ebben az egy mondatban foglalható össze. Az ember legfontosabb dolga, hogy megtanulja félni az Urat és a neki való engedelmességet. Az emberi élet végső célja tehát nem a gyermeknemzés, nem a karrierépítés vagy a vagyonszerzés, de még csak nem is a  jó cselekedetek  sora, hanem az istenfélelemre és az engedelmességre való eljutás. Mai világunkban erre esik a legkevesebb hangsúly. Mindenki boldogulni akar, egyről a kettőre szeretne jutni anyagilag, megszabadulni a hitelektől, valamire vinni ebben az életben, szerencsét próbálni külföldön, stb. De szinte sohasem halljuk, hogy vala...

„Az Úrnak félelme a bölcsességnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.” (Példabeszédek könyve 15. fejezet 33. vers) Sokak számára az alázat nem jelent mást, mint gyávaságot, megalkuvást, meghunyászkodást, egyfajta kényszerű alávetettséget valami felsőbb hatalmasságnak, amivel szemben semmi esélyünk sem lenne. Ezzel szemben a Szentírás az alázatosságról, szelídségről, mint a boldogság és az üdvösség alapfeltételéről ír: „Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.” (Máté 5:5) „Az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád.” (1Pét.5:5) Így az alázat, nem a gyámoltalanság, hanem az igaz istentisztelet, és az igaz istenfélelem fokmérője. „A töredelmes lélek áldozat Istennek, a töredelmes, alázatos szívet, Isten, nem veted meg” (Zsolt.51:19) Az alázat a gyógyulás első lépcsőfoka. Mégis talán ez megy a legnehezebben. Az első lépés, az elindulás. Jézus azt mondta, hogy csak a...

„ Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. ” Példabeszédek 26,12 „Ez az én életem. Azt teszek, amit én akarok és úgy, ahogy én akarom. Nekem ne mondja meg senki, hogy mit csináljak!” Ismerősek ezek a szavak? Kimondtad már valaha? Nem baj, ha igen. Mindannyian éreztük már és gondoltuk is mindezt. Főleg azért, mert a magunk urai akartunk lenni, vagy csak nem akartuk ugyanazokat a kudarcokat átélni, mint az előttünk járók. Így hát kialakítottuk a saját stílusunkat, filozófiánkat, életünket. Ki mennyit tanult, ki mennyit tapasztalt, ki milyen bölcsességre tett szert az életében, ahhoz képest működik is mindez többé-kevésbé. „Az okos ember a másik kárából is tanul, míg a buta a magáéból sem.” Ez is ismerős? Hát persze, szüleink bölcsessége ez, amivel megpróbáltak rávenni bennünket arra, hogy helyesen cselekedjünk. De valójában azt tanultuk meg belőle, hogy mérjük magunkat mindig másokhoz. Mert ha tanultunk azok ...