Bejegyzések

példakép címkéjű bejegyzések megjelenítése

Ezért tehát...

Kép
Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket, mert Isten az, aki munkálja bennetek mind a szándékot, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. Pál levele a filippiekhez 2:12-13 Miért tehát? Jézus Krisztus kettős személye — hogy egy személyben Isten és ember, mindkettő előnyeit és hátrányait magában hordozva — egy különleges paradoxont jelent a keresztény világnézetben. Már önmagában ez a kettősség elképzelhetetlen a halandó ember számára, hát még ha behelyezzük az önmagában is problémás Szentháromságba; hamar rá kell ébrednünk, hogy Jézus Krisztus személye túlmutat mindenen, amit emberi elme képes volna felfogni. Az egyetlen befogadható összetevője az emberi volta, melynek földi élete során szem— és fültanúi lehettünk. A Filippibeliekhez írt levél központi gondolata közvetlenül a mai alapigénk előtt található, a 2:6-11 -ben. Itt olvashatjuk

Semmi adrenalin?

Kép
"...és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan elrendeltük nektek." Thesszalonikaiakhoz írt első levél 4. fejezet 11. verse Láttatok olyan filmet, amely egy dél-olasz család otthonában kezdődik? Hát elég pörgős indulás! Nem tudom, hogy a valóságban is így néz-e ki, vagy csak eltúlozzák a rendezők, de egy ilyen lakásban minden van, csak csend nincs. Óriási rendetlenség, négy-öt gyerek lármázik, fele a csilláron lóg, fele verekszik, az anya az erkélyről indulatosan kiabál be a lakás túlsó végébe a férjének, aki persze ugyanígy válaszol, közben a nagyi elégedetten kacag, mert mindez az ő boldog gyermekkorát idézi vissza: ez aztán az élet! Pezseg az adrenalin! De nem kell olasznak a lenni ahhoz, hogy ilyen zajosan éljünk, magyarként is sokan tudjuk teljesíteni ezt a szintet. Beállítottság, neveltetés és vérmérséklet kérdése. Persze tudatosan mindezen lehet változtatni… és pontosan ez az, am

Elhívottak... és szentek is?

Kép
Ezért tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok. Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek, hanem - mivel ő, a Szent hívott el titeket - magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban. 1Pét 1:13-15 Akinek a környezetében vannak gyermekek, az tudja, hogy az engedelmesség nem minden gyermek erénye. Egy ideje sokan követik azt a „nevelési elvet”, hogy hagyjuk a gyermeket kibontakozni, ne korlátozzuk az akaratát, mert ezzel érzelmi, lelki sérüléseket okozunk nekik. Ez sokkal inkább a nevelés elhanyagolása, mint elv. Megfelelő eszközökkel, a gyermek érdekében, hozzá kell őket szoktatni ahhoz, hogy bizonyos dolgokban engedelmeskedjenek, és ne mindig tegyék meg azt, amit akarnak, mert ha hagyjuk őket, sokszor helytelen, vagy akár veszélyes dolgokat fognak tenni. Péter apostol a hívő

A példaképre figyelve

Kép
Volt egyszer egy általános iskolai tanító nénim, akit kimondhatatlanul szerettem. Amiben csak lehetett, megpróbáltam utánozni. Ellestem a mozdulatait – ne nevess ki –, de otthon még gyakoroltam is. Igyekeztem a hajamat úgy fésülni, kantáros szoknyában járni, merthogy ő ilyeneket hordott. Volt egy nagyon kedves tulajdonsága. Ha az udvaron, a szünetben egy-egy gyerek megsérült, vagy sírt valamiért, akkor odament hozzá, letérdelt, hogy szemmagasságban legyen vele, és megvigasztalta. Valószínű, ebből az empátia-készségből akkor én is kaptam ott valamit. Mivel mindig magasabb voltam osztálytársaimnál, igyekeztem a magasságomat úgy elrejteni, hogy már egészen jól kezdett púposodni a hátam, mert mindig összehúztam magamat. Viszont a kedvenc tanárom egyenes tartású volt, és hát ebben is követni kezdtem. Egész lénye, magatartása hatással volt növekedésemre, felnőtt koromra. Ez a kis epizód jutott eszembe ma reggel, amikor az alábbi Ige-verset olvastam.  „Járjatok az Úrhoz méltóan, telj

A legjobb tanár

Kép
"Mily fenséges az erős Isten! Van-e hozzá fogható tanítómester?" Jób 36,22 2014-ben megkérdeztek hazánkban 13'826 kilencedikes és tizedikes diákot arról, hogy milyen egy jó tanár. ( http://ofi.hu/publikacio/milyen-jo-pedagogus-elvarasok-szerepek-kompetenciak-az-empirikus-kutatasok-tukreben ) A következő válaszok születtek (bátorkodtam mellé írni, hogy milyen Isten; a felsorolást a teljesség igénye nélkül használtam): 1. Jól tanít, élvezetes tanórákat tart, érdekesen magyaráz Jézus tanításait ezrek hallgatták, majd többen ezt mondták: "Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az írástudók."  (Márk 1.22) Vagyis jobb tanárnak, előadónak tartották, mint azokat, akiknek ez volt a kötelességük. 2. Magas szinten ismeri a saját tantárgyát Pál apostol arról írt a Korinthusiaknak, hogy a Szentlélek ismeri a legjobban Isten dolgait és ő tanítja meg velünk mindezeket. "Mert ki ismerheti meg

Isten megjutalmaz

Kép
"Boáz pedig felele, és monda neki: Bizony elmondtak nekem mindent, amit cselekedtél a te napaddal, férjed halála után, hogy elhagytad a te atyádat és a te anyádat és a te születésednek földét, és jöttél ahhoz a néphez, amelyet nem ismertél azelőtt. Fizessen meg az Úr a te cselekedetedért, és legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izraelnek Istenétől, akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél." Ruth 2:11-12. Amikor Ruth férjhez ment egy idegenhez, egy jött-menthez, vállalta, hogy sajátjai néznek majd rá ezért megvetéssel. Habár rokon néprõl volt szó a vallási különbségek szétválaszthatták volna a családot, tönkre tehették volna a házasságot. Ruth azonban eldöntötte, hogy férje Istenét követi. Szüleivel való kapcsolata is töretlen maradt, hiszen párja halála után, anyósa unszolàsàra visszatérhetett volna hozzájuk. Ez az idõsebb asszonyzony szeretetével megnyerte õt. Azzal, hogy édes leányaként tekintett rá, sõt így is nevezte. Apósa, sógora, majd szerelme elvesztés

Példakép

Kép
„Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem, intő jelek vagyunk Izráelben a Sion-hegyen lakó Seregek Urának akaratából.” Ézsaiás próféta könyve 8:18 Tudósok, híres orvosok, hazafiak, emberek, akik letettek valamit az asztalra, és sokan példaképként néznek rájuk. Filmsztárok, énekesek, akiknek posztereivel a tinivilág szobája van tele, és áradozva nézik őket, hogy bárcsak olyanok lehetnének, mint ők.  Most nyugodtan hátradőlsz a fotelben, hogy téged ez a veszély nem fenyeget. Mármint nem az, hogy példaképeket keress magad számára, hanem, hogy példaképként kerülj a kamerák kereszttüzébe. Pedig, barátom, valahol te is példa vagy.  Példa vagy a barátaid, olykor a szüleid előtt is. Példa vagy a gyermeked előtt, aki a pillanat törtrésze alatt leutánozza szokásaidat, viselkedésedet, modorodat. Példa vagy a munkatársaid, ismerőseid, rokonaid előtt, és ez ellen nem tehetsz semmit.  Akaratlanul is néznek téged, hogyan reagálsz például egy kényes szituációban? Mit lé