reggeli dicséret

“Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet. Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tőled van; mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem.” János evangéliuma 17. fejezet 6-8. vers Mit tennél, ha tudnád, hogy perceken belül katonák törik rád az ajtót, elfognak és valószínűleg végül kivégeznek? A történelemben már többen jártak ebben a cipőben. Volt aki fegyvert ragadott, volt aki eltorlaszolta az ajtókat, túszt ejtett, vagy menekült ahogy csak bírt. Olyan is volt, aki inkább úgy döntött, hogy maga vet véget életének.  Jézus az utolsó szabad emberként töltött perceit nem azzal tölti mint egy átlag ember. Ahelyett, hogy menekülne, vagy felfegyverkezne egy karddal, vagy legalább egy bottal, inkább a lelkét vértezi fel és imádkozik. Nem csak hogy imádkozik,

"Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen." János evangéliuma 15. fejezet 11. vers A legtöbb reklámról – akár az utcai plakátokon, akár az újságokban, akár az interneten vagy a tévében látjuk őket – mosolygós emberek néznek ránk. Mindegy, hogy mobiltelefont, szőnyegpadlót, valamilyen kozmetikumot, édességet, tengerparti nyaralást vagy szúnyogriasztó készüléket próbálnak eladni, a képeken szereplők szája fülig ér, mert azt akarják velünk elhitetni, hogy ha kipróbáljuk, megvesszük azt a terméket, akkor olyan boldogok leszünk, mint amilyennek ők látszanak. A csali azért válik be sok esetben, mert mindannyian éhezünk az örömre. Ez a vágy normális is, hiszen boldogságra lettünk alkotva. S a tökéletes Édenben Ádám és Éva élete valóban szüntelen öröm volt. Csakhogy azóta valami elromlott. Éva meg akart szerezni magának valamit, amit nem ismert, ami nem volt az övé, de ami valami miatt nagyon kívánatosnak tűnt a számára. Azt hi

"Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek." János evangéliuma 7. fejezet 38. vers Soha nem ittam még olyan jó vizet. Torinó közelében, az Alpok olasz részén túráztunk, és utunkat egy kristálytiszta vízű patak keresztezte. A vize hűvös volt, kimelegedett túrázóként jól esett megmosni benne a kezünket és az arcunkat. Mikor a túravezetőnk észrevette a forrás iránti lelkesedésünket, gyorsan meg is jegyezte: "Nyugodtan ihattok is belőle, tiszta!" Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a faluban, ahol élünk, jó a víz. A jónak is vannak fokozatai, mert míg egy tömött nagyvárosban is iható, "jónak" nem mondható az, ami a csapon kifolyik. Viszont még az is sokkal jobb, mint a világ kevésbé szerencsés részein, ahol egyáltalán nincs biztonságosan iható víz. Szóval jó és jó között is van különbség, de olyan jó vizet, mint amilyet a hegyen, soha azelőtt, és azóta sem ittam. Ahány üveg nálam volt, mindet megtöltöttem, és még a

  „Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” ( Péter első levele 1. fejezet 16 . vers ) Miután az Örökkévaló átadta Mózesnek a tízparancsolat tábláit, megbízta, hogy helyezze azt egy ládába, az úgynevezett frigyládába, amit sittim fából kellett elkészíteni, majd beborítani arannyal kívül és belül egyaránt. (lásd. 2Móz.25:10-11) Micsoda?   Ez felesleges. Minek kell egy olyan tárgyat, amit senki sem nyithat ki, és amibe senki sem nézhet bele, nemcsak kívülről, hanem belülről is színarannyal bevonni? Nem lett volna elég csak a látható részeket bearanyozni? A válasz: Nem. Miért? Mert nemcsak a tízparancsolat, hanem a maga a láda is az Isten tökéletességét mutatta be. Azt, hogy Ő teljes valójában, kívül és belül is egyformán hibátlan, azaz Szent. Erről ír Péter apostol is: „szentek legyetek TELJES életetekben” (15.vers). TELJES életünkben, azaz ne csak a templomban viselkedjünk keresztényi módon, hanem otthon és a munkahelyünkön is. TELJES életünkben, azaz

„Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat.” Jakab apostol levele 1.rész 22.vers A hetekben láttam egy filmet. A film egyik központi szereplője egy tükör volt. Mindannyian ismerjük a filmek világát, sok benne az elképzelt és kitalált rész, ahogy ebben a filmben is, azonban ez a jelenet elgondolkodtatott. A jelenetben ez a tükör nem egy egyszerű tükör volt. Képes volt megmutatni annak az embernek a legmélyebb vágyait, törekvéseit, emlékeit vagy épp rossz tulajdonságait, aki előtte áll. Tulajdonképpen kendőzetlen maradt a tükör előtt. A kitaláció második része az, hogy ez az ember betudott lépni ebbe a tükörbe és szembesült saját magával. Megismerte önmaga rossz oldalát és minden vágyával találkozott, minden emlékét újra élhette. Nyilván ez a valóságban nem így működik, de az, hogy a tükör megmutatja, hogy milyenek vagyunk, létező igazság. Ha kicsit tovább olvassuk ezt a részt, akkor az apostol is említi a tükröt. Azt írja, hogy „Mert ha vala

„...mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem. Annak pedig, aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon.” János 6. fejezet 38-39. verse Hogyan éreznéd magad, ha minden dologban saját terveidet, kívánságaidat követnéd? ...és hogyan éreznék magukat a környezetedben élők? Vajon meddig tartana az izgalom, megelégedettség és boldogság érzése, amely abból fakad, hogy mindig az történik, amit te szeretnél? Hogyan éreznéd magad, ha minden dologban más valakinek az akaratát kellene teljesítened? Nem éreznéd úgy, hogy gúzsba vagy kötve, hogy a boldogságod, személyiséged kiteljesedésének akadálya ez? Akkor is így éreznél, ha tudnád azt, hogy az, akinek az akaratát követed, mindenben a javadat akarja, s az ő terve jobban szolgálja a te személyes boldogságodat, ráadásul a környezeted boldogságát is, mint a saját terveid? A Biblia egy olyan Ist

„Jézus megkérdezte a fiú apjától: Mióta gyötri ez a betegség? Ő pedig ezt válaszolta: Gyermekkora óta. Gyakran vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk! Jézus pedig ezt mondta neki: Ha tehetsz?! Minden lehetséges annak, aki hisz. A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” Márk evangéliuma 9. fejezet 21-24 Folytassuk ott, ahol tegnap abbahagytuk! A történetbeli apa utolsó mentsvárként Jézusnál keresett megoldást beteg gyermekével, akit nem volt képes senki sem meggyógyítani. Kudarcot vallottak a tanítványok is, de végre a Mester visszatért hozzájuk, az apa pedig kétségbeesve szólt hozzá: Ha képes vagy tenni itt még bármit is, tedd meg! Jézus bátorító szavaira pedig kibukott belőle az őszinte vallomás: „Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” Egy küzdő ember, akit megtört az élet, aki az utolsó fűszálba kapaszkodik. Tele van kétellyel, félelemmel, retteg attól, hogy elveszíti gyermekét, és talán