reggeli dicséret

Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat. János evangéliuma 3:21 Múlt hét pénteken, Krisztus példázata alapján arról gondolkodtunk, mennyire fontos, hogy szemünk világos legyen. Ha őszintén, hitelesen éljük az életünket, akkor lehet szemünk igazán világos, és nem fogjuk szükségét érezni annak, hogy eltakarjuk, elrejtsük más emberek elől. Folytatva ezt a gondolatot, ha belül világosság van bennünk, akkor önkéntelenül is a külső világosság felé fogunk vonzódni, és ebben a világosságban tudunk "igazságot cselekedni". De mit is jelent ez pontosan? Az igazság szót Jézus itt nem egyszerűen abban az értelemben használja, hogy valami helyes, vagy elfogadható. Mondhatnánk azt, hogy Jézus szerint, aki kimegy a világosságra, az "valós, igazi" dolgokat tesz. Ha követjük a belső világosságot, azért merünk bármit is tenni ezen a jól látható helyen – mindenki szeme láttára – mert az megeg...

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt! Az Úr közel! Pál apostol Filippiekhez írott levele 4. rész, 4-5. vers Ma van az én édes- testvéreim, a cukorbetegek világnapja. Nem mondanám, hogy olyan nagy öröm ezzel a kórral élni, a diabétesszel küzdeni nap mint nap. Dr. Lengyel Csaba belgyógyász-diabetológus szerint szinte minden magyar családban jelen van a cukorbetegség (Index 2025.09.09). Mintegy 1,2 millióan küzdünk vele. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy maga a betegség alattomosan alakul ki és a legtöbben csak későn észlelik, akkor azt is tudni lehet, hogy hazánkban minden negyedik ember érintett ebben a kérdésben. Vagyis komoly dologról beszélünk. Visszatérve fő témánkhoz, az örömhöz, igazi kérdés, hogy valóban örülhet-e mindenkor egy cukorbeteg ember. A diétában, amit be kell tartani, inkább üröm van. A naponta történő szúrások, akár ellenőrzés céljából, akár az inzulin adagolása miatt, sem igazán vidítanak fel. A...

Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. A zsidókhoz írt levél 13. fejezet 8. vers A világon minden változik. Nemrég kezembe került egy több, mint ötven éves fénykép, amin még régi pompájában látszott az általános iskola, ahol az első hét osztályt elvégeztem. A hetedik osztályt követő nyári szünetben hírt kaptunk: a város életveszélyessé nyilvánította az épületet, azonnali hatállyal ki kell költöztetni az iskolát, további intézkedésig nem használható. Az intézménybe járó fiatalokat azonnal másik iskolába integrálták – voltak, akiket meglévő osztályokba, a felső évfolyamok tanóráit pedig délután tartották meg. Én ekkor egy másik intézménybe kerültem, az épület állapota pedig egyre csak romlott. Aztán néhány évvel ezelőtt, mikor autóval arra jártam, láttam, hogy újra lakják, noha most nem általános iskolaként, hanem irodaházként funkcionál és a jellegzetes, régi vonásaitól eltekintve a felújítás teljesen megváltoztatta az épület külsejét. A világon minden változik. Semmi nem örök...

Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek. Jakab 1. fejezet 12 János 17:3 azt mondja, hogy "az az örök élet titka, hogy megismerjük Istent és akit elküldött, Jézust a Krisztust. Ez az ismeret azonban nem elméleti. Ez a cselekvő hit, a cselekvő szeretet. De hogy lehet Istent megismerni? Saját tapasztalataim szerint Ő maga 6 olyan eszközt adott, amely segít a megismerésben. 1. Az ima; 2. az igekutatás (ez Isten írott kinyilatkoztatása) 3. Jézus élete (ez a testet öltött kinyilatkoztatás); 4. a közösseg; 5. a szolgálat; 6. és a próbák. Ez utóbbiról írja jakab, hogy "...boldog ember az...", aki a próbát Isten kezéből veszi ki és mielőtt kiborulna, jobb lenne, ha leborulna. Vagy, ahogy Jakab írja "kitart". Aki Istentől vesz erőt ("..vesztek erőt...") a kitartáshoz. Mert "Aki az Urat szereti, annak minden a javára van!" (Róm. 8:28). Még a próba é...

Erre ő így szólt hozzám:Ezt az igét küldi az Úr Zerubbábelnek: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” Zakariás könyve 4. fejezet 6.vers 1918.november 11-én írta alá Németország a vereséget elismerő fegyverszünetet és ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború. Az emberiségbe valamilyen megmagyarázhatatlan okból beleivódott a háború, a kínzás, az erőfitogtatás léte. Lehet, hogy én vagyok túl naiv, de nem igazán értem, hogy mi abban a jó, ha emberek embereket ölnek halomra, miközben lerombolnak maguk körül mindent? Talán a hatalomvágy, talán az elnyomástól való félelem, ami végül is elnyomóvá tesz?! Ma nincs világháború, vagy legalábbis nincs kimondva, de van valami más, ami bekúszott és hasonló egy háborúhoz. Ma nem fegyverrel, vért ontva, de szavakkal, tettekkel és könnyekkel folyamatosan háborúzunk. És hogy hol? Hát itt…mindenhol…a családban, a közösségben, a barátainkkal, a munkahelyen. Háború van mindenhol és miért mondom ezt? És...

Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem. Ézsaiás próféta könyve 12:2 Játszottál már bizalomjátékot? Ha még nem, akkor elmesélem milyen. Ez az a játék, amikor valami számodra kellemetlen vagy akár veszélyes helyzetbe kell belehelyezkedj (pl. csukott szemmel végigmenni egy akadálypályán), és reménykedsz benne, hogy lesz valaki aki segít neked. Egy alkalommal szemtanúja voltam amikor egy ilyen játék rosszul sült el. A hölgynek hátra kellett dőlnie, és el kellett volna kapnia egy másik személynek, de épp amikor dőlni kezdett volna, a mögötte álló illetőnek elvonták a figyelmét, és puffanás lett a vége. Persze utána mindenki jót nevetett (még az is aki elesett). A játékot újrajátszották, és minden rendben ment. Ezek a játékok jók, de éles helyzetben sokszor nincs lehetőség javítani. Mi van amikor csak egy kicsi hiba választ el attól, hogy teljesen elveszítsd a bizalmát valakinek? Hatalmas teher, és sajnos előfordul hogy el is bukun...

Maga az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj! Mózes 5. könyve 31:8 Itt vagyok melletted. Minden rendben lesz! Tudom, ijesztő a feladat, és megértem, hogy úgy érzed, ez túl sok neked. Megértem, hogy nem egyszerű átvenni a stafétát az elődödtől, akire most úgy tekint a nép, hogy micsoda nagy vezető volt. De tudod, velem lett azzá, akit most tisztelnek. Most tisztelnek, de emlékezz, mennyit lázadtak ellene, mennyi sarat dobtak rá, és milyen alattomos vádakkal támadták az elmúlt közel negyven év alatt! Mózes sem volt tökéletes ember. Hosszú utat jártam be vele, látnod kellett volna, micsoda kifogásokat talált ki az égő csipkebokor mellett, amikor elhívtam, hogy hozza ki a népemet Egyiptomból. Látnod kellett volna, úgy remegett, mint a nyárfalevél, kétségbe volt esve, és micsoda abszurd gondolatok cikáztak a fejében! Félt. És ez még egy nagyon enyhe kifejezés. De egy pillanatra sem hagytam magára. Vele voltam minden k...