reggeli dicséret

„Íme,   a szűz fogan méhében, és fiút szül, és Immánuélnak nevezik majd - ami azt jelenti: Velünk az Isten." Máté evangéliuma 1:23 Így az év végéhez közeledve   igyekszem az életem minden területén összegezni. Talán ez az egyetlen -   a születésnapok mellett – szakasza az évnek, amikor elgondolkodunk azon, hogy mit, hogyan, mikor és mennyire sikeresen végeztünk. De, ilyenkor vetünk számot arról is, hogy milyen lehetőségeket szalasztottunk el, milyen ajánlatokat utasítottunk el vagy épp milyen területen vallottunk kudarcot.  Én azt hiszem nem csak sikerekkel, de kudarcokkal is jócskán teletűzdelt évet hagyok magam mögött és milyenek vagyunk mi emberek, a kudarcokat valahogy mindig erőteljesebbnek éljük meg. Így vagyok ezzel én is.  Év elején rengeteget terveztem, lényegében megterveztem mindent. Milyen rendszer szerint fogok dolgozni, mennyi időt szeretnék a munkámra fordítani, milyen ütemben szeretnék haladni bizonyos céljaim elér...

" Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt." János evangéliuma 1.18 Azt hiszem nem túlzás azt mondani, hogy ahány ember él ezen a Földön, annyiféle istenképpel találkozhatunk. Részigazságokat talán mindegyik tartalmaz, de a tökéletes és teljes képpel - azt hiszem - senki sem rendelkezik (vö. 1Kor. 13.12). Olyan sok dolog befolyásol bennünket, amikor Istenről gondolkodunk: gyermekkorunk, a szüleinkkel, felnőttekkel való tapasztalataink, a személyes élményeink, örömeink, kudarcaink, a társadalom Istenről alkotott általános képe, stb. Miközben nagyon sokféle hatás ér bennünket, mégsem mindegy, hogy végül milyen kép formálódik ki a lelkünkben. Meghatározó ez a másokkal való kapcsolatainkban, az önmagunkról való gondolkodásunkban, kihat az érzelmi világunkra, boldogságunkra. Igazán "boldog az a gyermek..., akinek édesapja, édesanyja és tanárai Isten szeretetét, igazságosságát és hosszútűrését mutatják be, ak...

„János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónja előtt vannak, és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme, aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, aki országa népévé tett minket, papokká Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” Jelenések könyve 1:4-6   Meggyújtom az első gyertyát, és emlékezem. Emlékezem arra, akitől néhány hónappal ezelőtt el kellett búcsúznom, és mára csak a várakozás maradt. Emlékezek mindarra a jóra, amit vele éltem meg. Egy kiadós telefonbeszélgetésünkre, amikor a Margit-szigetről hívtam fel egy szombat délután. Az utolsó látogatására, amikor a lányom tárt karokkal rohant felé a járdán. Arra, hogy először ő olvasott nekem a Bibliából igaz történetet, és utána minden Bibliai igét együtt fedezhettünk fel. Vele indultam el azon az úton, melyen...