Bejegyzések

mennyei kincsek címkéjű bejegyzések megjelenítése

A kincsünk és a szívünk

Kép
 …Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.  Máté 6:20-21 Mindannyian gyűjtögetünk. Ki ezt, ki azt. Emlékszem arra, hogy egy nagyváros utcáin, ahol laktam, gyakran láttam embereket az utcai szemetesekben keresgélni. Volt köztük, aki a kenyérdarabokat szedte össze, állítólag az állatainak, mások a kidobott betétdíjas palackokat gyűjtögették. Ugyanebben a városban rendszeresen láttam valakit, aki mindig nagy csomagokat cipelt. Mindig magával vitte mindenét, amije volt. A társadalmi pozíció másik végén vannak azok, akik a milliárdokat, a tömegek csodálatát, az elismerését, tapsát gyűjtögetik, vagy a pozíciókat. Én is sokféle dolgot gyűjtögettem életem során. Gyerekkoromban például különböző söröskupakokat, bélyeget, madártollat; aztán állatos képeket és könyveket, majd népszerű együttesek nekem tetsző dalait a ...

Mennyei kincsek gyűjtése

Kép
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” Máté evangéliuma 6:19-21. Gyerekkoromban a családi bevásárlások egyetlen izgalmas dolga az volt (a játékosztályt leszámítva), ha bátyám és én a bevásárlókocsin gurulhattunk. Egy alkalommal azonban balul sült el a dolog. A parkolóban löktük magunkat, de nem fékeztünk időben, és nekicsapódtunk egy Trabant (akkoriban még volt ilyen autómárka) hátsó lámpájának. Édesapánk tekintete nem sok jót jósolt, így bátyámmal gyorsan ki akartuk vágni magunkat: – Most gyorsan tűnjünk el, mielőtt még visszaérne a Trabant gazdája! Evvel nyílván szüleink pénztárcáját akartuk tehermentesíteni, és büszkék is voltunk remek ötletünkre. Még most is emlékszem, mennyire megdöbbentem éde...