reggeli dicséret

„ " Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Galata 6,2 „Viseljétek el egymás gyarlóság batyuját!” Egy négyszögletű kendő amibe elemózsiát csomagolnak úgy, hogy a négy sarkát összekötik, ez a batyu. Régen a vándorok még egy botra is ráakasztották, majd hanyagul a vállukra vetették, úgy vitték. Mindenki a magáét. Hosszú utakon néha egymásmellé keveredtek az emberek és mivel jobb volt társaságban tölteni az időt, beszélgetésbe elegyedtek egymással. Aztán, amikor megéheztek, megálltak. Ilyenkor került elő a batyu. Kíváncsi pillantásokkal figyelték, mi van a másik batyujában. Aztán megkínálták egymást a „hazaiból”. Ezt a kínálást illett elfogadni, illett megenni, vagyis le kellett nyelni. Aztán később, a falatozás végeztével folytatták útjukat céljuk felé. Pál batyujában [1] azonban nem finom, vagy kevésbé jó ízű ennivaló lapul, hanem gyarlóság, vagy gyarlóságok sora. Miként a vándorok a batyuikat, úgy az emberek a gyarlóságaikat cipe...

„Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek;  és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”  Róma 12:1-2. Túl vagyunk a 2012-es Olimpián. Voltak nagy pillanatok, no meg szomorúak is. De örömben is lehetett részünk. Ha megfigyelted a versenyzőket, egyetlen egyet sem találtál, aki ne tett volna fel mindent a győzelemre. Mennyi előkészület, gyakorlás előzte meg ezt a néhány napot! Ezek a versenyzők mindent megtettek a győzelemért. Aztán közülük hatan aranyérmet kaptak, ketten második, és hárman harmadik helyezést értek el a magyarok közül. (2012. augusztus 8-i állapot) A fenti Ige ennél sokkal jobb hírt közöl. Ha odaszánod magad teljesen, ha nem igazodsz a világ elvárásaihoz, ha engeded, hogy gondolkodásod megújuljon, hogy mást tarts ér...

"Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." (János evangéliuma 13:14-15) A lábmosás szertartás, még akkor is, ha épp profán okból hajtják végre. A téren térdig állnak a szökőkút vizében a turisták: megtisztulás és felfrissülés sugárzik az arcukról. Akik körben állnak, irigykedve nézik a katarzist.  A lábmosás szertartását pompás és liturgikus keretek között végzik, akár vallásos kisközösségek tagjai, akár maga a pápa végzi el húsvétkor. Pedig a szakrális lábmosás ereje a profánságában rejlik! A tanítványok kényelmetlenül érezték magukat. Megérkeztek a ház hűvösébe, és jól esett volna egy tál hideg vízbe mártani a poros lábukat, de szolga nem jelentkezett. Egyikük sem mozdult. A szemük sarkából lesték a többieket, és még egy csúnya pillantást is vetettek a mellettük ülőre: "Csináld már!" Senki sem modul. "Miért nem te!...

„Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket. És hirtelen nagy földindulás lőn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöc fundamentumai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak.”   (Apostolok cselekedetei 16. fejezet 25-26. vers) Úgy érzed, hogy nem tudsz szabadulni rossz szokásaidtól? Gyengeségeid megkötöznek? Bűneid, mint súlyos béklyók lehúznak, és nem engednek? Fogoly vagy és nincs kiút? Elég már ebből az örökös mókuskerékharcból? Csodára vársz, és minden marad a régiben? Hát nem látod a megoldást? Mondd, milyen eseménynek kell még veled megtörténni, hogy éjféltájban is imádkozz és énekkel dicsőítsd az Istent?

  „Ismét mondom néktek, hogyha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám. Mert hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt.18,19-20. A múlt héten esküvőn voltam. Az útravaló Igéket kellett mondanom az esketés és az áldáskérő ima után. Mit is mondhatnék akkor, amikor már mindent elmondtak előttem? Isten ezt az Igét hozta elém... Általában ezzel a gondolattal szoktuk vigasztalni magunkat, ha kevesen vagyunk, hogy igen, de az Úr itt van közöttünk, hiszen megígérte….! Valahogy ritkán jut eszünkbe az, hogy ezt egy házaspárra alkalmazzuk. Pedig mennyire kézenfekvő, hogy az a kettő, egy házaspár legyen, akik egymásra vannak hangolódva! Egy kis „gyülekezet” ez, akiket egy cél vezérel, akik egy akarattal fordulnak a mindenség Urához erőért, bizonyságtevő ajkakért, vigasztaló cselekedetekért. Micsoda kihívás ez mindenki számára, amit Jézus ígért! Milyen logikus az,...

"Krisztus azonban mint Fiú áll a maga háza felett, akinek a háza mi vagyunk, ha a bizalmat és a reménység dicsekvését mindvégig erősen megtartjuk.  Azért amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában." Zsidókhoz írt levél 3:6-8 "Csak ma, csak most, csak önöknek!" – szól az ajánlat, hogy megkössünk a soha vissza nem térő üzletet. És bár valahol érzi az ember, hogy mindez túl szép, hogy igaz legyen, akkor sem akarja kihagyni a kínálkozó alkalmat. Az üzleti életben jól tudják az embereket manipulálni azzal, hogy egyoldalúan vonzónak állítanak be valamit, és mielőtt az ember szembesülne a másik oldallal, már döntésre is hívták hiányos információk alapján. Mindez nem más, mint érzelmi zsarolás, átverés. Vajon Isten is így dolgozik? Dönts ma… ne utasíts el… tanulj az elődeid hibájából… ! Ez nem egy ügynöki, vagy manipulatív meggyőzés. Ez a felhívás Isten kegyel...

Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 3:10 Tudod te is, érzed nap mint nap, hogy ez a világ már régen nem olyan, mint amilyennek Isten megalkotta. Hiszen kezdetben áldás volt a munka. Ádám és Éva kreativitással, alkotókészséggel, és minden jóval megáldva szépíthette az Édent, gondot viselt mindarra, ami fölé helyezte őket a Teremtő, de közbeszólt egy döntés, és vége szakadt a jónak. Megjelent a fáradtság, a sokszor fájdalmas, talán értelmetlen munka. Munka, ami kizsákmányol, ami hogyha a kisujjadat nyújtod neki, az egész karodat követeli. Munka, amiért nem kapod meg a neked jogosan járó bért, vagy az a munka, ami egyszerűen nem jut neked, bárhogy is keresed a hivatásodnak, végzettségednek, vagy már egyszerűen az emberi életnek megfelelő állást.  De mégsem léphetsz ki ebből a körforgásból, mert a munka, akármennyire is átitatta a bűn, hozzá tartozik emberi lé...