reggeli dicséret

És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap. Mózes első könyve 1. fejezet 31. vers A teremtés napjainak végeztével Isten rátekintett mindarra, amit alkotott és amit látott, "igen jó volt". Nem csak jó, nem középszerű, nagyon jó! Mestermű, mondhatnánk. Aztán az emberre bízta, hogy ezt a mesterművet felügyelje – vigyázzon rá, gondozza és ápolja – és ezt a megbízatást soha nem vonta vissza tőle. Azért cserébe, hogy egy ilyen csodálatos világban élhessünk, csupán annyit kért tőlünk, hogy óvjuk a környezetünket. Ehhez képest mi pont az ellenkezőjét tesszük: kihasználjuk a természetet, visszaélünk annak kincseivel és minden tettünkkel, minden lépésünkkel szennyezzük azt. Az “igen jó” mesterműből szépen lassan lelakott, középszerű helyet alkottunk. Gondolj csak a rengeteg, parlagon heverő és az enyészet által felemésztett vidéki kastélyra. Egykor “igen jó” volt mind, élettel hemzsegett és gyönyörűségével vonzotta a vendégeket, ám m...

Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.  Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. Péter második levele 3.fejezet 8-9.vers Gyermekként vártuk, hogy felnőttek legyünk. Diákként vártuk, hogy dolgozzunk és saját pénzünk legyen. Télen várjuk a nyarat, ősszel a tavaszt. Várjuk a nyaralást, a szabadságot, a könnyű életet. Várjuk a nagy szerelmet, a házasságot, a gyerekeket, majd az unokákat. Mindig várunk valamit, nem? Csak a várakozás veszélyeket is rejt magában, mégpedig a figyelmetlenség veszélyét. Ha nem figyelünk, csak mindig várunk valamire, úgy suhannak el mellettünk a lényeges dolgok, hogy észre sem vettünk belőlük semmit. Az idő és a várakozás kérdése gyakran mumusként él bennünk, pedig ez a kombináció akár az életünket is megmentheti. A kérdés egy...

Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. Pál levele a rómaiakhoz 8:25 Az idő relatív, állapította meg Albert Einstein. Gondoljunk csak arra, hogy milyen gyorsan eltelik a nyaralás, viszont az előtte lévő két-három nap mennyire lassú. Amikor valami igazán jóra várunk, az idő csak úgy vonszolja magát. Amikor elérkezik, az a pillanat amit vártunk, szinte egy szempillantás alatt tovaszáll. Kisfiam nagyon szeret egy könyvet, ahol a főhősök Pécsre utaznak el, és ott töltenek néhány napot. A történetben gyakorlatilag körbejárják Pécs legnevezetesebb helyszíneit, és bemutatják az érdekességeket a gyerekeknek. Kisfiam kedvence a mésztufa barlang, azon belül is a sárkány. Egyszer amikor elolvastuk a könyvet megígértette velünk, hogy el fogunk menni a mésztufa barlangba ha jó idő lesz. Szinte minden másnap rákérdezett, hogy jó idő van e már. Amikor ott voltunk, az a fél órás túra szinte elröppent, úgy élvezte. Mikor a megváltó elköszönt a tanítványoktól, megígérte, h...

Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten! Zsoltárok könyve 90:2 Melyik a legrégebbi emléked? Esetleg egy jó játék a szüleiddel még kisgyermekként? Egy játék, amit már rég elvesztettél, de a szívedben mindig megtalálod? Egy kis versike, ének, vagy mondóka amit gyermekként tanultál? Egy illat? Bármi is legyen az, valószínűleg jóval fiatalabb, mint te magad vagy. (Legalább néhány évvel.) Bármi is legyen a legrégebbi emléked, egy biztos, Isten is emlékszik rá. Ő ott volt az első lépéseidnél. Ő ott volt amikor először fogtál kezedbe homokot. Ő ott volt, amikor a szüleid kiválasztották a neved. Ott volt, amikor elképzelték, hogy milyen leszel. Ott volt, amikor még csak gondolatban sem voltál. Isten ott volt a világ első pillanatában, és nem ez volt az első emléke. Ő formálta a világunkat olyanná amilyen. Az univerzum első másodperceiben már mint tervező és végrehajtó aktív részt vállalt. Ilyen öreg lenne Isten. De mondok jobbat...

„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.… Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak.” Prédikátor könyve 3.1,6 Egy elhúzódó légcsőgyulladás miatt beszélgettem a napokban a háziorvosommal arról, hogy a szervezetben hogyan zajlik a gyógyulás folyamata. Nem mindegy, mikor használjuk a köptetőt és mikor a köhögéscsillapítót. Mindennek megvan a maga ideje, amikor szükséges és hasznos, de eljön az az idő is, amikor már másra van szükségünk a további gyógyuláshoz. Vasárnap a Banding Together tanítványi kiscsoportokkal kapcsolatos összejövetelen gondolkodtunk a tanítványi csoportok lezárásáról és indításáról. Mert mindennek megvan a maga ideje. Az elindításnak, a működésnek és a lezárásnak is. Ha nincs lezárása, befejezése egy csoportnak, akkor nehezen születnek meg az újabb csoportok, hiszen nehéz párhuzamosan több csoportban is aktívan jelen lenni. A lezárás fájdalo...

„Ennek idejéről és órájáról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra, és nem fognak megmenekülni. Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok! Mert akik alszanak, éjjel alszanak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg.” Thesszalonikai első levél 5.fejezet 1-7.vers A várakozás életünk egyik fő alkotóeleme. Várjuk, hogy reggel legyen, várjuk a munkaidő végét, várjuk az ebédet, várjuk, hogy megjöjjön a fizetés, várjuk a nyaralást, várjuk a gyerekeket, majd az unokákat, várjuk, hogy elköltözzünk, várjuk a ház felújítást, várjuk, hogy elkészüljön a süti, váru...

Bizony, bizony, mondom néktek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. ‭‭János‬ ‭evangéliuma 16:20‬ "Az nevet, aki utoljára nevet." Az az igazi boldogság, ami megmarad, és nem tűnik el egyhamar. Időről-időre rá kell jönnöm, hogy rossz dolgokban keresem az örömömet az életben. Főleg az a probléma, hogy általában dolgokban. A kütyü-mániások, akik olyanok, mint én, mindig a legújabb számítástechnikai, vagy informatikai eszköztől, mások az új cipőtől, ruhától várják a boldogságot, de hamar rá kell jönnünk, hogy a kütyü a fiók, az új ruha pedig a szekrény mélyén várja a molyokat alig néhány használat után. A dolgok nem igazán adnak boldogságot, hiszen azt pénzen nem lehet megvenni. A valóság azonban az, hogy bár a pénz önmaga nem tesz boldoggá bennünket, és ez igaz, a kutatások bizonyítják, hogy a vásárlás, és az új dolgok megszerzése komoly örömforrás minden ember számára. Az egyetlen probléma ezzel az örömmel, hogy ...

„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.” Galátziabeliekhez írt levél 4. fejezet 4-5. vers Szeretnél megtanulni zongorázni? Azt mondják, hogy ez a világ legkönnyebb dolga. Mindössze arra kell figyelned, hogy a megfelelő billentyűt a megfelelő időben üsd le. Persze, a zongorázáshoz ennél azért több is kell, de nagy igazság, hogy a pontosság, a ritmus az élvezetes muzsika alapja. S ha ezt valaki, - főleg egy együtt zenélésnél, egy közös éneklésnél - figyelmen kívül hagyja, siet, vagy késik, abból csak zaj lesz. Nem véletlen, hogy az idő, a ritmus, a sötétség és a világosság, az este és a reggel tervszerű ciklikus váltakozása volt az első, amit a Teremtő megalkotott. És ezt Őrajta kívül senki sem tudta és tudja ma sem megváltoztatni. A föld és a bolygók forgása, keringése annyira csodálatos rendszer, hogy ezer évekre visszamenőleg, vagy el...

Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Zsoltárok könyve 90:12 C.S. Lewis Transzponálás című esszéjében egy nagyon szemléletes képet fest nekünk: egy nap belépett a kertben álló sötét szerszámos bódéba, és a réseken beszűrődő fényt szemlélte. Először a fénynyalábot vette észre, és ahogy a sugár útját szemlélte, meglátta a levegőben táncoló porszemeket, a repkedő bogarakat és magát a fényt. Ahogy azonban a fény útját követte, meglátta azt is, hogy honnan érkezik: a lyukon keresztül észrevette a bódé fölött magasló fák zöldellő leveleinek táncát, és a 150 milló kilométerrel a feje fölött világító napot is. Nem mindegy, hogy a fénysugarat, vagy a fény forrását tekintjük — esetleg a szerszámokat, melyekre a fény vetül. A napokat is többféleképpen számolhatjuk. Számolhatjuk úgy, mint aki csak a fénycsóvát látja: érzi, tapasztalja, számon tartja a napok múlását, ám ezt csak önmagáért teszi, semmi más haszna nincs belőle, csupán az, hogy látja, ahogy a napok, hetek, hón...

„De nem kell sietve vonulnotok, futva menekülnötök, mert az Úr jár előttetek, és Izráel Istene lesz mögöttetek is.” Ézsaiás könyve 52:12 Milyen szuperképességet választanál magadnak, ha megtehetnéd? Gyerekkoromban én repülni szerettem volna, valamint azt, hogy tudjak a víz alatt is levegőt venni. Álmomban az utóbbi sokszor teljesült is, és olyan jó volt ezt megtapasztalni. Van, aki láthatatlanná szeretne válni, vagy hogy emberfeletti erővel bírjon, esetleg mások gondolatában legyen képes olvasni, tüzet/jeget/vizet/stb tudjon varázsolni, át tudjon változni valami/valaki mássá vagy fénysebességgel tudjon mozogni. Nekem nagyon tetszenek a szuperhős filmekből azok a jelenetek, amikor a kamera a gyorsasággal megáldott karakter szemszögéből rögzíti a dolgokat. Minden olyan, mintha szinte állna, annyira lassú, ő pedig gyakorlatilag normál tempóban cselekszik, aztán hirtelen visszalépünk az átlagember nézőpontjába, a dolgok pedig a pillanat törtrésze alatt nagyon furcsa, vagy épp vicces ...

“Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!” Máté evangéliuma 25:13 Egyszer egy illető számolgatni kezdte Jézus második eljövetelének a dátumát. A barátai, hittestvérei próbálták megmagyarázni neki, hogy értelmetlen, de nem engedett. Minden áron ki akarta számolni valahogy, hogy mikor jön el a “vég”. Egy alkalommal a lelkész a fenti igével érvelt, miért hagyjon fel a számolgatással. A válaszra nem számított: “Na igen, de azt nem mondja, hogy az évet és a hónapot ne tudhatnánk!” Bármennyire is vicces a történet, beleesünk abba a hibába mind, hogy megpróbáljuk kitalálni, hogy mikor jön el az apokalipszis, a “világ vége”, de legjobb esetben Jézus második eljövetele. Aki várja, az igyekszik figyelni a jeleket. Ez egy nagyon szép dolog, csak egy baj van vele: a hangsúly eltolódik. Ilyenkor nem az válik fontossá, hogy Isten mit mond, hanem hogy megközelítőleg meghatározzam, mikor érkezik a “fuvar”. Nem arra figyelek, hogy Vele kapcsolatban legyek, hanem arra, hogy kijöjjö...

Jézus ezt mondta nekik: Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! Ezeket mondta Jézus, majd elment és elrejtőzött előlük. János evangéliuma 12:35-36 A hét elején ért véget a 2022-es Sziget Fesztivál, ami lassan harminc éve minden évben megszervezésre kerül az Óbudai-szigeten. A fesztiválon 1996 óta kint van az egyházunk sátra, a Lelki Betérő is. Ebben a sátorban várjuk azokat a fiatalokat, akik elfáradtak, akiket gondok gyötörnek, vagy csak beszélgetnének egy kicsit. A Betérő programja a fesztivál ideje alatt magától értetődő és állandó: 14:00-tól 19:00-ig (tehát a Sziget időzónájában "délelőtt") a sátor előtt játszunk a vendégekkel különféle kreatív és elgondolkodtató játékokat. Aztán 19:30-tól áhítatot és eligazítást tartunk az önkénte...

“Ezenfelül tudjátok, hogy az idő sürget: ideje már az álomból felébrednetek, mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk.” Pál levele a rómaiakhoz 13. fejezet 11. vers Mondok egy titkot. Amikor ezt olvasod, valószínűleg idősebb vagyok pár nappal, mint amikor írtam. Azt azért nem merném kijelenteni, hogy bölcsebb vagyok, mert nem látom a jövőt. Egy biztos, az idő múlik, és nagyon nem mindegy mit kezdek az időmmel. Alszom, vagy dolgozom. Tanulok, vagy felejtek. Pál kétezer éve felszólítja a híveit, hogy sürgősen változtassanak az életükön, a gondolkodásukon. Az idő rövid. Hiszi, hogy már csak egy kis idő, és az üdvösség az övé. Hisz benne, hogy nem kell sokat várnia. Hite ma a miénk is. Hiszem, hogy ma közelebb vagyok az üdvösséghez, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Jézusra várva hiszem, hogy percről percre közelebb kerülünk hozzá. Hadd kérdezzek valamit! Mit teszel, ha el akarsz utazni egy vonattal? Otthon az ágyadban pihengetve várod, hogy mikor hajt el, remél...

„Ekkor az angyal, akit a tengeren és a földön állva láttam, felemelte jobb kezét az égre, és megesküdött arra, aki az örök korok korain át él, aki a mennyet és a benne lévőket, a földet és a benne levőket, a tengert és a benne levőket teremtette, hogy időt nem mérnek többé, hanem a hetedik angyal kürtölésének napjaiban, mikor az kürtölni fog, végbe megy az Isten titka, úgy, ahogy azt rabszolgáinak, a prófétáknak örömüzenetként adta.”  Jelenések könyve 10:5-7 , Csia Lajos fordítása Szeretnénk tudni, ismerni az időket. Mikor sikerül valakinek végre teherbe esni? Mikor születik meg a várva-várt gyermek? Mikor találja meg valaki a hozzá illő társat? Mikor sikerül végre megszabadulni egy hosszantartó betegségtől? Mikor fog esni a hó? (Nálunk még egy nem esett.) Mikor kaphatja meg az átlagember az oltást? Mikor lesz vége a mostani járványnak? Mikor lehet nyilvános rendezvényeket, gyülekezeti, templomi istentiszteleteket, esküvőket, ballagást, diplomaosztót tartani? Mikor lesz vége a...

Nem tudja az ember azt sem, hogy mennyi ideje van még. Ahogyan a halak veszedelmes hálóba kerülhetnek, ahogyan a madarak tőrbe eshetnek, ugyanúgy jutnak kelepcébe az emberek is, ha hirtelen rájuk szakad a veszedelem ideje. A prédikátor könyve 9:12 Az éppen aktuális COVID-19 (közismert nevén koronavírus) járványt illetően jónéhány gondolat amolyan “szállóigévé” vált az elmúlt napokban, hetekben. Ilyen pl. az, hogy mossunk kezet, vagy hogy ha lehet, inkább maradjunk otthon, ne menjünk közösségbe. De talán a legjellemzőbb — és nemzetközi szinten használt — “mottó” a “Vigyázzunk egymásra!” Noha vírusok mindig is voltak, és mindig lesznek, talán most először gondolkozott el az ember (a magyar) azon, hogy amit tesz, nem csak önmagára lehet hatással. Egymás után látni Facebookon és más közösségi portálokon, hogy az emberek egy része rájött: azzal, ha nem mozdul ki otthonról, és nem megy közösségbe, nem feltétlen önmagán, hanem más embereken segít — nem válik a betegség hordozójá...

„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” Prédikátor könyve 3:1  Az egyik leggyönyörűbb Bibliaverset küldi számodra ma reggel a Mindenható, ha teheted, ne csak ezt az egyet olvasd el, hanem  az egész szakaszt (3:1-8), és engedd, hogy átjárja szívedet az Ige! Állj meg egy kicsit, és hagyd, hogy ezek az ősi sorok hatással legyenek rád, felbolygassák a gondolataidat, és aztán lecsendesítsenek Isten közelségében! Hiszen erre van igazán szükségünk. Mert egész nap rohanunk, egyik helyről a másikra, munkába, vissza a családhoz, ügyintézésre, edzésre, látogatóba. És biztos vagyok abban, hogy nemcsak bennem fogalmazódott meg a vágy a teleportálás képessége iránt. Annyiszor elmerengtem már azon, milyen jó lenne egy pillanat alatt ott teremni, ahol éppen szeretnék, vagy ahol éppen lennem kell, aztán ha végeztem, ismét egy csettintés, és már teljesen máshol vagyok. Rengeteg időt lehetne megspórolni, ha kihagyhatnám az utazást. É...

„Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van.” Jakab levele 5:7-8   Nem voltam még harminc hetes várandós, amikor egyik éjszaka fájások törtek rám. Nem ez volt az első terhességem, a lányunk ott szuszogott tőlem nem messze. Jól ismertem ezt az érzést. És jöttek. Rendszeresen. Erősen. Én pedig rettegtem, és imádkoztam. Még nagyon nincs itt ennek az ideje, még nagyon kicsi a gyermekem, még odabent kell fejlődnie, neki még nem szabad a világra jönnie. Azt hiszem, egy órán keresztül gyötörtek a fájások, de utána abbamaradtak. A gyermekünk pedig, hála Istennek, kivárta a megfelelő időpontot a születéssel. Kimerítő dolog a várandósság, az anya teste-lelke hatalmas próbának van kitéve, de biztosan egyetértünk abban, hogy igazi áldás, ha a gyermek a megfelelő időbe...

„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.” Pál levele az efezusiakhoz 5:15-17   Mindig elcsodálkozom azon, mennyire a mostban élnek a gyermekeim. A Kicsi még azt sem érti igazán, mit jelent, hogy először befejezem a Nagynak olvasott mesét, és utána lapozgatjuk át a kisvakondos könyvet. Ő most akarja. Azonnal. A Nagy már kezdi sejteni a dolgokat, megérti, amikor elmagyarázzuk neki, mikor lesz a születésnapja, mennyit kell még aludni addig, mikor megyünk a nagyszülőkhöz, de látszik rajta a szomorúság enyhe jele, amikor rájön, ezek még nem most történnek.  Szeretik megragadni a pillanatot. Míg én rágódom a múlton és aggódom a jövő miatt, addig ők igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a jelenből. Nincs idő felhúzni a papucsot, nincs idő nyugodtan megenni a vacsorát, az alvás sokadlagos, mert játszani, olvasn...

„Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” Pál levele a filippiekhez 4:8   Egy pénteki napon autóval utaztunk nagyszülőzni. A férjem vezetett, én pedig szépen lassan megnyugodtam a bepakolás és elindulás okozta stressztől. Ahogy rákanyarodtunk az autópályára, gyönyörű szögben láthattam a felhőket az égen, és elgondolkodtam rajta, mikor néztem meg őket igazán utoljára, mikor hagytam időt magamnak töprengeni azon, melyik felhő milyen alakú, mihez hasonlít igazán.  Nem tudom a választ. Őszintén szólva, legtöbbször lefelé nézek, a két életben tartandó utódomra, és előre az útra, amin sietünk vagy csak sétálunk valahová, a felhők pedig kimaradtak a mindennapi rutinból. Huszonnégy óra. Ezernégyszáznegyven perc. Ennyi áll a rendelkezésünkre nap mint nap. És ezt jól kell beosztani. Vagy legalábbis kellene. Isten ma reggel egy mércét sze...

„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. ” Prédikátor könyve 3:1 Az idő a legértékesebb tulajdonunk. Ha elveszik, már sosem jön vissza, ha elúszott egy lehetőség, akkor már nem lehet visszatekerni az időt akár egy filmet. Az idő, a legértékesebb, amit embertársainknak adhatunk. Vajon mi lenne az az egy vágyad, amit idővel megvehetnél? Szilveszter másnapján a fiatalokkal arról beszélgettünk, mi lenne, ha tudnánk, már csak 10 évünk van... Számtalan ötlet és feltétel hangzott el. Volt, aki a fennmaradt idejét, azzal töltené, hogy körbe utazza a világot, hogy minél több kultúrának a sajátosságait tudja magába szippantani, volt, aki másokon segíteni, és volt, aki magán. Az egyik legérdekesebb válasz az volt: „ha tudnám, hogy 10 évem van hátra, akkor azon dolgoznék a legtöbbet, hogy a jellemem a legtökéletesebb legyen!” Az idő telik, és jönnek-mennek a lehetőségek. Van amelyiket megragadjuk, de van amelyiket elengedjük. Minden döntésünkért, ...