reggeli dicséret

"Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége." Zsoltárok könyve 91. fejezet, 4. vers Isten a fáradhatatlan fecskemama, aki kitartóan táplálja követelőző fiókáit jobbnál jobb falatokkal. Isten az aranytorkú vörösbegy, aki türelmesen tanítja repülni kicsinyeit, egyre magasabb és magasabb ágakról. Isten a fejedelmi császárpingvin, akihez pelyhes kis trónörökösei a legnagyobb hidegben is hozzábújhatnak. Isten a színpompás papagáj, aki kényelmes, biztonságos fészket épít, és egy percre sem hagyja magára gyermekeit. Isten a barátságos kék szajkó, aki még akkor is gondot visel utódairól, amikor azok már rég elhagyták a szülői fészket. Isten a gondviselő tyúkanyó, aki maga alá gyűjti csibéit, elrejtve őket a rájuk leselkedő veszély elől. Isten a méltóságteljes sasmadár. Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz.

„Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40:28-31  Idézd fel magadban azt a pillanatot, amikor a legfáradtabb voltál! Amikor már fájt a következő lépés, de még messze volt a pihenő. Amikor könnyek fojtak lefelé az arcodon, de már ez ellen sem volt erőd bármit is tenni, annyira kimerültél, csak hagytad, hadd mossa a sós patak a kétnapi gyalogtúra koszát.  És meséltél már olyasvalakinek erről az érzésről, aki sose volt fáradt? Aki csak megvetően ingatta a fejét, és nagyzoló szavakkal tárta eléd kiapadhatatlan erejét, kitartását, makacsságát, enegiáját? Aki nem érti, mi az, hogy fáradtság, m...

„Hát nem tudod és nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határát teremtette? Nem fárad el, és nem lankad meg, kikutathatatlan bölcsessége! Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Elfáradnak az ifjak, és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul; szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40. rész 28-31. versek Ahogy ma reggel végiggondoltam ezt a szakaszt, csak úgy kavarogtak fejemben a gondolatok. Úgy éreztem magam, mint amikor beengednek egy hatalmas áruházba, és az ajtóban azt mondják, hogy minden – ingyen az enyém lehet, amit egyszerre ki tudok hozni a boltból. Hogy miért? Hát olvasd el még egyszer ezt a gyönyörű szakaszt. -           Örökkévaló Isten a Te Teremtőd, aki elképzelhetetlen aprólékossággal és figyelmességgel megteremtett -        ...

„Mint a fészkén fellebbenő sas, fiai felett lebeg. Kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket. Egymaga vezette őt az Úr, idegen isten nem volt Ővele” 5Mózes 32:11-12. Tudod, hogyan tanítja meg a sas-mama a fiait repülni? Először is a hegycsúcson készít egy hatalmas fészket. Alul vastag majd egyre vékonyabb ágakat hord össze. Hatalmas fészket képzelj el, ne egy cinkének valót! Kibéleli saját tollával és oda rakja tojásait, 4-5 darabot. Miután kikelnek, nagyon gyorsan fejlődnek, hisz igen jó étvágyuk van, alig győzik a szülők etetni őket. Lassan elérkezik a szárnyra kelés ideje. De kis fiókák olyan nagyon jól érzik magukat a puha meleg fészekben, hogy eszük ágában sincs repülni. Ekkor a sas-mama egy rettenetes dolgot tesz. Fogja egyenként a tollakat, és szélnek ereszti azokat. De a fiókákat ez nem érdekli, repülni nem akarnak. Ekkor a mama tovább megy. A fészekből kezdi kiszórni az ágakat. A fiókák meg csak bámulnak: Mi történt a mamival? Pedig eddig ...