reggeli dicséret

Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény kitépésének. Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak. Prédikátor könyve 3:1-4 Úgy gondolom, társadalmunk elég furcsán áll a halál kérdéséhez. Félünk tőle, igyekszünk az egészet eltávolítani magunktól, tabusítani, nem beszélni róla. Szeretnénk siettetni a gyász folyamatát, időt sem hagyva magunknak, hogy megéljük, mert a munkából nem eshetünk ki, és különben is, mindennek mennie kell tovább. Keresztény közösségekben a feltámadásba, és/vagy a mennybe vetett hittel próbáljuk elnyomni a veszteség iránti fájdalmat, próbáljuk megmagyarázni a megmagyarázhatatlant az „Úr akaratával”, m...

Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül. Máté evangéliuma 18. fejezet 14. vers Ki akarná, hogy bárki veszteséget éljen át? Épp, egészséges érzelmű, helyesen gondolkodó ember úgy önmagának is, mint másoknak is csak jót akar. Istennel kapcsolatban azonban sokan gondolják, hogy rosszindulatú. Mivel mindenható és mindenkinél hatalmasabb, elvárnánk tőle, hogy semmi rosszat sem engedjen meg az életünkben. Nem értjük, hogyha mindent Ő irányít és igazgat a földünkön, az életünkben, akkor hogyan fordulnak mégis rosszra a dolgok. Nem akarnék most teológiai fejtegetésbe kezdeni, inkább gyakorlati oldalról világítanám meg a kérdést. Mint szülő, mint apa elég sok esetben tapasztaltam meg hasonlót. Mindig is a javát akartam a gyerekeimnek, előfordult, hogy erősebb, bölcsebb lévén jobban tudtam, hogy mi a jó nekik, mint ő maguk. De sajnos az is előfordult, hogy mindezek ellenére sem tudtam eléggé befolyásolni a körülményeket, vagy nem tudtam elég jó hatással ...

Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét: hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. Pál második levele a korintusiakhoz 8:9 A történelem legnagyobb gazdasági bukásának a kínai PetroChina cég elértéktelenedésének esetét tartják. 2007 végén alapult a cég, és azóta is élvezi az állam támogatását, hiszen állami cég, de még így sem képes rendesen talpra állni, pedig eredetileg szépen indult a történet. Amikor bevezették a részvényeiket a piacra, a legnagyobb értékű vállalat volt. A történelem egyetlen cége, ami elérte az ezer milliárd dollár értéket. Ezt azóta sem érte el egy másik cég sem. Tíz év elteltével elvesztette értéke 80 százalékát, és még mindig gyengül. A legnagyobb bukás a gazdaság történelemben. Szerintem azért volt ennél nagyobb bukás. Amikor Jézus a földre jött, mindent elvesztett. Ízlelgesd ezt a szót: MINDENT! Képzeld el, mit jelentett ez neki! Elvesztette a minden tudást, az uralmat a világegyetem felett (János 14...

„Házakat építenek, és ők laknak majd bennük, szőlőket ültetnek, és ők élvezik majd azoknak gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy majd más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké, és amiért megdolgoztak, választottaim maguk élvezhetik. Nem hiába fáradoznak, nem veszedelemre szülnek, mert az Úr áldott népe ez, ők és leszármazottaik. Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki – mondja az Úr.” Ézsaiás könyve 65:21-25 Még élnie kellett volna. Hisz itt maradt a gyermeke, és neki most és később is szüksége van rá. Itt maradt a felesége, a férje, akinek most egyedül kell helytállnia, és nem várja senki egy átkozottul hosszú nap végén. Itt maradt a testvére, a szülei, a tágabb rokonság. Itt maradtak a barátai, a maga választotta család. Már nem tud szeretni...

„Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.” Zsoltárok könyve 23:4 A kocsibeállónk egyik sarkába néhány hete fészket rakott egy rozsdafarkú pár. Nagy volt itthon az öröm, hát még mikor meghallottuk a fiókák csipogását! Lestük a szülőket, hogyan hordják az ennivalót a kicsinyeknek, esténként pedig imádkoztunk, hogy Isten óvja meg őket a környék ragadozóitól. Néhány nappal ezelőtt temetésre igyekeztünk, a férjem nagymamájától, gyermekeim dédnagymamájától búcsúztunk. A lurkók kivették a kocsikulcsot, hogy beüljenek, amíg mi is összeszedünk minden szükséges dolgot. Nem telt el fél perc, a nagyobbik zokogva rontott be a lakásba, és könnyek között igyekezett elmondani, hogy az egyik fióka lent van a földön, biztosan valamikor kiesett a fészekből. Kirohantam vele, de a madárkán már nem tudtunk segíteni, halott volt. Letakartuk, és megbeszéltük, hogy amikor hazaérünk, eltemetjük szegényt. Szörnyű volt. Már a k...

„És hallottam egy hangot az égből, amely ezt mondta: Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg, mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket.” A jelenések könyve 14:13 Szerinted van boldog halál? Kell ehhez az a hit, hogy lesz valamilyen folytatás, vagy anélkül és csak is anélkül van igazán értelme? Arra gondolok, hogy valaki befejezi ezt az életet, kész, vége, nincs tovább, nincs túlvilág, mennyország, hanem ennyi volt, és ez így jó. Hogyan lehet boldog a meghalás? Keresztényként hiszek abban, hogy a java még hátra van. Hogy Isten örök életre teremtett minket, csak ezt mi elrontottuk, viszont Ő nem hagyta annyiban a dolgot. Hiszek abban, hogy Jézus halála és feltámadása által nekem is örök életem van, és részem lesz a feltámadásban. Több nemkeresztény vallás is hisz valamilyen folytatásban, túlvilágban, reinkarnációban, három pontban, ami ott áll a mondat végén, mert nem lehet, hogy csak ennyiből ál...

“Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.” Pál első levele a Thesszalónikaiakhoz 4:14 A halál félelmetes. Amikor belegondolunk múlandó létünkbe, két féle képen tudunk gondolkozni. Az egyik, hogy azt mondjuk, hogy minden elmúlik, és tönkremegy. Ezzel vége a történetnek. Minden tönkremegy, és az élet megáll, a létezésnek vége. Bele kell nyugodni, hogy az a 70-80 év amit itt töltünk, adatott nekünk, és utána a nagy semmi. A másik verzió, hogy elhisszük, hogy van élet a halál után. Jézus feltámadt, így mi is reménykedhetünk ebben. Ha hiszünk a feltámadásban, akkor nincs mitől félnünk. Lehet ez a pár évtized küzdelmes, lehet, hogy a halál sarlója már ott lebeg felettünk, de az a jó hír, hogy ez nem a vége. Az a jó, hogy nekünk nem kell ez meghatározza a gondolatainkat, az érzéseinket. Nem kell félni semmitől, mert van feltámadás. Jézus meghalt és feltámadt. Ha ez igaz, akkor nekünk is van feltámadás. Ma...

„Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senkit sem érdekel. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz, de békességre jut; fekvőhelyén megpihen, aki egyenes úton járt.” Ézsaiás könyve 57:1-2 Október 15. a perinatális gyász világnapja (vendégbabák világnapja), a gyermeküket a várandósság ideje alatt, a szülés során, vagy rövid idővel a szülés után elveszített családok gyászának napja. Igaz, ma már 16-át írunk, de a rendkívül fontos témát olyan nagy tabu övezi, hogy szükségét érzem a megemlékezésnek. Mert minden negyedik nőt érint ez a veszteség. Nőket, akiknek megesik, hogy a terhet egyedül kell elhordozniuk, és hiába a statisztika, ami azt mutatja, milyen sok sorstárs van, mégsem beszélünk, mégsem beszélhetünk róla. Az anyák mellett érinti az édesapát is, akik számára még megfoghatatlanabb lehet ez a veszteség, és ne feledkezzünk meg a már meglévő testvérekről, akik nagyon várták azt, aki végül nem érkezett meg. Fájdalom, űr, hiány, egy megnemt...

 " Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van." Zsidókhoz írt levél 10. fejezete 25. vers   A munkáltató a rendes munkabéren felül különféle ösztönzőket alkalmazhat annak érdekében, hogy a munkavállalóit motiválja. Ennek egyik leggyakoribb formája a jutalom. A jutalom lehet a teljesítmény-ösztönzés eszköze, de nem csupán a munkateljesítmény alapján adható, hanem a legváltozatosabb okokból adhatja, pl.: pontosság, példamutató magaviselet, vagy a cég jó év végi eredményére tekintettel. A kulcs abban van, hogy a felek nem állapodnak meg előre az adható jutalom feltételeiről, nagyságáról, és kevésbé követhető (szemben a prémiummal – ha előre kikötött munkateljesítményhez van kötve) A „nagy jutalom” feltételei nem tisztázottak. Vannak alapvető szabályok, amiket be kell tartani (legegyszerűbben úgy ismerjük meg ezeket, ha Krisztust elkezdjük megfigyelni – vajon ha posztolna valamit az instán, akkor mi lenne az, és hányan követnék), de a lényeg abban rej...

„Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.” Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 2:16-17 29842 (2021.06.05-én megjelent hivatalos statisztika alapján). Egy szám, ami mögött emberek állnak, akik ma már nincsenek köztünk. Emberek, és az ő végtelen mennyiségű történeteik. Fiatalok, idősek, gyermekek, szülők, testvérek, nagyszülők, barátok, a kedves szomszéd néni a második emeletről, bajtársak, mentorok és olyanok is, akik mások egészségéért küzdöttek. Hétköznapi emberek, mint te és én, akik ma hiányoznak valakiknek. Ki tudja, hányszor 29842 veszteséget megélt embernek. Árván maradt gyermekeknek, megözvegyült hitvestársaknak, szülőjét idejekorán elveszítő felnőtteknek, osztályfőnöküktől búcsúzó diákoknak, családtagoknak, barátoknak, hittestvéreknek. Nem tudom, Kedves Olvasó, ho...

„De a te halottaid életre kelnek, föltámadnak a holttesteik! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.” Ézsaiás próféta könyve 26:19 Hiányoznak. Nincs olyan nap, hogy valamiért ne jutnának az eszembe. Megélek az enyéimmel valami egyszerű, mindennapi családi-csodát, amit szeretnék megosztani velük, és fáj, hogy ez lehetetlen. Teszek egy apró mozdulatot, és bevillan, honnan, kitől is van ez. Mondok valamit, amit pedig megfogadtam, hogy én soha nem mondok majd az utódaim nevelésekor, és ott cseng a fülemben, ahogy ezt anno tőlük hallottam. Hibázok, ahogy ők is hibáztak, és ott van bennem az állandó, égető vágy, ahogy bennük is ott volt, hogy jobban csináljam. Aztán van úgy, hogy szavakat ölt ez a hiány, és mesélek róluk, hogy legalább a történetekben tovább élhessenek, hogy megismerhessék a gyermekeim azt, akit keveset, és azt, akit egyáltalán nem láthattak. Felelevenítjük együtt az utolsó boldog találkozás...

„Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! Úr az ő neve, vigadjatok színe előtt! Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten szent hajlékában.” Zsoltárok könyve 68:5-6   Szinte nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe az a két csodálatos ember, akiknek az életemet köszönhetem, akik felneveltek, akik támogattak, akik utamra indítottak. És akiktől már búcsút kellett vennem. Szinte nincs olyan nap, hogy rá ne néznék a gyermekeimre, és ne hasítana belém az érzés, hogy ők ezt már nem láthatják. Többé nem oszthatom meg velük az életemet, a Kincseimet, és annyira hiányzik, hogy nem hallhatom a szájukból: “Szeretünk!”, “Büszkék vagyunk rád!” Ezzel a fájdalmammal nem vagyok egyedül. Kedves Olvasó, lehet, hogy te is hasonló cipőben jársz? Lehet, hogy nálam fiatalabb vagy idősebb korodban lettél árva. Vagy a társadat veszítetted el, talán a gyermekedet. Egy nagyon közeli barátodat, vagy épp a testvéredet, akivel még hosszú-hosszú éveken á...

„Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsétek azt, amiért munkálkodtatok, hanem teljes jutalmat kapjatok!” János apostol 2. levele 8. vers Borzasztó még rá gondolni is, hogy amiért egy egész életen át küzdöttél, egyetlen éjszaka alatt elveszíted. Rettenetes, ha kirabolnak, de még rosszabb, ha saját butaságod miatt veszítesz el mindent. Utána már hiába vered a fejedet a falba – visszafordíthatatlan. Tudnál-e nekem az alábbinál felfoghatatlanabbat mondani? Jézus nagyon szeret téged. Annyira, hogy képes volt életét adni érted. Több csatornán keresztül hívott, hogy kerülj Vele közelebbi és mélyebb kapcsolatba. A Te válaszod minden hívásra, minden megkeresésre, hogy NEM! Így elveszíted azt a csodálatos örök életet, amit NEKED készített. Elveszíted álmaid otthonát. Elveszíted annak lehetőségét, hogy egy örökkévalóságot betegség, könny, halál és fájdalom-mentesen élj VELE. Elveszíted a korlátlan szellemi, lelki és ismeretbeli növekedés lehetőségét. Ez az elképzel...

„Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az ÚR, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled.” 5 Mózes 31,6 Életünk válaszútjai során többször is találkozunk ezzel a kérdéssel. A játszótér mellett figyeltem a kisfiát biciklizni tanító apukát. A gyermek egyre ügyesebben tartotta az egyensúlyát és a szülő tekintete vegyes érzelmeket tükrözött. A büszkeség és a féltés keveredett egymással. A – „Milyen ügyes!” – és az – „El ne essen, ne legyen semmi baj!” – érzése. Mi a fontosabb? Elengedni vagy megóvni? Az uszodában a gyerekek úszni tanultak. A nebulók bátran lubickoltak az edző bácsi közelében, aki most először adta ki a következő utasítást: - Lássam, mit tanultatok! Most mindenki önállóan elúszik a medence végéig, ott kimászik a szélére és lassan visszasétál hozzam. Na, indulás! A kicsik közül ki bátrabban, ki félénkebben fogott neki a végrehajtásnak. Mi a fontosabb? „Menjek, vagy maradjak?” – gondolhatták. „Még so...