reggeli dicséret

"Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet a lábam megmosására, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig drága olajjal kente meg a lábamat. Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret." Lukács evangéliuma 7:44-47 Mi más lenne igazán jó vendégfogadó, mint egy jó gofri. Elmész vendégségbe, és a házigazda eléd áll egy nagy tányér még gőzölgő ízletes sült tésztával. Leöntöd eperszósszal, juharsziruppal, vagy esetleg csokoládéval. Vannak akik sósan, balzsamecettel, sajttal, vagy tejföllel. A lényeg, hogy innentől kezdve a vendégség jó szájízzel tölt el. (A szó legszorosabb értelmében.) A közel-keleten Jézus korában ez nem pont így volt. Nem csak az étel, hanem az előtte levő dolgok is fo...

„De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!” Mikeás 7:7-8 Most azt hiszed, hogy legyőztél, hogy nem maradt már senkim, mert mindenkit elfordítottál tőlem. Igaz, jól játszottál. Kihasználtál minden lehetőséget. Ami félreérthető volt, arra lecsaptál. Kiforgattad a szavaimat, szíven szúrtad vele az ismerőseimet. Aki nem kedvelt eddig sem, könnyen tetted ellenségemmé; aki közömbös volt, annak csak a negatívumaimat mutattad, hogy elforduljon tőlem. Ügyesen használtad ki a gyengeségeimet. Tudtad, néha megjegyzem a rosszat. Ha valaki árt nekem, azt tartogatom, bezárom, gyűjtögetem. Addig lapátoltad rám a sok szennyet, míg végül minden robbant, amit elfojtottam addig. Az pedig pusztító. A haragom most is gyilkolt, megölte a szeretetet a kapcsolataimban. Ezért lettek hideggé az éjjeleim. Egyedül maradtam. Egyértelmű, hogy nem ...

„ Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról! hiszen miért halnátok meg, oh Izráel háza!?” Habár sok gonoszságot láttam már a világban és sokszor éreztem, hogy a bűnösnek lakoznia kell, elgondolkodtattak Ezékiel szavai. Isten nem leli örömét abban, ha a vétkes elnyeri méltó büntetését. Miért? Talán azért, amit Moldova György úgy fogalmazott meg, hogy: „Isten nem tud különb poklot kitalálni, mint amilyent a lelkiismeret-furdalás teremt a magunk számára.” Nagyon is igaz, hogy az önmarcangolás kínzó vermében élni igazi gyötrelem, de csak addig gondoljuk, hogy a másik megérdemli, míg magunk is nem hibázunk egy nagyot és nem kerülünk ugyan oda. Márpedig egyszer megtörténik, mert emberek vagyunk mi is. Az az ember pedig, aki másokhoz szigorú volt, önmagához is az lesz. Ilyenkor hangzik el a jól ismert mondat: „Nem tudok megbocs...