reggeli dicséret

“De Isten meghallgatott, figyelt imádságom szavára. Áldott legyen Isten, mert nem utasította el imádságomat, szeretetét nem vonta meg tőlem.” Zsoltárok könyve 66:19-20 Bizonyos tetoválásoknak különleges jelentésük van. Persze most nem a könnycseppre gondolok, vagy egyéb börtön tetkókra. Vannak olyanok, amik fontos életeseményre emlékeztetnek. Némelyik egy gyerek születését, vagy egy családtag elvesztését. Másikak világnézetet, vagy hitet. Számomra az egyik legszebb üzenetet hordozó tetoválás egy borzasztó egyszerű jel. Egy pontosvessző. A pontosvessző jelentése: Ahova Isten vesszőt tett, te ne tegyél pontot. A történetnek még nincs vége. Bármennyire kilátástalannak tűnik egy helyzet, a történeted még nem ért véget. Jellemzően a mentális betegségekkel, depresszióval küzdők, vagy szeretteiken látható ez a jel. Amikor a kétségbeesés begyűrűzik az életünkbe, és már úgy érezzük, hogy nem tudunk talpon maradni, akkor két út előtt állunk. Az egyik, hogy feladjuk. Az egyik, hogy nem küzdünk, é...

„A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” Példabeszédek könyve 17:22 Bizonyított tény, hogy a vidámság, a nevetés, a pozitív dolgokkal való foglalkozás gyógyító erővel hat az emberre, a szomorúság, lehangoltság, depresszió megbetegíti a testet is. A Biblia emberképe szerint az ember - test, lélek, szellem - egy és szétválaszthatatlan. A gyógyítás terén is elengedhetetlenül szükséges, hogy egységben, együtt kezeljük a teljes rendszert. Emellett nagyon fontos, hogy mi magunk is így tekintsünk magunkra, megbonthatatlan egységként. A mai reggeli ige ebben nyújthat nekünk segítséget. Figyeljünk oda a lelkünkre is, a kedélyállapotunkra! A test legtöbbször jelez, ha valami probléma alakult ki benne, de a lelket hajlamosak vagyunk félvállról kezelni nemcsak magunk, hanem mások esetében is, és döbbent csendben ülni (vagy rosszabb esetben hibáztatni az illetőt), ha tragédia történik. Ezért ma reggel hangozzon figyelmeztetésként ez a Bi...

„E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.” Zsoltárok könyve 61:3 (Károli fordítás) Az egyik közösségi oldalon évekkel ezelőtt teljesen véletlenül rátaláltam egy fiatal lelkészre, Jarrid Wilsonra, akinek utána elkezdtem a cikkeit, bejegyzéseit olvasni. Nyíltan felvállalta múltját, depresszióval való küzdelmét, beszélt arról, hogyan szabadította meg Isten, hogyan adott reményt neki, amikor legkilátástalanabb helyzetében véget akart vetni életének. Jarrid igent mondott akkor Isten hívására, és neki szentelte életét, így lett később lelkész. Feleségével együtt  depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal küzdők számára szolgálatot hozott létre (Anthem of Hope). Szerette Jézust, az embereket, és minden csatornát megragadott, hogy többé ne legyen tabu téma keresztény körökben sem a mentális problémákról való beszéd, ne legyen szégyen, ha valaki segítséget, különösen orvosi segítséget kér. Tőle származik a ...