Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május 23, 2010
Együttérzés "Mert hogyan tudnám nézni azt a nyomorúságot, mely érné az én nemzetségemet, és hogyan tudnám nézni az én atyámfiainak veszedelmét?" Eszter 8,6 Amikor vasárnap, a budapesti tisztviselő értekezlet után, Diósgyőrbe siettem a soron következő, élő rádióadásra, megdöbbentő kép fogadott. Miskolc városában mindenfelé szirénázó rendőr- és tűzoltó autók siettek a dolgukra. Az Ady Művelődési Ház utáni villamosvégállomásnál az úttesten levő csatornafedlapok lyukain félméter magasságban spriccelt ki a víz. A stúdióban azzal fogadtak, hogy a polgármesterünk kihirdette a vészhelyzetet. A Szinva patak elöntötte a Kilián lakótelepet, egy fenti szakasza mellett a sáros hegyoldal megcsúszott és maga alá temetett egy édesapát két gyerekkel. A tűzoltók a gyerekeket mentették elsőként. Ők túlélték, de az apán már nem lehetett segíteni. Kommunikáció a házasságban. Ez volt az aznapi témánk, de én magam is alig tudtam figyelni. A beszélgetés szüneteiben az internetet bámultuk, meg a hel
Baráti jókívánság "Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek." 3János 2. János úgy írta leveleit, mintha „tollát a szeretetbe mártotta volna”. „Kedves Barátom!” Igaz, hogy ez Gajusznak – barátjának szól – de neked is és nekem is. Jó ezt így ma reggel hallani – nem igaz? Próbálj meg ma három embernek valami hasonlóan kedveset, kedvesen és mosolyogva mondani! „Kívánom, azaz őszinte vágyam, hogy úgy a lelked, mint a tested egészségben legyen!” – írja János. Képzeld el, hogy TE kapod ma ezt a levelet Jánostól! „Ó, de kedves ez az én János barátom! Ott, a szigeten – Pátmoszon – ahova, mint börtönszigetre vitték fogságba, még onnan is ilyen szeretettel gondol rám és aggódik testi és lelki egészségem iránt! Hát igen! Ő már csak ilyen! Tudja, hogy igazán csak akkor lehetek jól, ha lelkemben béke van és fizikailag is jól érzem magamat. De hát mire is gondolhatott, amikor ezt írta nekem? Ja, biztosan szükségem l
Örök uralom " Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart." Zsoltárok könyve 145:13 Királyok jönnek és mennek, de Isten még mindig ugyanaz. Még élet sem volt a Földön - sőt még a Föld sem létezett - Isten már akkor is Uralkodója volt a Világegyetemnek. Isten végigkíséri az eseményeket, Lucifer bukásától kezdve az ember bűnbeesésén át, a megváltáson keresztül egészen az idők végezetéig. Isten együtt szenvedett Ádámmal, amikor el kellett hagynia az Édenkertet, vigyázott Noéra a bárkában, megmutatta Magát Jákóbnak, amikor bátyja haragja elől szaladt idegenbe, Józseffel volt a börtönben, de a palotában is, tűzben jelent meg Mózesnek egy csipkebokorban, felhő és tűzoszlop alakjában kísérte népét az Ígéret Földjére. Szólt Gedeonhoz és Sámuelhez, prófétai intést küldött Dávidnak és Akhábnak, figyelmeztette népét a kegyelmi idejükre, melyet 490 évben szabott meg. Amikor eljött az időnek teljessége, kibocsátotta a Fiát, hogy a Megváltónk legyen. Isten ot
Miért nem kell félni „Ne féljetek, és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-e meg és nem jelentem előre? Ti vagytok tanúim! Hát van-e rajtam kívül Isten? Nincs kőszál, nem tudok!” (Ézsaiás könyve 44. fejezet 8. vers) A deutero- kanonikus Sirák fia könyve úgy beszél a félelemről, mint az egész emberiséget markában tartó érzésről, mely álmunkban is kísért: „Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait, alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik, megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.” (Sirák 40:4-7) Ó, hányszor ébredünk így! S valóban, kinek hiányzik a félelem? Úgy vélem, senki sem sajnálná, ha a viszolygás, a szorongás eltűnne a földről. S valóban, a félelem egyik fajtája eltűnőben van. Egyre kevesebben félnek, amikor rosszat tesznek, amikor vakmerő dolgokat visznek végbe. De van pozitív félelem is. Ez az, amikor Isten megpróbálta megtan
Otthon „Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük;„ (Jelenések 21,3) Aki volt már cserkésztáborban, az tudja, hogy anyaga, formája és funkciója szerint sokféle sátor létezik. A párezer forintos beázóstól kezdve, a méregdrága profi hegymászó sátorig mindenfélével találkozhatunk a tábor területén. Emlékszem, minden alkalommal, amikor „nomádkodtam” biztonságot adott egy bizonyos sátor létezése. Ha esetleg nem is volt a tábor mértani középpontjában a parancsnoki sátor – mindenki tudta – onnan várhatjuk tábori életünk irányítását. A tábor vezetői lelkiismeretesen a gyerekek érdekét előtérbe helyezve alakították ki a napirendet, szabályokat. A parancsnoki sátorban mindig rend és fegyelem kell, hogy uralkodjon, hiszen nagy bizalom, amikor egy szülő több napra ránk bízza gyerkőcét. Bár tudom, ez egy János apostol korabeli kifejezés, mégis annyiszor elképzelte
Valaki melléd áll "Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled." Mózes ötödik könyve 31:6 Jó reggelt, Kedves Olvasó! Miután elolvastad ezt az igét, kérlek, hunyd le a szemed (nem kell visszamenni az ágyba, csak a szemedet kell néhány pillanatra becsukni), és emlékezz vissza a magad mögött hagyott hétre! Milyen óriásokkal kellett megküzdened? Milyen kihívást, problémát, feladatot, gondot rótt ki rád a nagybetűs élet? Némelyiken túljutottál, némelyik talán nem is volt olyan hatalmas, amikor a közelébe értél, mint amilyennek korábban gondoltad. Volt, amelyik legyőzött, de volt, amelyik csak a fegyverszünetet tudta kiharcolni tőled, és vár rád jövő héten egy újabb összecsapás. És most igen, gondolj a következő hétre. Milyen óriások állnak szembe veled előreláthatóan? Mikkel kell még megküzdened? Talán munkahelyi problémák, talán anyagi gondok; esetleg saját magaddal, vagy tár