reggeli dicséret

“Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret: „Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.” De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Zsidókhoz írt levél 10. fejezet 35-39. vers Nem szeretek késni. Amikor időpontra megyek valahova, sokszor már jóval korábban elindulok, külső szemlélőnek indokolatlanul korán, hogy még véletlenül se késsek el. Ez mindaddig igaz volt, amíg össze nem házasodtam feleségemmel, aki viszont notórius késő. Még friss házasként zavart, aztán megtanultam mennyi idővel korábbi indulást kell mondani, hogy időben odaérjünk ahová menni akarunk. Ma már ugyanazt mondom, mint Gandalf, a Gyűrűk Ura híres varázslója: “Egy varázsló sosem késik, sosem jön korán, mindig po

 " Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket " Péter első levele 2. fejezet 9. vers A rendőr vagy elhiszi, vagy nem. A bangladesi fiatalembernek, Apu Sarkernek, ugyanis nincsen jogosítványa, habár minden vizsgája megvan, sőt még a vezetői engedély kiállításáért kért befizetési bizonylatot is magánál hordja. Azért nincsen jogosítványa, mert ahhoz kellene az ujjlenyomat, de neki olyan nincsen egy különleges genetikai kondíció miatt. Így aztán a rendőr vagy hisz a történetének vagy sem. Vagy elhiszed, vagy sem! A világmindenség királyának gyermeke vagy, aki megmentett Fia élete által, feladattal bízott meg, és maga mellé ültet a trónján. Bármilyen sötét, elhagyott helyen legyél is, felemel maga mellé a tisztaságba és a fénybe! Nincsen róla papírod persze, és innentől kezdve vagy elhiszed vagy sem. Persze a rendőr is rácso

"Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén? Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan." Zsoltárok könyve 24. fejezet 3-4 verse Kutatók szerint a 24. zsoltárt valamilyen örömteli alkalommal énekelhette a nép — egy megnyert csatát követően, vagy amikor visszaszerezték a felbecsülhetetlen értékű frigyládát ellenségeiktől — és végigolvasva nyilvánvalónak is tűnik ez. Egy emelkedett hangulatú, hálaadó zsoltárt olvashatunk itt, ahol a nép Istennek tulajdonítja a sikereit, aki mindenható, aki a nagy és dicső király, szemben a környező népek sikertelenségével és tehetetlen, hamis isteneivel. A nép hálás szívvel ünnepel, mert az ő Istenük nem olyan, mint azok a másik istenek.  Lehet, hogy első ránézésre nem tűnik ki, de ha ismerjük egy kicsit is a kor kulturális hátterét, felismerhetjük azokat a motívumokat, melyekkel a zsoltár írója ezt a (Isten és istenek közti) különbözőséget emeli ki. Ott van példának okáért az el

  „ Önmagatokat vizsgáljátok meg, vajon a hitben vagytok-e; önmagatokat tegyétek próbára. Vagy nem ismeritek fel önmagatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát. ” KNV   ( Korinthusi második levél 13. fejezet 5 .vers ) Sokszor gondolkodtam azon, milyen jó lenne visszamenni az időben és saját szemeimmel látni, átélni, ahogy az első században élt keresztények missziója nyomán a római birodalom egész területén robbanásszerűen jönnek létre gyülekezetek. Milyen jó lenne hallani, ahogy Pál tanít, vagy, ahogy épp levelet diktál Timótheusnak, Titusznak, ahogy Apollós és Silás prédikál, ahogy Lídia, Szoszthenész, Epafrász, Onézimusz, Akvilla és Priszcilla, és a többi munkatárs saját tapasztalataikkal bizonyságot tesznek Krisztusról! S milyen jó lenne beülni egy akkori gyülekezetbe! Részt venni egy korabeli istentiszteleten!   Vagy mégsem? Pál leveleit olvasva talán még Filippiben el lennék, de a galaták törvényeskedése, a thesszalonikaiak Jézus

„Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól!” János első levele 5.fejezet 21.vers Tegyük fel a kérdést: mi számít bálványnak? Bálvány egy szobor, amelyhez imádkozunk? Esetleg egy másik ember? Talán az otthonunkban található kütyük valamelyike? Mi számít ma, a 21.század emberének bálványnak? Ahogy telnek az évszázadok és kerülünk egyre messzebb a bibliai kortól, úgy válik az életünk is egyre különbözővé a 2000 évvel ezelőtt élt ember életéhez képest. Megváltoztak a szokásaink, a gondolkodásunk, az életről alkotott képünk. Megváltozott a környezet. Technikai vívmányok könnyítik meg a mai ember életét. Egy valami azonban nem változott és bármennyi idő is teljen el a teremtéstől, ez nem is fog. A végső győzelemig nem fog eltűnni a harc Isten és a gonosz között az emberért, az ő életéért. Sátán épp úgy támad most is, mint 2000 évvel ezelőtt. Számára nem változtak az emberek, nem változtak a szabályok, csak az eszközök. Ma már követi a fejlett technikai világot, követi a felgyorsult élet

 " Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,  Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr.” Pál második levele a korinthusiaknak 6. fejezet 17-18. verse A hívő és a hitetlen ember viszonya mindig is komoly kérdés volt a Bibliában. Éljünk együtt, vagy különüljünk el? Lépjünk kapcsolatba, vagy legjobb, ha elzárkózunk? Ne is barátkozzunk egymással, vagy akár össze is házasodhatunk?  Meg kell értenünk, hogy a Szentírás mindenkor két fontos szempont alapján vizsgálta ezt a kérdést, mégpedig Isten népének küldetése és annak védelme felől közelítve. Az is érdekes, hogy egyik szempont sem érvényes általában, hanem mindkét szempontnak megvan a maga ideje, időbeli korlátja és az is fontos, hogy ezt a korlátot nem mi, hanem mindig Isten szabja meg. Mégpedig az az Isten, aki megmenteni akarja az embert, ugyanakkor azonban meg is ítéli őt. 1. A küldetés teljesítés

„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” Máté evangéliuma 5. fejezet 6. vers A kérdést ugyan feltette, hogy „Mi az igazság?”, de a választ már nem várta meg. Talán a szíve mélyén nagyon is tudta, mi vagy ki az, de ha szavakba önti ezt a Názáreti a füle hallatára, ha engedi neki, hogy válaszoljon, akkor amellett nem lehet már elmenni egy kézmosással. A döntést meghozta, a következményeket pedig vitte magával. Mert az éhséget el lehet nyomni egy időre, be lehet csapni a szervezetet étel-utánzatokkal, de a következmények nem maradnak el. Az igazság iránti éhséget el lehet nyomni, ki lehet játszani pótlékokkal. Lehet követni egy eszmét gondolkodás nélkül, vakon, lehet mantrázni betanult szlogeneket addig, amíg tényleg elhiszi az ember. Be lehet csapni a bizonytalanokat, félre lehet vezetni a reménytelen tömeget, fel sem kell tenni már a kérdést. De a következményeket nem lehet eltussolni. Talán itt a földön ideig-óráig igen. De nem Isten országába