reggeli dicséret

"Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget." Z soltárok könyve, 62. fejezet, 2. vers Jó lenne pihenni végre, kicsit elcsendesülni, semmit nem csinálni. De nem lehet, mert kora reggel elkezdődik a nap, sietni kell a mosdással, a reggelivel, az öltözködéssel, sietni kell a munkába, utána sietősen megebédelni, még több munka, mindeközben egyéb ügyeket intézni, otthon házimunka, otthoni feladatok, és sokszor a családdal töltött időből is egyfajta feladat lesz, amit valahogyan be kell sűríteni a napba, és nincs lehetőség arra, hogy kiélvezzük, igazán megéljük a velük töltött időt, ahogyan arra sem volt idő, hogy az utcán ma megálljak, és megcsodáljam azt a csodálatos, rózsaszínbe borult virágzó fát, amelyből csak úgy áradt az édes illat, és ha végre eljutok a teendőim végére, akkor gyorsan aludni kell, mert mindjárt kora reggel van, elkezdődik a nap, sietni kell a mosdással, a reggelivel, az öltözködéssel, sietni kell a munkába, utána... Elég nem kell folytatni, min...

„Felelj nekem, Uram, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, és fordítsd vissza a szívüket!” Királyok első könyve 18.37 Mit teszel, ha egy szeretted rossz útra téved, s makacsul ellenáll minden kérlelésnek? Minden bizonnyal ez az egyik legfájdalmasabb, leggyötrelmesebb élethelyzet, ha igazán szeretsz valakit. Mit teszel ilyenkor? Folytatod érte a fáradozásod, s a szívére próbálsz beszélni, tovább kérleled őt? Megpróbálod rákényszeríteni valahogy a jó döntésre? Érzelmileg zsarolod, manipulálod? Ítélkezel felette és vádolod őt? Netán megharagszol rá, szembe fordulsz vele és meggyűlölöd őt? Mit teszel, amikor saját szíved megosztottságával, vagy keménységével, makacsságával szembesülsz? Megpróbálsz megváltozni, meggyőzni magad? Rákényszeríted magadat a jóra? Megtanulsz jól viselkedni, s mások elől elrejteni, hogy bajban vagy? Tovább mész megosztott szívvel? Odadobod a gyeplőt a lovak közé, s követed szíved tanácsát, az őszinteségre hivatkozva? Illés gyötrődött...

Ha nem járkálsz a nyugalom napján, kedvteléseid után az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. – Az Úr maga mondja ezt. Ézsaiás próféta könyve 58:13-14 Egy lelkész szájából furcsán szól a következő mondat: "Ne dolgozz az Úr napján!" Isten elrendelte a nyugalomnapot, és én mint lelkész munkám egy részét ezen a napon végzem el. Hiszed vagy sem, nagyon sok múlik a hangsúlyozáson, a hanglejtésen, az előadásmódon. Tegyünk egy próbát! Olvassd fel hangosan a fenti igét három alkalommal, és figyelj a hangsúlyra! - Első alkalommal a legeleje legyen hangsúlyos ("Ha nem járkálsz...") - Második alkalommal a közepén legyen a hangsúly ("...azzal dicsőíted...") - A harmadik alkalommal a végé...

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget; az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát.” Pál levele a Kolosséiakhoz 3:23-24 Végeztünk-e már valamit kényszerből, vagy mert tudtuk, hogy mindenképp meg kell tennünk, bár semmi kedvünk nem volt hozzá? Férjem számára gyerekkorában ilyen tevékenység volt a meggyszedés. Szívesebben játszott volna barátjával a szomszédban. Ezt azonban szülei egy feltételhez kötötték: az adott vödröt még tele kellett szedni. Hogy mielőbb átmehessen, a vödör egyik oldalára púpozta a meggyet, hogy messziről úgy látszódjon, tele van. Bár ez egy ravasz gyerekkori csínytett volt, talán a szituáció ismerősen hangzik. Mindenkinek volt már rossz napja, amikor bal lábbal kelt fel, amikor olyan feladat várt rá, amihez semmi kedve nem volt, s ráadásul minden, amihez hozzá fogott eredménytelennek bizonyult. Olyankor a munkakedvünk alább hagy és nem tudjuk „jó léle...