reggeli dicséret

„Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” ( Apcsel 2:38 ) Péter apostol felszólítása, hogy ’térjenek meg és keresztelkedjenek meg’ azoknak szólt, akik hallgatták pünkösdnapi prédikációját, amiben világosan és bátran rámutatott a zsidó nép bűnére, miszerint Jézust, - aki az Atya küldött hozzájuk, és akit Úrrá, valamint Isten szolgájának felkentjévé (Messiás) tett – a zsidó nép halálra ítélte és megfeszítette. „ Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” ( Apcsel 2:36 ) Amikor a nép előtt nyilvánvalóvá vált, hogy bűnrészessé váltak Isten felkentjének halálra ítélésében és keresztre feszítésében, ’szívükben megkeseredtek’, vagyis bűntudat kezdte mardosni és gyötörni lelkiismeretüket. Hasonlóan, mint Péter, aki a főpap udvarán háromszor megtagadta Jézust, majd megszólalt a kakas, s te...

„Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.” Efézusi levél 4:31-32 Mennyire legyen távol tőlünk a „keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás” ? Egy grófnő új kocsist akart fölvenni, és az állásra három kiváló szakember jelentkezett. A grófnő behívta őket, majd az elsőhöz fordulva így szólt: – Tegyük fel, hogy a hintómat hajtja, úgy hogy én benne ülök, és az út éppen egy meredek szakadék mellett halad el. Mennyire lenne képes közel hajtani a kocsit a szakadék széléhez? – Kezeit csókolom grófnő őnagysága! Én bizony még fél könyöknyire is meg merném közelíteni a szakadék szélét, úgy hogy a grófnő őnagyságának még a haja szála se görbülne, olyan biztosan tartanám a gyeplőt. – válaszolta kackiás bajuszát büszkén pödörve az első jelentkező. – Hát maga – fordult oda a...

"A lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl . És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon. Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat: Vigyázva arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedve, megzavarjon, és ezáltal sokan megfertőztessenek." Zsidókhoz írt levél 12:12-15. Emlékszel még arra az ízre, amikor gyerekkorodban le kellett nyelni valamilyen orvosságot, ami nagyon keserű volt? Érdekes, hogy a sót és a cukrot a nyelved első részén, míg a keserűt leghátul, egészen a torkodban érzed. Már szinte nem tudsz tőle szabadulni. Kiköpnéd – nem lehet. Lenyelnéd – szinte lehetetlen. És nagyon sokáig megmarad az ’utóíze’. Nagyon jó a hasonlat a megkeseredett emberre. A keserűség valahol mélyen gyökerezik. Rosszízű annak, aki rendelkezik vele és sokszor elviselhetetlen annak, akir...