reggeli dicséret

“Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.” Zsoltárok könyve 5. fejezet 13. vers A bibliai Dávid királynak nagyon mozgalmas, kalandos, de mindenekfelett veszélyes élete volt. Vadállatok, óriások, harcosok ellen küzdött. Sokszor kellett menekülnie, ilyenkor sziklaüregekben, hasadékokban rejtőzött. Miután király lett, sokan lázadtak ellene, még saját fia is. Sehol nem volt biztonságban. Mégis, zsoltáraiban, énekeiben mindig megjelenik egy biztos pont: Isten. Dávidnak olyan volt az ő közelében lenni, mint megbújni egy barlangban az üldözők elől, és érezni a védelmet nyújtó, szilárd sziklát. Amikor lépten-nyomon, még saját palotájában is veszély vette őt körül, Dávid olyannak látta Isten szeretetét, jelenlétét, mint egy hatalmas pajzsot, amely szinte körülöleli őt, és megvédi a csatatéren záporozó nyílvesszőktől. Dávid királlyal ellentétben, nekem soha nem kellett barlangokban élnem, pajzzsal védekeznem a csatatéren, vagy attól tartanom, hogy bármelyik pil...

„Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára.” Pál levele a filippiekhez 1:6  Őszintén megmondom, nem volt egyszerű. Pedig azt hittem, egy takarót meghorgolni nem olyan nagy kihívás. Tévedtem. Már a fonal kiválasztása sem volt egyszerű. Annyit tudtam, hogy nem akarok rózsaszínt horgolni neked. Az túl szokványos. Valami különlegeset szerettem volna. De hatalmas volt a választék, és legalább fél órát gondolkodtam azon, melyik is legyen. Végül egy melírozott lila gombolyag mellett tettem le a voksomat, és még három ugyanolyan mellett, mert sejtettem, hogy eggyel nem jutok túl messzire.  Aztan otthon felszedtem az első sort. És itt elszámoltam magam. Babatakaröt szettem volna. De az ugyebár nem olyan széles, mint amilyennek az enyém látszott húsz centi meghorgolt takaró után. Visszabontani persze nem voltam hajlandó. Az üzletbe még kétszer kellett visszamennem, hogy végül elegendő gombolyag legyen a takar...