reggeli dicséret

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását. Példabeszédek könyve 16:9 "Ember tervez, Isten végez," szokták mondani. És akármennyire is klisének hangzik ez a mondat, valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már ennek valóságát. Bármit is teszünk, akárhogyan is tervezzük meg egy napunkat, hetünket, évünket, egy munkafolyamatot, egy családi nyaralást, ritkán megy tökéletesen minden az elképzelés szerint. Egyesek ezt úgy fogják fel, hogy igazán nincs is szabad akaratunk, mert bármit is teszünk, úgyis Isten elképzelései érvényesülnek. Ha így gondolkodunk, az életünk vagy egy örök küzdelem Isten, a sors, a végzet ellen, vagy csak rezignáltan beletörődünk abba, hogy nem tudunk semmin változtatni.  Én sokkal inkább szeretem úgy látni Istent, mint aki tiszteletben tartja elképzeléseinket, döntéseinket, terveinket, de mint szerető szülő, aki bölcsebb, tapasztaltabb, tudja, hogy nem mindig az a legjobb, amit és ahogyan mi elterveztünk. Így megtörténik, hogy egy-egy...

" Ahogyan tehát egy ember bűne lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára éltető megigazulássá." Pál levele a rómaiakhoz 5. fejezet 18. vers Eljött az idő. Az Úr felkerekedett és munkához látott, hogy helyreállítson mindent, ami elpusztult. Kiküldte a földmérőt. Az építész és a várostervező készenlétbe álltak. Maga az Úr pedig megállt a romba dőlt város közepén, és álmodott. – Itt, a törmelékek helyén palota lesz… És ott is… És ott is…! Mindenki palotában lakhat majd. – Innen eltakarítjuk a romokat, és beparkosítjuk. Tele lesz minden madárdallal, mókusok fognak ugrálni az ágakon…! – Ez lesz itt a főtér. Mennyi ember fog itt nyüzsögni! Itt fognak minden nap találkozni a szomszédok… Amott gyerekek fognak játszani… Hemzsegni fog az élettől! Egy hírvivőhöz fordult: – Siess, mondd meg a földmérőnek, hogy falra nem is lesz szükség. Én is itt fogok lakni, közöttük! Dicsőségemmel körülveszem majd az itt lakókat, mintha tüzes fal védené őket...