reggeli dicséret

Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját előletek, és nem hallgatott meg.  Ézsaiás próféta könyve 59:1-2 Hisszük, hogy Isten mindenható, szeret minket, és jót akar nekünk. Ezért is olyan fontos számunkra, hogy valamiféle magyarázatot találjunk arra, miért történik annyi rossz dolog a világon. A történelem során minden korban minden Istenben hívőnek volt és van erre valamiféle válasza. Ha Ézsaiás korát nézzük, a próféta az emberek bűneivel magyarázta Isten hallgatását és távol maradását saját népétől, amely elválasztja őket Istentől. Ez azonban nem egy egyéni hiányosság az emberek életében. Az ószövetség korában elő emberek nem egyénekben, hanem közösségben gondolkodtak. Ézsaiás próféta nem azt mondja ki, hogy ha egy emberrel rossz dolgok történnek, és Isten nem hallgatja meg őt, az azért van, mert ő egy szörnyen bűnös ember; és azt s...

Mert ez a parancsolat, amelyet ma megparancsolok neked, nem túl nehéz a számodra, és nincs távol tőled.  Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?  Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük. Sőt inkább nagyon is közel van hozzád az ige: a szádban és a szívedben; teljesítsd hát! Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Mózes ötödik könyve 30. fejezet 11-15. versei Az isteni tudás, az istenek akaratának megismerése luxuscikknek számított az ókori civilizációkban. Mivel a politeista gondolkodás szerint az istenségek nem voltak mindenhol jelen valók, sokszor egy-egy helyhez kötődtek, akaratuk megismerése érdekében el kellett látogatni hozzájuk. Ez pedig sok esetben nagy áldozattal járt, sokszor szó szerint is életveszélyes utazást kellett vállalniuk érte. Azonban, ez még...

De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete. Jakab apostol levele 1. fejezet 25. verse Azt mondják, hogy azok az emberek öregednek meg a leghamarabb, akik nyugdíjas korukat elérve lemondanak az aktivitásról. Ismertem olyan időseket, akik nyolcvan fölött is meg tudták őrizni a fizikai és a lelki fittségüket, mert mindig találtak maguknak tennivalót és olyanokat is, akik az ellenkezőjét választották és már hetvenedik életévükhöz közel úgy érezték, belefáradtak az életbe. Az aktivitásnak van egyfajta egészségmegőrző szerepe úgy mentálisan, mint fizikailag. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen aktivitásról beszélünk. Fontos, hogy minden gyakorlat, amit szeretnénk rendszeresíteni az életünkben, építő jellegű legyen mindkét értelemben. Ezért fontos jól választanunk. A döntéshez meg kell ismernünk az adott tevékenységet. Ahogy Jakab fogalmaz bele kell tekintenünk, h...

Mert amikor a törvényt nem ismerő népek természetükből fakadóan cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmagukban hordozzák a törvényt. Ezzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete a szívükbe van írva, bizonysága ennek lelkiismeretük és gondolataik, melyek hol vádolják, hol felmentik őket… Rómabeliekhez írt levél 2. fejezet 14-15. vers Az első, főként zsidókból álló keresztény gyülekezetek egyik legnagyobb dilemmája az volt, hogy Krisztus halála után a törvény mely előírásai lettek betöltve és mely részei maradtak érvényben, illetve mely parancsolatok betartását kell megkövetelni a más népek (római, görög, stb.) közül megtérőktől. Ahogy Pál apostol leveleiből is kiderül, két alapállás feszült egymásnak. Az egyik - főként a zsidókból megtértek részéről-, amely a törvénnyel dicsekedett. (Róm.2:17,23) A másik – a pogányságból jöttek részéről, amely szerint a „törvény vége Krisztus” (Róm.10:4), a törvény rossz és felesleges, sőt keresztényként már bűn m...

„Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.” 119. Zsoltár 92. vers Sok különleges dolog van a Bibliában. Az egyik ilyen a mai zsoltárunk; a 119. Zsoltár. Érdekessége, egyrészt, hogy ez a Szentírás leghosszabb fejezete, mely 176 versből áll, másrészt a tematikáján túl a zsoltár felépítése is egy tökéletes szabályszerűséget követ azáltal, hogy sorai 8 soronként a héber ábécé betűivel kezdődnek. (22 betű 8 soronként adja ki a 176 verset) Luther  ezért arany ábécének is nevezte ezt a zsoltárt. És, amiért ez a zsoltár igazán különleges – legalábbis számomra -, az az, hogy Dávid miért éppen Isten törvényét magasztalja ilyen hosszan, és miért nem mondjuk az Isten szeretetét, vagy a szabadítását, a megváltását? S már csak azért is kérdés ez, mert a legtöbben nem szeretjük a szabályokat, vagy csak akkor, ha van értelmük, ha mi írjuk azokat, vagy, ha azok nekünk kedveznek. Törvény és szeretet? Akkor mégis, hogyan jöhet ez össze? Ha ig...

“Dávid zsoltára. Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók.” Zsoltárok könyve 24:1 Magyarország a mai nap ünnepli a méhek napját. A világ apró élőlényeit, akik egyáltalán nem lényegtelenek. Állítólag Einstein mondta,  hogy ha a méhek kipusztulnak, az emberiség csak négy évig marad életben. Bár ez azért kutatások szerint nem ennyire drasztikus, de jó pár finomságoktól megfosztaná a világot a hiányuk. Nem csak a méz, de a kávé és a csokoládé is hamar eltűnne a polcokról. Isten fantasztikus módon találta ki világunk rendjét. Minden apró létformának meg van a maga jelentőssége. Lehet, hogy számunkra csak zavaró zümmögő lények, de Isten művében fontos szerepet játszanak. A méhek lehetnek bármilyen aprók, mégis életünk meghatározó részét képzik akár közvetve. Milyen érdekes ahogy Dávid rácsodálkozik a világra. Egy pillanatra körbenéz, és belegondol: Mindaz, ami körülvesz Isten keze munkája, az Ő tulajdona. Bármit is látunk magunk körül, Isten teremtette. Persze nem a ...

  "Az pedig monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat." Lukács evangéliuma 10. fejezet 27. vers Azért is érdemes olvasni Lukács sorait, nekünk keresztényeknek, mert rájöhetünk, milyen messze is vagyunk mindattól, amit Krisztus és népe képviselt előttünk. De félreértés ne essék, nem akarok én most egy önmarcangoló, saját magunkat ledorongoló monológot kerekíteni erre a helyre. Sokkal inkább vezet az a szándékok, hogy elősegítsem magam és mindannyiunk jellembeli változását, ami Jézus szándéka is volt, amikor szembesítette önmagával az ifjú írástudót. Mert az önmagunkkal való szembenézés nélkül biztosan nem érünk el változást, mert nem értjük meg, honnan, hová kellene eljutnunk. Talán az első és legfontosabb ebben a történetben, hogy mindannyiunk szándéka ugyan az. Az ami akkor is volt, vagyis eljutni az örök életre. Ahogyan akkor ezt szerette volna ez a fiatalember. A...

”Ezt mondja az Úr, a te megváltód, Izráel Szentje: Én, az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor folyamként áradna rád a jólét, a tenger hullámaihoz hasonlóan az igazság.” Ézsaiás próféta könyve 48:17-18 Ha a kocsinkba kerozint töltünk benzin helyett, nem tesz jót a motornak. Ha a kávénkat sóval ízesítjük cukor helyett, nem lesz finom. Ha a használati utasítást olvasatlanul dobjuk ki, valószínű tönkre fogjuk tenni a vásárolt eszközt előbb vagy utóbb. Ha az orvos felír egy vérnyomás csökkentőt, mi pedig vérnyomás növelőt veszünk be, valószínű, hogy a kórházban kötünk ki legjobb esetben. Amikor Isten tanította a népet, azt nem azért tette, mert jól esett neki parancsolgatni. Nem azért mond törvényeket, hogy a nép nyakába rakjon egy vagon súlyt. Az ő érdekükben tette, hogy ezzel jó úton járhassanak. Mikor Isten üzen, azért teszi, hogy valami jobbat adjon. Amikor tanít, azért teszi, ...

"Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!" 2Mózes 20:17 A Tízparancsolat előző kilenc tételével Isten – első olvasásra legalábbis így tűnik – a tetteinket és a szavainkat törekszik bizonyos korlátok között tartani, a tizedikkel pedig a vágyainkat. Amikor először olvastam a Mózes 2. könyve 20. fejezetét, valamikor tizenhét-tizennyolc éves korom körül, az első négy parancsolat itt-ott kicsit önkényesnek, és bizonyos pontjain érthetetlennek tűnt számomra; például nem értettem, hogy mi a baj a képekkel, meg hogy miért ragaszkodik Isten éppen a szombat napjához. Az ötödiktől a kilencedik parancsolatig mindennel egyetértettem, logikusnak és jónak gondoltam ezeket a rendelkezéseket, bár észrevettem, hogy nem mindig könnyű engedelmeskedni nekik. A tízedik parancsolatról az volt a véleményem, hogy „biztosan jó, de lehetetlen megtartani”. Amikor a Máté evang...

Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Jakab levele 3:13 Mi az a bölcsesség? Mindannyiunknak van elképzelése ennek a szónak a jelentéséről, de mit jelent igazán? Sokszor úgy tűnik, hogy a bölcs ember az, aki hangosan képes beszélni, és meggyőzni másokat. Néha úgy érezzük, hogy az a bölcs, aki meg tud érvelni egy eszmét, vagy elméletet, attól függetlenül, hogy igaza van, vagy sem. A bölcsesség azonban nem pusztán szóbeli, ennél sokkal többet jelent. Az Ószövetségben azt nevezték bölcsnek, aki valamit jól csinált. Nem kellett ahhoz hihetetlen okosnak lenni, vagy megoldani egyenleteket, amik másoknak nehézséget okoztak. Egyszerűen csak jók kellett legyenek valamiben. A szent sátor készítésekor azok, akik dolgoztak rajta, azokat Isten “bölcs szívvel” ajándékozta meg. Ez annyit jelent, hogy nagyon jól végezték a dolgukat. Amikor gyerek voltam, édesapám sokszor mondott egy viccet nekünk: “Mi jár ann...

Íme, én megtanítalak benneteket azokra a rendelkezésekre és törvényekre, amelyeket Istenem, az Úr parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahova bementek, hogy birtokba vegyétek. Tartsátok meg és teljesítsétek azokat, mert ezáltal lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! Mózes ötödik könyve 4. fejezet 5-6. verse Mózes a törvény megtartására inti a népet. Vannak a történelemnek nagy alakjai, de be kell látnunk, hogy Mózes közöttük volt. Amikor mondanak valamit, annak mindig súlya van, tisztelet övezi és elfogadás. Mózes, amikor megszólal, akkor nagyon jól tudja a nép, hogy Isten üzenetét közvetíti. Ha így van, akkor pedig érdemes rá odafigyelni. Nem engedhetjük meg, hogy ha valami fontos üzenet érkezik, akkor nem figyelünk oda rá. Egy ember számára az a legtisztább, ha figyelmét arra fordítja, aki közvetít. Az alap beállítot...