Ő ma is...
„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.” Ézsaiás könyve 11. fejezet 1-2. vers Sokáig vártak rá, egészen azóta, hogy Ádám és Éva evett a tiltott gyümölcsből. Nemzedékek adták át egymásnak a reményt, hogy majd jönni fog Ő, aki helyreállít, megszabadít, hazavezet. Az évszázadok, évezredek alatt egyre finomodott ez a kép, többet és többet tudtak meg az Eljövendőről, és ez a várakozás áthatotta egy egész nép életét. Ott volt a hétköznapokban, az ünnepekben, a reggeli és esti imákban, abban, ahogy olvasták az Igét, ahogy tanították az utódokat. Hittek abban, hogy Ő lesz a megoldás, hogy Dávid késői utóda végre helyreállít mindent, amit ők elrontottak. Mást vártak, mint aki jött. Királyt, aki véget vet az idegenek uralmának, és rögös volt az út, amin keresztül megértették, hogy Rá van szükségük. A názáretire, aki megérintette az érinthete...