reggeli dicséret

„ A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor életben maradtok, és veletek lesz az ÚR, a Seregek Istene - ahogy mondogatjátok. ” Ámósz 5,14 Gyermekkorban természetes, hogyha azt mondod, lovag vagyok, az úgy is van. És pár pillanat múlva már küzdesz a sárkányokkal. Hiszünk a kimondott szó erejében, de mire felnövünk, meg kell tanulnunk, hogy attól, hogy kimondunk valamit, még nem válik valóra. A felnőtt-lét lényege, hogy megértjük, a képzeletünknél többre van szükségünk ahhoz, hogy megvalósítsuk álmainkat. Mégpedig reális, célközpontú tettekre. Mi, hívő emberek néha mégis gyermekként vagyunk keresztények, mert elfeledkezünk a tettek fontosságáról. Azt gondoljuk, csak hinnünk kell és megtörténik. Kimondjuk: „Az Úré vagyok, átadom magam neki.” – és azt gondoljuk ez elég, mert ez egy varázsige és mágikusan valóra váltja, amit akarunk. Az ókori Izráel gyakran mondogatta: „Az Úr népe vagyunk, az Úr választottai vagyunk.” – és azt gondolták, ez így is van és így is marad. No

„Fiatal voltam, most öreg vagyok, de sohase láttam, hogy elhagyott lett az igaz, vagy, hogy gyermekei kenyeret koldultak.” Zsoltár 37:25. (Kath. Ford.) Ezt én is elmondhatom. Fiatal korom óta (most már öreg vagyok) – tényleg nem láttam olyant, aki teljesen Istenre bízta magát, s elhagyottá lett volna. Megnéztem, mit is jelent az, hogy „igaz”. Íme: akinek igaz ügye van, igazságos, erényes, kegyes ember . Nem arról van itt szó, hogy nem érte betegség, szegénység, meg gond és sok-sok probléma! Hanem azt, hogy nem volt egyedül. Volt VALAKI mellette mindig, aki átsegítette a nehézségen. Nem volt „elhagyatott” állapotban. Olvastam valahol – egy ember közeledni érezte utolsó óráját, és elhívatta a lelkészt, hogy még egyszer beszélgethessen vele egy kicsit. A beteg lánya – mielőtt belépett a lelkész – figyelmeztette, hogy a papa újabban olyan furcsa dolgokat tesz. Például egyszer beszélgetett a mellette levő székhez. A lelkész benyitott. Egy kisimult arcú, megbékélt embert látot

„És a sántát maradékká teszem, az elszélesztettet pedig erős nemzetté, és az Úr uralkodik rajtok a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké.  És te nyájnak tornya, Sion leányának vára! Eljő tehozzád és elérkezik az előbbi hatalom, a Jeruzsálem leányának birodalma..”   (Mikeás könyve 4. fejezet 7-8. vers) Gyakran rácsodálkozom arra, hogy Isten gondolkodása mennyivel különbözik a mi elképzeléseinktől. Mikor azt hisszük minden elveszett, nincs kiút és nincs remény, akkor a legváratlanabb eszközöket felhasználva, nem várt módon fordít a körülményeken. Így volt ez a Babilonba elhurcolt fiatalok életében is, akiket Isten álmok útján juttatott előkelő pozícióba, előkészítve az utat a majdani hazatérésre. „nem erővel, nem hadsereggel, hanem az Ő Lelke által.” (Zak.4:6) A római elnyomás alatt sínylődő nép pedig valóságosan megtapasztalta, mit jelent Immanuel, azaz velünk az Isten. De mégsem ismerték fel, mert nem úgy jelent meg a Szabadító, ahogy ők várták. Ahogy Pál írja:

„Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az idvesség, mint a mikor hívőkké lettünk.” Rómabeliekhez írt levél 13. fejezet 11. vers Képzeld el, hogy egy drága jachton utazol szeretteiddel a végtelennek tűnő óceánon. Hét ágra süt a nap, a hajó lágyan ringatózik, néha egy-egy delfin ugrik ki a vízből. Majd váratlanul a horizonton egyszer csak feltűnik egy zöldellő pont. Megnézed, de a térkép szerint, azon a helyen nincs semmi. Ó igen, egy lakatlan sziget, egy felfedezésre váró édenkert, egy hely, ahol nem zavarhat senki és semmi, ez csak a tiéd, a tiétek! Leengeditek a horgonyt, majd egy gumicsónakkal kieveztek a partra. Talpadnak jól esik a finom aranyló homok melege. A fövényt kókuszpálmák szegélyezik, mögöttük más egzotikus gyümölcsfák. Ez egy valódi paradicsom. Néhány hét múlva már lakályosan berendezett kunyhók jelentik számotokra a békés otthon nyugalmát. Aztán… Aztán, megrázza val

    "Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy."                                            Prédikátor könyve 9,12 Vagyis: „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.” Egy ötödik osztályos kislány így értelmezte a fenti mondatot: Vannak olyan emberek, akik nem szeretik az aznapi munkát elvégezni, csak legyintenek és azt mondják, hogy „majd holnap elvégzem”. Ilyen egyszerű ez. De másnap már több munka van. Ha így cselekszünk, és mindennap halogatjuk a munkát, akkor egy nap már teljesen elegünk lesz, és kénytelenek leszünk kitakarítani vagy elvégezni az elmulasztott munkálatokat. Ha az iskolában egy napra sok házi feladatot és tanulnivalót kapunk, és másnap nem lesz olyan óra, még meg kell csinálni a házit, mert el fogjuk felejteni és rossz osztályzatot kapunk, ha a tanító néni vagy a tanító bácsi észreveszi. Én mindennap elkészítem az ös

„ Amikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsőségében és vele mind a szent angyalok, akkor elfoglalja majd dicsőségének trónusát. ” Máté evangéliuma 25:31 Megérkezett az adventi időszak – legalábbis, ami az ünnepi fényeket, a hószállingózást illeti. Az áruházakban már egy ideje karácsonyi zenék szólnak, ezzel is ráhangolva az embereket a közelgő karácsonyra. Vegyél, egyél-igyál, ajándékozzál egy kicsit többet, gyújts gyertyákat, menj el a templomba, díszítsd a fenyőfát, fújd ki magad egy kicsit, mert úgy is minden kezdődik előlről… Ez az aminek nem sok köze van Jézushoz. Sem az első, sem a második adventjéhez (eljöveteléhez). Persze jó a szeretetet ünnepelni, jó a fényfüzéres fák fényénél sétálgatni, jó dolgok egy kis családi együttlét. Mégis, ha már Jézus szóba kerül, még ha csak „Jézuska” formájában is – gondoljuk át a testet öltés történetét, és emlékezzünk arra is, hogy hamarosan „eljön az Emberfia az ő dicsőségében”. Az emberré lett Isten dicsősége rejtve volt. Né

„Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónusa előtt vannak; és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” Jelenések könyve 1:4-6 Kegyelem és békesség neked, barátom, aki lelked mélyéből fáradtan kászálódtál ki ma reggel az ágyból, magaddal cipelve az év minden eseményét, melyektől nehéz, vagy lehetetlen szabadulni. Kegyelem és békesség neked, akit szorítanak a határidők, és még ma is azon sakkozol, hogy fog mindez az ünnepi szabadságok előtti időszakba beleférni. Kegyelem és békesség neked, aki segítséget keresel magad körül, mert úgy érzed, egyedül ezt nem fogod kibírni. Kegyelem és békesség neked, aki elvesztettél valaki fontosat az életedből, és nehezen boldogulsz napról napra hiány