reggeli dicséret

“Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” Példabeszédek könyve 4. fejezet 23. vers Szokták mondani, hogy a szív sérüléseit a legnehezebb begyógyítani. Ha valaki megüt, sebaj, elmúlik a fájdalom. Ha ellöknek felállsz. Ha megvágnak begyógyul. De ha a szíved törik össze, az nem gyógyul egykönnyen. A kisfiam a minap odahozott hozzám egy műanyag játékot, amit darabokra tört. Mutatta nekem, hogy javítsam meg. Ahogy nézegettem, forgattam elgondolkoztam valamin. Meg tudom ragasztani, de sosem lesz új. Bármennyire is ügyes vagyok, nyoma marad a törésnek. A ragasztás helyén gyengébb lesz az anyag, könnyebben el fog törni. Ráadásul csúnyább is lesz. Bármennyire is próbálkozol, ha a szíved összetörik, nem tudod összeragasztani. Nincs az az anyag, ami maradéktalanul helyretenné. A szívedet csak az idő tudja begyógyítani, és az sem maradéktalanul. A Példabeszédek könyvének írója azt mondja, hogy bármi történhet veled, de a szíved óvnod kell. Az élet forrása. N

“Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké...”  Dániel könyve 12. fejezet 3. verse Emlékszem, hogy amikor kisgyermek voltam, az osztályban legtöbben mesehősöknek öltöztünk a farsangon. Voltak ott tündérek, királylányok, boszik, indiánok, kalózok, tűzoltók, katonák, és így tovább. Ma már sok gyereknek kevés, ha csak úgy simán hősnek öltözik: szuperhősök akarnak lenni, amilyeneket a rajzfilmekben meg a filmekben látnak. Sok felnőttnek ugyanígy fontos, hogy különlegesnek, fontosnak érezze magát, többnek, mint mások. Na de mit tegyünk, ha nem tudunk felemelni egy kocsit, mint Superman (csak emelővel), nem tudunk falra mászni, mint Pókember (legfeljebb akkor, ha felbosszantanak), ha nem tudunk tíz nyelven beszélni, nem vagyunk a társaság középpontja, az osztály hangadója; ha nincsenek szuper képességeink, nem vagyunk valami nagy sztárok? Nos, Isten szemében mindannyian különlegesek, egyediek és értékesek vagyunk,

...és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. A jelenések könyve 21.fejezet 4. vers "Odaát."  Ahány ember, annyiféle elképzelés kering arról, hogy mi is lesz velünk halálunk után. Van, aki úgy gondolja, hogy megszűnünk létezni teljes egészében, és mintha elvágták volna: örökre semmivé válunk. Telnek-múlnak az évek, és végül az emlékünk is odavész. Mások szerint halálunk után a lelkünk azonnal elhagyja a testünket, és kezdődik a boldog örök élet, szellemi formában, tetszőleges istenség oldalán. A két véglet között pedig több tucatnyi árnyalat és vélemény foglal helyet, hogy mindenki megtalálhassa azt, amire szívesen benevezne. Még válogathatsz is: hetvenkét szűz, vagy az örök nirvána vonz jobban? De mi a valóság? Milyen lesz valójában ez az "odaát"? Ma (háromszor) két szót hoztam neked arról, amit már most tudunk az örök élettel kapcsolatban: 1. Nem tudjuk. Bárki bá

  „ A bölcsesség kezdete ez: szerezz bölcsességet, és minden keresményedből szerezz értelmet. ” ( Példabeszédek könyve 4. fejezet 7. vers ) A háború elől menekülő embertársainknak való segítségnyújtás közben, többször megfogalmazódik bennem, hogy milyen törékeny is ez a világ, amit magunk körül építgetünk, és hogy egy ilyen helyzetben milyen gyorsan átértékelődik minden. Amit évekig gyűjtögetünk, újítgatunk, pénz, ház, autó, stb. egyik pillanatról a másikra semmivé válnak. S felmerül a kérdés; Ha ennyire bizonytalan minden, akkor mire fordítsuk az életerőnket, mire költsük, mibe fektessük, a pénzünket? Mai Igénk azt mondja: Vásárolj bölcsességet! Hol? Hogyan? Miből? Olyan van, hogy ruhaüzlet, élelmiszerbolt, festékbolt, stb., de bölcsességbolt nincs. Vagy, ha lenne is, miben mérnék a bölcsességet, kilóban, literben, méterben? S mennyibe kerülne? Mi is az a bölcsesség, melyről a Biblia ír? „A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszess

„Amikor Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat.” János evangéliuma 2.fejezet 23-24.vers Van egy elméletem miszerint több fajta hit is létezik. Nem, nem arra gondolok, hogy valaki Jézusban hisz, valaki pedig Buddhában, hanem inkább a hit milyenségére gondolok. Egyszer valaki megkérdezte tőlem egy beszélgetés alkalmával, hogy szerelmes vagyok-e vagy csak szeretem azt az illetőt, aki akkor épp elrabolta a szívem. Kicsit meglepődtem a kérdésen, mert egészen addig úgy gondoltam, hogy ha valakit szeretek (abban az esetben ha fiúról van szó), akkor az egyenlő a szerelemmel. Akkor mondom ki a másiknak, hogy szeretlek, amikor azt érzem, hogy szerelmes vagyok. Azonban a beszélgetőpartnerem felvilágosított, hogy a kettő nem feltétlen ugyanaz. Szimpatizálhatok valakinek a világlátásával, a nézőpontjával, kelthet bennem mély érzelmeket, odáig lehetek a külsőjéért, a be

"Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam." János evangéliuma 14. fejezet 6. vers Ma nem túl népszerű, ha valaki kizárólagos módon fogalmazza meg a gondolatait. Erőszakosnak, türelmetlennek hat sokak számára. Mindenkinek megvan a maga útja, igazsága. Úgy éli az életét, ahogyan neki tetszik. Sok ember a „maga módján” tiszteli az Istent. Ehhez képest Jézus nagyon radikálisan fogalmaz. Nem beszél sok útról, amely az életre vezet. Nem állítja azt, hogy minden vallás, minden elképzelés Istenhez vezet. Csak általa mehetünk az Atyához. Miért? Miért ennyire kizárólagos? Egyedül Jézus az, aki magára vette a bűneinket és hordozta a bűn terhét mint a helyettesünk. Bűneinkért halt meg, és miután az Atya hatalmával feltámasztotta őt, egyedül ő az, aki közbenjárónkká lett. Ő az az élő út, amely megnyílt számunkra a mennyei szentélybe, az Atya trónjához (vö. Zsidók 10.19-20), a kegyelem királyi székéhez. Övé az az igazság, amel

„A karmesternek: Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.” Zsoltárok könyve 139:1-6 Ahogy ezt a fenti igét elolvastam, elgondolkodtam azon, vajon átlagosan hány baráti kapcsolatot tudunk fenntartani, ápolni. Néhány perces netes keresgélés után rábukkantam dr. Robin Dunbar pszichológus elméletére (természetesen létezik az elmélet cáfolata is), az úgynevezett Dunbar számra. A kutató szerint egy ember átlagosan 150 közelebbi ismerőssel tudja tartani a kapcsolatot, ők azok, akikkel viszonylag jóban van, és többé-kevésbé rendszeresen találkozik velük. Ez a 150-es szám az alábbi rétegekből épül fel – természetesen minden réteg magába foglalja az előtte lévőt: A leges le