Ő keres - vagy Te keresed?
Képzeld el, hogy egy nagy házban élsz. Azonban ez a ház körbe van kerítve. Magas kőfallal, szögesdróttal, homokzsákokkal, kőhalmokkal… Bent élsz, és azt mondod. A magam ura vagyok! Nekem aztán nem parancsol senki! Azt teszem, amit akarok, és amihez kedvem van! Önző vagy, és mindenben csak magadra gondolsz. Nagyképűen lenézel mindenkit, aki házad közelébe merészkedik. Istenre sincs szükséged, hisz saját erődből építetted fel házadat, nincs szükséged holmi segítőkre. Te vagy az, aki mindent jobban tudsz, mindenkinek megmondod a tutit, aki csak megközelíti bevehetetlen bástyádat. És egyszer csak egy hangot hallasz. Valaki neveden szólít. Megkérdi: Hol vagy? Persze Ő nem azért kérdi, mert nem tudja! Neked van szükséged, hogy kinézz a kőfalad, a szögesdrótod és a homokzsákjaid mögül, és meglásd Őt, aki hív, és vár rád. Ő keres téged. Azonban csak akkor találod meg, ha kezded lebontani a magad köré font kerítést. Önzésed falát, fontosságod kerítését, sértődékenységed szögesdrótját. Ehhe...