reggeli dicséret

Testvéreim, amikor a dicsőséges Urunkba, Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók. Jakab levele 2. fejezet 1. vers Egyszer hallottam egy történetet egy lelkészről, akit egy új gyülekezeti körzetbe helyeztek. Hogy igaz volt-e a történet, vagy sem, az talán nem is olyan fontos, mint a tanulsága. A történet szerint ez a lelkész az első istentiszteleti alkalom előtt, amikor bemutatták volna a tízezer fős gyülekezetnek, úgy gondolta, próbára teszi a leendő közösségét. Aznap reggel nem a megszokott, öltönyös-nyakkendős ünneplő ruháját vette fel, helyette szakadt, koszos ruhában, csapzott hajjal lépett be a templom ajtaján. Az istentiszteleti alkalom kezdete előtt harminc percig fel-alá járkált az épületben, és szomorúan tapasztalta, hogy a jelen lévő több ezer emberből csupán hárman köszöntek neki. Megpróbált pénzt és ételt kérni a tagoktól, de senki nem akart segíteni neki. Az imaterembe lépve a legelső sorban foglalt helyet, a gyülekezeti vezetők viszont ...

"Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik."     Apostolok Cselekedetei 10. fejezet, 34-35. vers A testben megjelent Isten a halszagtól bűzlő, csurom vizes munkásokat is meglátogatta, csak azért, hogy személyesen elhívja őt követőjének, barátjának. Három másik halásszal ugyanezt tette. Sőt, Isten Fia egy aljas vámszedőt is elhívott, majd együtt vacsorázott mindenféle söpredékkel, és gyanús alakokkal. Ez az Isten hozzáért a tisztátalanokhoz, bűnösökhöz, fertőző betegekhez, és segített rajtuk, akár még szombaton is. Ölébe vette az ordító, magatehetetlen csecsemőt, örült a viháncoló, rendetlen gyerekeknek, és végighallgatta a szülők panaszait. A Krisztus szóba állt a nőkkel, ha kellett, meggyógyította őket, és nem zárta ki őket az őt követők köreiből. Leállt beszélgetni a rómaiakkal, és a többi idegennel. Együttérzett velük, megetette és meggyó...

„Hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” Máté evangéliuma 5:43-45 Lehet, hogy furcsállod, Kedves Olvasó, hogy jön ide egy napindító áhítat címébe egy édesség? Nos, ma van ennek a mogyorókrémnek a világnapja, és amikor elolvastam ezt az igét, eszembe jutott egy újkori szólás-mondás, miszerint: „Nem tehetsz mindenkit boldoggá, nem vagy Nutella.” Aki ezt a mondatot kitalálta, nem gondolt többek között a tejfehérje allergiásokra, a mogyoró allergiásokra és a cukorbetegekre sem (elnézést azoktól, akiket kihagytam a felsorolásból). Nem állítom, hogy nincs az a pillanat az életben, amikor az egyik legjobb dolog, ami történhet, az pont egy ilyen finomság, esetleg egy doboz jégkrém. Sosem felejtem el azokat az ifitalálko...

"Az Úr megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti." 11. Zsoltár 5. vers Mielőtt lencsét, babot, vagy valami hasonló dolgot főznénk, átválogatjuk azt, ami a zacskóban van, mert nem akarjuk megenni a szemetet, a gyommagvakat, vagy amit előttünk a hatlábúak már megrágtak. Nem haragszunk a hulladékra, egyszerűen csak nem esszük meg. Kicsit sántít a hasonlat, de itt is valami hasonlóról van szó. Amikor azt olvassuk, hogy Isten gyűlöl valamit, vagy valakit, azt gondoljuk, hogy ez ugyanazt jelenti, mint amikor mi, emberek gyűlölünk. De nem erről van szó. Ő az erőszakos embert ugyanúgy szereti, ugyanúgy meg akarja menteni, mint a szelídeket. De amikor vizsgálatra, ítéletre kerül a sor, világosan különbséget tesz köztük, és a "hulladékot" nem tudja elfogadni. Mert nem lencse vagy bab, hanem olyasmi, ami "nem való a levesbe". Minden egyes ember a döntéseivel befolyásolja (sőt, esetenként meghatározza!), hogy Isten mit t...

„ Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten; hanem minden nemzetben kedves ő előtte, aki őt féli és igazságot cselekszik. ” (Apostolok cselekedete 10. fejezet 34-35. vers) Még hogy Isten nem személyválogató? – kérdezte tőlem a minap valaki – akkor miért van az, hogy az egyik ember bármennyit dolgozik is éppen csak megél valahogy, a másik meg semmit sem csinál, aztán palotája van? Az egyik ember már eleve betegen születik, a másik meg annak ellenére is egészséges marad, hogy pusztítja magát? Ha Istennél nincs személyválogatás, kivételezés, akkor miért nem egyenlő esélyekkel indít útnak bennünket az életbe és miért nem egyenlő lehetőségekkel, képességekkel, adottságokkal lát el minden embert? Hát igen, ezzel a kérdéssel sokan vívódtak már, egyikük Aszáf, a 73. zsoltárban ezt írja; „ irigykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.” (3.vers) „Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.” (16...

„Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: "Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik.” Apostolok cselekedetei 10:34-35. (Új prot.ford) Előfordult már veled, hogy valakit származása vagy bőrszíne alapján beskatulyáztál? Hát velem már sajnos előfordult ilyesmi. Néha aztán alaposan meglepődöm, hogy a számomra persona non grata, milyen sok értékkel bír, ami sok-sok emberben még nyomokban sem található. Milyen jó a mi Istenünk, hogy Ő nem személyválogató. Bármilyen nemzetiségű vagy, akármilyen a bőrszíned, bármilyen magas vagy alacsony az IQ-d – kedves vagy előtte. Feltéve, ha… tehát, azért van itt egy feltétel! Azaz kettő. -           Aki féli Őt. Ebben az esetben azt jelenti: aki respektálja, elfogadja, tekintélyként tiszteli, felnéz rá. -           Aki igazságot cselekszik. Azaz, aki...