Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2024

Te mivel dicsekszel?

Kép
Mert ki a mi reménységünk, örömünk és dicsekvésünk koronája, ha nem ti a mi Urunk Jézus előtt az ő eljövetelekor? Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk. Thessalonikabeliekhez írt I. levél 2:19-20 (ÚRK) Nemrég búcsúztunk valakitől, akinek 5 gyermeke, 11 unokája, 20 dédunokája és 15 ükunokája volt. Amikor nála jártam, mindig örömmel, büszkén, és Isten iránti hálával mutatta "kis családja" tagjainak fényképeit. „Ezt is megadta az Úr, hogy ennyi ükunokámat láthassam”- mondta. De mindannyian, akiknek vannak gyermekeink, unokáink, esetleg déd- és ükunokáink, ismerjük azt az örömöt. Az örömöt, amibe egy kis büszkeség is vegyül – nem az öntelt, sokkal inkább a hálás büszkeség. Hiszen nem a mi érdemünk, ha születik valaki a családunkba, hanem Isten ajándékai ők. Hozzánk hasonló módon büszkélkedik, dicsekszik Pál apostol is a fent idézett két versben. Csak kicsit másmilyen „rokonsággal”, gyermekekkel. Olyanokkal, akik az ő és munkatársai küzdelmei, lemondása, áldozatvállalása

Gondviselésből

Kép
Negyven éven át gondoskodtál róluk a pusztában: nem nélkülöztek, ruhájuk nem szakadt le róluk, és a lábuk sem dagadt meg. Nehémiás könyve 9:21 A keresztényi gyakorlat nagy ellentmondása, hogy noha az ima Istenhez szól, a fókusza mégis mi magunk vagyunk. Nem újdonsült gondolat ez, hiszen Jézus a Miatyánkot, ( Máté evangéliuma 6:9-13 ) a követőire hagyományozott mintaimát is úgy tanította, hogy az Istent dicsőítő bevezető után az ima céljára térjen – az életünket fenntartó és jobbá tevő tényezők igényére. Hiszen ki profitálna abból, ha 1) Isten neve megszenteltetne, 2) eljönne az ő országa, és az 3) ő akarata lenne meg a földön is, a mennyeihez hasonlóan? Hát persze, hogy mi! Nem is beszélve a mindennapi kenyerünkről, a vétkeink megbocsátásáról, a kísértések elkerüléséről, stb.  És ebben nincs semmi furcsa, hiszen a hitünk szerint Isten az életünk, és az abban lévő minden jó dolog forrása, fenntartója, ajándékozója. Hát kitől kérnénk ezeket az ajándékokat, ha nem tőle? Tudjuk, hogy által

Az igazság napja

Kép
És feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak Napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hizlalt tulkok. Malakiás könyve 4. fejezet 2. vers Amikor megláttam ma ezt a kifejezést ’az igazság napja’, akkor egy vizsgához, egy számonkéréshez, egy bírósági tárgyaláshoz hasonló kép jelent meg előttem. Amikor ott állok az Isten és a világmindenség bűntelen lényei előtt, majd előkerülnek és mindenki számára ismertté válnak a rólam készült mennyei feljegyzések. Levetítik az életemet, mint egy filmet. Ott lesz mindaz, amit valaha is tettem, hallhatóvá lesz mindaz, amit akárcsak fülbe súgva mondtam, sőt még a gondolataim és a szándékaim is nyilvánvalókká lesznek. Félelem és rettegés fog el, ha erre a napra gondolok. Aztán, mikor többször elolvastam Malakiás sorait, rá kellett döbbenjek, hogy ’az igazság napja’ nem rólam szól és nem is az én, vagy a mások sötét titkaiban való vájkálásról, hanem az Örökkévaló szeretetéről, az Ő gyógyító kegyelmér

Szabadságra teremtve

Kép
Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is? Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. Máté evangéliuma 18.fejezet 21-22.vers A megbocsátás szép dolog, de rettenetesen nehéz. Azt hiszem nagyon kevés az olyan ember, aki igazán képes szívből megbocsátani. Talán csak Isten az egyedüli, aki igazán képes a megbocsátásra. Mindannyian mások vagyunk. Szokták is mondani, hogy ahány ember, annyi élet. Sokféleségünk nem csak a kulturális, földrajzi vagy meggyőződésbeli különbségekben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy miként bánunk egymással és önmagunkkal. A harag, a bántás emésztő tűz. Borzasztó veszélyes annak is, aki adja és annak is, aki elszenvedi. Aki adja megtörténhet, hogy nem is gondolja végig micsoda károkat tud okozni egyetlen szóval, aki pedig elszenvedi lehet, hogy nem tudja helyén kezelni sem a bántó félt, sem annak szavait. Az bizonyos, hogy ez egy é

Üdvbizonyosság

Kép
Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. János evangéliuma 10.29 Előfordult már veled, hogy amikor önmagadra tekintettél, reménytelen esetnek láttad magad és elcsüggedtél? Rossz szokásainkkal, szenvedélyeinkkel, jellembeli hiányosságainkkal szembesülve jogos is ez az érzés. Az üdvösségünk reménysége azonban nem ránk épül! Nem arra, hogy elég jók vagyunk, sőt még csak arra sem, hogy elég jó vagy ügyes hívők vagyunk, hanem arra, aki kellő hatalommal, előrelátással, és bölcsességgel rendelkezik, hogy valóságosan és hatékonyan segítsen rajtunk. Jézus ismer és keres bennünket. Azt kéri, hogy hallgassunk rá és kövessük őt. Így szól: "Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem fogja kiragadni őket az én kezemből." János evangéliuma 10.27-28 Amikor hallgatunk Rá és követjük őt, akkor teret engedünk neki életünkben, és ke

Jó’ van az úgy!

Kép
Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. Példabeszédek könyve 18:9 Egyik ismerősöm néhány éve egy félkész házat vásárolt, amit szeretett volna befejezni, hogy nyugdíjas korára ott élhessen békében. Akárhányszor beszéltünk telefonon és rákérdeztem, hogy bírja a megpróbáltatásokat, borzasztóbbnál borzasztóbb történeteket mesélt. Voltak szakemberek, akik mégsem értek rá a korábban többször is leegyeztetett időpontban, nem jelezték, hogy nem jönnek, és kínkeservesen lehetett csak elérni őket. Természetesen akadtak egymásra épülő munkafolyamatok, amiket különböző szakiknak kellett volna elvégezni, de ha az egyik mégsem tudott jönni, csúszott mindenki másnak is a munkája. A leghorrorisztikusabb történeteket a cserépkályháról mesélte, amiből, mire elkészült, és használni lehetett volna, dőlt a füst minden egyes begyújtáskor, és hiába magyarázta a problémát a készítőnek, a válasz erre az volt, hogy biztosan ő nem tud begyújtani… Mondanom sem kell, hogy egy másik szakember kés

Egy mérföld a cipődben

Kép
Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. Zsidókhoz írt levél 4:15-16 "Mielőtt megítélsz valakit, járj egy mérföldet a cipőjében." - mondta a híres angol író, Lesley Pearse. Mennyivel egyszerűbb olyanokkal megbeszélni a küzdelmeinket, problémáinkat, aki megérti azokat, mert átélt már hasonló dolgokat. Ahogy megnyílunk, és rájövünk, hogy a másik is hasonló élethelyzetben volt mint mi, a gát átszakad, és az a sok különbség átalakul. A kritika helyét átveszi az empátia, a rosszallás helyét a megértés. A Biblia elmesél egy történetet, miszerint Isten a földön járt, és átélte a küzdelmeket, amiket te és én átélünk minden nap. Nem úgy áll veled szemben, mint egy távoli, megfoghatatlan lény, aki csak ítéletet mond feletted, holott azt sem tu

A jövő megalapozása

Kép
Fiaink legyenek olyanok ifjúkorukban, mint a nagyra nőtt palánták, leányaink pedig, mint a faragott oszlopok, amilyenek a palotákban vannak. Zsoltárok könyve 144. fejezet, 12. vers Az ószövetségi korban az utódok, a gyermekek, a felnövekvő generáció volt az egyik legnagyobb érték a társadalomban. Ennek egyszerű oka volt: rájuk épült a jövő. Ezért voltak olyan jelentőségteljesek Isten ígéretei is, amikor népe ősatyáinak–Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak–gyermekeket ígért. Évszázadokkal később, Dávid a király, a zsoltáríró egyik énekében arra kéri az Urat, hogy védje és áldja meg népét. Az első dolog, amit említésre méltónak talál, a nép gyermekei, fiataljai. De mégis mit jelent az, hogy legyenek olyanok, mint a nagyra nőtt palánták, vagy a palotákat tartó faragott oszlopok? Egyszerűen csak annyit, hogy ők táplálják a társadalmat, rájuk épül a jövő. Ez a hasonlat két fontos dologra is megtanít bennünket. Egy olyan jóléti társadalomban, mint a miénk, ahol az ember megélhet hetven, nyolcvan v

Foszforeszkáló emberek a sötétben

Kép
Jézus ezt mondta nekik: Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! Ezeket mondta Jézus, majd elment és elrejtőzött előlük. János evangéliuma 12:35-36 A gyermekeim szobájának ajtajára egy tucat műanyagból készült, különböző méretű világoszöld csillagot ragasztottunk. Örömmel figyelték, ahogy egymás mellé helyeztük őket, és segítettek, hogy hogyan rendezzük el a kisebb és nagyobb égitesteket az ajtólapon. Mi már tudtuk, amit ők csak az este beálltával, a teljes sötétségben láttak meg: a csillagok “feltöltődtek” a nap fényével, és a sötétben világoszöld színben fénylettek az ajtón. János evangéliuma különleges gondolatokkal kezdődik. A többi evangéliumtól eltérően nem Jézus születésének történetét, vagy keresztségének eseményét írja le, hanem szimbólu

Benned milyen ének szól?

Kép
Az Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok. Filippibeliekhez írt levél 4. fejezet 8. vers Voltál már úgy, hogy egy egész napos utazás után letetted a fejed, elaludtál és álmodban is ott ültél a kocsiban, a buszon és utaztál tovább? Vagy, hogy egy munkás nap után még álmodban is fested a lakást, gyomlálod a kertet, szeded a cseresznyét, magozod a meggyet, vagy beragad egy sokat dúdolt dallam... Bizony, nem kell agykutatónak lenni ahhoz, hogy belássuk, hogy a gondolkodásunkat leginkább azon dolgok határozzák meg, melyekkel a legszívesebben és a legtöbbször foglalkozunk. Amit naponta, rutinszerűen szemlélünk, hallgatunk, kimondunk, cselekszünk, az mind befolyásolja érzelmeinket, mélyen zsigereinkbe vésődik és meghatározza jellemünket. Éppen ezért, ahogy E.G.White megfogalmazza „ Nem bölcs dolog, ha állandóan a múlt

Ha rémít a jelen, gondolj a jövőre!

Kép
És új éneket énekeltek ekképpen: Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjeit, mert megölettél, és véreddel vásárolta meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből. Jelenések könyve 5.fejezet 9.vers Szeretek forgatókönyveket gyártani. Leginkább azokban az esetekben, amikor valamit határidőre kell elkészíteni vagy el kell végezni egy feladatot, de egy adott esemény is beindítja a fantáziám és általában az összes lehetőséget lefestem magam előtt. Előfordulnak vészes forgatókönyvek is, amelyek megkövetelik, hogy legalább egy mondat legyen benne, amely nyugalmat áraszt. A Jelenések könyvében – a közhiedelemmel ellentétben – sokkal több pozitív dolog van, mint negatív, még akkor is, ha először nem rögtön látjuk.   Ha eddig esetleg féltél a könyv tartalmától, akkor most szeretnélek megnyugtatni: Jézus a kezében tartja a történelmet és ezzel együtt az életedet is és a Jelenések könyve erről szól! A teremtés pillanatában több forgatókönyv is

Ha az Isten velünk… Kegyelme épp elég!

Kép
Mit mondunk tehát ezekre? Ha Isten velünk, ki ellenünk? Aki az ő tulajdon fiát nem kímélte, hanem őt mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk mindent vele együtt? Ki vádolja Isten választottjait? Isten, aki megigazít. Ki az, aki kárhoztat? Krisztus, aki meghalt, sőt aki fel is támadt, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk . Római levél8:31-34 Nemrégiben olvastam a következő tanmesét, ami mélyen megérintett és az el nem fogadott legnagyobb ajándékról gondolkodtam- Krisztus bűnt eltörlő helyettes áldozatáról, a kegyelemről. Megosztom ma veletek, kedves olvasók. Egy fiatalember, aki életében először volt részeg, és a kocsmában verekedés közben embert ölt. Letartóztatták és halálra ítélték. Az egész falu nagyon sajnálta ezt a fiút, hisz addig nagyon rendes életet élt. Egy kérvényt írtak az uralkodóhoz és az egész falu aláírta. Leírták, hogy ez a fiú mindig nagyon rendes volt, soha nem tett semmi rosszat, most történt vele először ilyen. Kérték a királyt, ha lehet, adjon

Ne félj!

Kép
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. Ézsaiás könyve 41:10 Ugyan már, hogyan lehet félni a kutyáktól? Teszi fel valaki értetlenkedve a kérdést, miközben cuki házikedvencét sétáltatja. El sem tudja képzelni, hogy valakiből ennek az édes négylábúnak már csak a látványa is félelmet, rettegést vált ki, bekapcsolnak az életmentő reflexek, és minden idegszála, izma, gondolata a menekülésre összpontosít. Talán egy rossz kutyás emlék miatt van ez, de az is lehet, hogy semmi köze nincs a négylábúakhoz. Valamiért ott van benne ez a megmagyarázhatatlan, leküzdhetetlen, olykor kontrollálhatatlan félelem. A kutya helyére pedig annyi, de annyi mindent behelyettesíthetünk. Még Istent is. Van, aki fél tőle, néha egyenesen retteg, mert élete során annyian mutatták be károsan a Mindenhatót. Egy zsarnok szülő, egy bántalmazó felnőtt, egy szigorú és következetlen tanító, egy hatalmával visszaélő lelkész. G

"Találd ki mennyire szeretlek!"

Kép
Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig. Zsoltárok könyve 36:6 Nem is olyan rég a feleségemmel repülőre szálltunk. Neki ez volt az első alkalom. Nagyon izgult. Amikor már a magasban voltunk, átrepültünk a felhőkön, és csak csodáltuk az alattunk elterülő tájat. Ekkor a gép elkezdett fordulni, megdőlt, olyannyira, hogy a jobb oldalon csak a földet, a bal oldalon csak az eget lehetett látni. Bármilyen magasan is voltunk, az "ég" még mindig magasabban volt. Van egy általam nagyon kedvelt gyerekkönyv, a címe "Találd ki mennyire szeretlek!". Egy kis nyusziról szól és az apukájáról, ahogy azon versengenek, hogy melyikük szereti a másikat jobban. A kis nyuszi a könyv utolsó lapjain elálmosodik, és ahogy a holdra pillant, még elalvás előtt annyit mond apukájának: "Annyira szeretlek, mint ide a hold." Ahogy elalszik, az apukája a fülébe súgja: "Én is annyira szeretlek mint ide a hold... És vissza..." Valahogy így tudom elképzelni ezt a gondolatot

A kibékülés öröme

Kép
Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. Zsoltárok könyve 32:1-2 Kire érvényes az, amit Dávid ezekben a mondatokban írt? Valószínűleg magunktól is tudjuk, de a zsoltár folytatásából egyértelmű: arra, aki érzi bűnei terhét és megvallja azokat, kérve Isten bocsánatát. Miért fontos ezt tenni? Bizonyára mind voltunk már olyan helyzetben, hogy akarva-akaratlanul megbántottunk valakit, vagy rosszat tettünk neki. Ez az eset mindenképpen piszkálta a lelkiismeretünket, de ha olyan valaki ellen tettünk valami rosszat, akit szerettünk, akkor különösen bántott, nem? Azon törtük a fejünket, hogy hogyan hozhatnánk helyre. Mert terhelte a kapcsolatunkat, mert nyomasztott minket. Ki akartunk békülni vele. Ha Istent szeretjük, akkor az is rosszul esik, az is bánt minket, amit vele szemben követünk el, még akkor is, ha tudjuk, hogy minden rossz ellenére szeret, és mindig kész megbocsátani, ha őszinté

Mint a villámlás

Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s

Hála Istennek, azért ami NINCS

Kép
Az Istennek pedig legyen hála az ő kimondhatatlan ajándékáért. Korintusbeliekhez írt második levél 9. fejezet 15. vers Cikkek, posztok, előadások, riportműsorok ezrei szólnak ma a hálának, a hálaadásnak a mentális állapotunkra gyakorolt pozitív hatásairól. Arról, hogy ne a hiányainkra figyeljünk, hanem arra, amink van, hogy létezünk, hogy nem vagyunk egyedül, hogy vannak képességeink, stb. Én azonban ma nem arról szeretnék írni, hogy ’Adj hálát azért, ami van!’, hanem éppen ellenkezőleg ’Adj hálát azért, ami nincs!’ S persze sokszor a jó dolgokat, egy eredményes napot, egy szerencsés megérkezést, egy kellemes együttlétet, egy segítségnyújtást, egy gyógyulást, egy szabadulást sem sikerül úgy megköszönni, ahogy és amennyire szeretnénk, de mégis ott van bennünk ezekért egy kellemes, bizsergető felszabadult érzés, amit hálának nevezünk. Amiről azonban az apostol beszél az valami egészen más. Az itt szereplő görög szó a ’kharisz’, melyből az eukarisztia szó is származik, elsősorban ugyani

Hangsúlyos kérdés

Kép
Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél! Sámuel első könyve 15.fejezet 22.vers A szívünk legmélyebb és legőszintébb szándékára szeretné a figyelmünket irányítani a következő bibliavers. Így tehát… szívvizsgálat következik és nem a hagyományos módon. Mit érzel akkor, amikor Istenre gondolsz? Mostanában sokat gondolkodok azon, hogy vajon milyen érzéseket vált ki belőlem Isten és azt gondolom, hogy erről szükséges gondolkodni és beszélni egyaránt. Annál is inkább, mert az emberek hajlamosak Istent egy csupa elvárásokkal teli, szigorú és követelőző személynek leírni. Nem tudom, hogy miből indult ki ez az elgondolás, talán a Tízparancsolat hat az emberekre ilyen módon, én azonban most megkísérlem feloldani ezt a képet és valami másra helyezni a hangsúlyt. Amikor Isten a világot teremtette és elhelyezte az első emberpárt a

Estike vagy dögvirág?

Kép
Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére az üdvözülők és az elkárhozók között… 2Korinthus 2.15 Vannak igen finom, fűszeres illatú virágok, mint például az estike. Nem egy látványos virág, de nyári estéken fantasztikus élményt jelent az illata. Ugyanakkor vannak olyan virágok, amelyek dögszagot árasztanak, s ezzel vonzzák magukhoz a legyeket. Te melyiket választanád? Azt hiszem aligha kérdéses a válasz. Pál apostol szavai alapján viszont úgy kellene elképzelnünk ezt a képet, hogy van egy virág, amely az egyik ember számára mennyei illatot áraszt, a másik ember számára pedig undorító bűzt. A virág ugyanaz, mégis más érzéseket kelt… Bármily furcsa, az evangélium, az isteni szeretetről szóló jó hír megosztó üzenet. Az én viszonyulásomon múlik, hogy számomra öröm lesz vagy megbotránkoztató. Leginkább talán azon fordul meg, hogy elfogadom-e azt az önmagában megalázó tényt, hogy nem a saját jó életem alapján reménykedhetem, hanem a kegyelemnek köszönhetően, amit Krisztusban nyertem.

Sziklavár

Kép
A karmesternek: Dávid zsoltára. Hozzád menekülök, Uram, ne szégyenüljek meg soha! Ments meg engem irgalmasan! Fordítsd felém füledet, siess, ments meg engem! Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam! Mert te vagy az én sziklaváram; vezess és terelgess engem nevedért! Szabadíts ki a hálóból, amelyet titkon vetettek nekem, mert te vagy az erősségem. Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten! Zsoltárok könyve 31:1-6 A király vérdíjat tűzött ki a fejére, és egyik pillanatról a másikra az addig sikeres hadvezérből körözött személy lett. Az életével játszott mindaz, aki valamilyen segítséget nyújtott neki. Településről településre menekült, a nyomában jártak az uralkodó emberei, és minden követ, minden kapcsolatot megmozgattak, minden eszközt felhasználtak annak érdekében, hogy kézre kerítsék az egykor Góliát felett győzelmet arató ifjút. Hazája kivetette magából, az ellenség számára azonban túl zsidó volt. Hozott nem egy rossz döntést, követett el hibákat, a Bibl

Félelemből menedékbe

Kép
Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Zsoltárok könyve 46:2 Te mitől félsz? Esetleg egy kis soklábú lénytől, ami a sarokban hálót fon, vagy egy csúszómászótól? Netán a magasban érzed magad rosszul? Félsz a sötétben? Azt hiszem minden embernek van legalább egy olyan félelme, amivel rendszeresen találkozik, és meg kell küzdenie vele. Nekem gyerekkorom óta problémát okoznak az idegen kutyák. Nagyon szeretem a kutyákat. Nem az állattal van problémám, hanem azzal, hogy úgy érzem, hogy nem tudom melyik pillanatban támad rám. Ilyenkor azt érzem, hogy most vagy menekülök, vagy valami mögé bebújok, mert különben rám ugrik, megharap... Belegondolok, és már érzem ahogy a feszültség gyűlik a gyomromban. Mindenki fél valamitől. Amikor találkozunk egy általunk félelmetes helyzettel, mind megpróbálunk valahogy megküzdeni a félelmünkkel, vagy legalábbis megpróbálunk valahogy túlélni. Igyekszünk valami biztonságot találni. Egy kapaszkodót, egy biztos pontot, amit m

A törvény lényege

Kép
Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az Úr –: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek. Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok – így szól az Úr –, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre. Jeremiás próféta könyve 31. fejezet 33-34. vers Mire is jó valójában a törvény? Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk megfogalmazni, a törvény valójában egy életmód, amelynek fő célja az, hogy egy adott közösség (legyen az egy ország társadalma, egy munkahelyi vagy gyülekezeti közösség) minden egyes tagja, résztvevője a lehető legjobban érezze magát. Ha ezeket szóban vagy írásban megfogalmazzuk, akkor jönnek létre az egyes törvények vagy szabályok. Minél jobban értjük egy adott közösség lényegét, és minél inkább részeseinek érezzük magunkat, annál kevésbé kell

Emlékkövek

Kép
Vegyetek föl tizenkét követ innen a Jordán közepéből, ahol a papok lába áll szilárdan, vigyétek azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, ahol ma éjjel megszálltok. […] Legyen ez emlékeztető jelül közöttetek! És ha majd megkérdezik fiaitok, hogy miféle kövek ezek, akkor ezt mondjátok nekik:… Józsué könyve 4:3, 6 Lehet, hogy nemrég már kezdtem úgy az egyik Reggeli Dicséretet, hogy nem túl jó a memóriám. Lehet, hogy nem, nem emlékszem, és lusta vagyok visszakeresni az archívumban. Ennek egyetlen oka van: nem túl jó a memóriám. Szükségem van cetlikre, hogy rögzítsem a napi teendőimet, teendő listára, hogy ne felejtsem el a hosszútávú feladatokat, és naptárra, hogy semmilyen fontos esemény ne menjen ki a fejemből. Vannak azonban olyan dolgok, amiket nem lehet cetlire, teendő listára, vagy naptárba írni – ezek azok a dolgok, amik túl fontosak ahhoz, hogy feladatnak érezzük emlékezni rájuk, viszont túl elvontak, hogy valami módon szükségét érezzük emlékeztetni magunkat a jelentőségükre.

Isten erőt ad

Kép
Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Ézsaiás könyve 40. fejezet 29. vers Honnan lenne ereje annak, aki kábán esik össze a fáradtságtól? Hogyan sokasodhat meg az, ami nincs? – Hetek óta cikáztak ezek a kérdések a fejemben, míg a múlt héten közel jött hozzám ez az Ige. Édesapám otthon megszédült, elesett majd bekerült a kórházba. A vizsgálatok kimutatták, hogy agyi trombózisa volt, aminek következtében több fontos terület is sérült, illetve károsodott, úgy mint a látás, a beszéd, illetve a jobb oldali mozgás központja. Az ágyánál állva, látva a kiszolgáltatott tehetetlenségét, hallgatva az artikulálatlan nyöszörgését, fogva az elernyedt felvizesedett kezét, bizony én is lebénultam. Csak néztem némán, fájó szívvel. Mit is mondhatnék? Majd édesanyám, aki a bal kezét fogta, azzal törte meg a csendet: Papa! Itt vagyunk. Szorítsd meg a kezem! Hallasz minket? Itt vagyunk. Szorítsd meg a kezem! Édesapám erre megszorította édesanyám kezét, aki csak annyit mondott: Papa, n

A kétségbeesés és Isten

Kép
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. Jeremiás könyve 29.fejezet 11.vers Nabukodonozor királynak nem csak a neve volt kimondhatatlan és rideg, hanem cselekedetei is. Ő egy Babiloni király volt, aki lerombolta Júda kicsiny országát, kifosztotta Jeruzsálemet, lerombolta a templomot és az ország színe-javát fogságba vitette. Az ország egy diktátor keze alá esett és senki sem tudta, hogy mit hoz a jövő. A fogságba esett emberek a kétségbeesés és a pánik hangulatát érezték. A helyzeten az sem segített, hogy szélhámosok kerültek közéjük, akik mindenféle „igazságot” hirdettek. Szédítették a kétségbeesett embereket saját nézeteikkel, jövendőmondásukkal, jóslataikkal. A közhangulaton mit sem segítettek ezek az emberek, sőt! Isten látta a kétségbeesést! Látta és tudta, hogy ha nem lép, akkor a nép teljesen összeomlik. Így történt az, hogy Jeremiás próféta levelet ír a fogságban lévőknek Isten