reggeli dicséret

Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr. Pál levele a rómaiakhoz 12:19 Az általános iskola udvarán, tanórák után olyan, mint a vadnyugaton. Legalábbis abban az iskolában, ahova én jártam, olyan volt. A gyerekek, akik az őket hazakísérő szülőkre vártak, és azok, akik kiszöktek a napközi tanulószobából általában az iskolaudvar valamelyik eldugott sarkában verődtek bandákba. Jobb esetben csak játszani, focizni az otthonról hozott labdával, kártyákat cserélgetni az éppen aktuális őrületnek megfelelően. Rosszabb esetben viszont ennél sokkal csúnyább dolgok is történtek azokban az eldugott sarkokban. Nem sok emlékem van az általános iskolából, de az egyik ilyen délután a mai napig élénken él bennem. A barátommal játszottunk az udvaron – én vártam a buszt, amivel aztán hazamentem volna, ő pedig napközisként még pár órát az iskolában töltött. Rajtunk kívül egy másik osztálytársu...

„Földi apánk csak rövid ideig fegyelmezett bennünket, és a saját belátása szerint, Isten azonban a mi érdekünkben fegyelmez és nevel. Abból a célból teszi ezt, hogy szentek legyünk, olyanok, mint ő. A fegyelmezés, meg a fenyítés egyáltalán nem kellemes, amikor el kell szenvednünk, inkább fájdalmas és szomorúságot okoz! Később mégis igazságosságot és békességet eredményez annak az életében, aki a fegyelmezés által megedződött.” Zsidókhoz írt levél 12:10-11 (Egyszerű fordítás) A fegyelmezés szó bennem elég negatív érzéseket ébreszt, és úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Azok, akik érzelmileg vagy fizikailag bántalmazó közegben nőttek fel, nem egy történetet tudnának mesélni a káros fegyelmezésről, és nagy eséllyel Istent is hasonlóképpen látják, mint azokat a szülőket, felnőtteket, akiktől ezt a terrort, bántalmazást elszenvedték. Biztos vagyok abban, hogy nem egyszer hallották mindeközben, „ezt a te érdekedben tesszük”, „mi a javadat akarjuk”. Sem a megalázás, sem az érzelmi...

"De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg benneteket ma az Úr! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" Mózes második könyve 14:13-14 Valahányszor megbántanak, késztetést érzünk, hogy visszavágjunk. Valaki beszól, méltatlankodik, megsért, mi pedig úgy érezzük, hogy ez a helyzet feljogosít bennünket arra, hogy vissza kézből üssünk vissza. Ilyenkor az ember óhatatlanul olyant szokott mondani, amit később megbán (még akkor is ha teljes mértékig igaza van). A népet elnyomják, kizsákmányolják, rabszolga sorba taszítják, és persze méltatlankodnak, esetleg lázadoznak is, de rá kell jönniük, hogy Egyiptom erősebb. Mózes ezt látja. Visszatér, és a szenvedés láttán az ő keze is ökölbe szorul, de visszafogja magát, és ahelyett, hogy tetézné a problémát, inkább megfontoltan beszédbe kezd. Nem egy háborgó ember beszédébe, hanem egy higgadt emb...

„Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert? Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek.” Példabeszédek könyve 20:6-7  Időről időre újabb, a vírussal összefüggő tünetekről értesülhetünk. Láz, hasmenés, nehéz légzés, szag- és/vagy íz-érzékelés elvesztése,  gyengeség, levertség, száraz köhögés, fejfájás, kötőhártya-gyulladás, kiközösítés, bántalmazás átélése.  A bezártság következtében megnövekedett a családon belüli erőszak. A vírusfertőzött kollégát, óvoda-, iskolatársat, szomszédot, akár gyülekezeti tagot pedig kiközösítik, megbélyegzik, verbálisan bántalmazzák. A közösségi média felületein egymás torkának esnek a vírustagadók és azok, akik elfogadják a tudomány mai állását. Közben pedig sebek, sebek hátán mindenfelé. Ma reggel Isten egy különleges és nagyon fontos feladatra szeretne hívni téged. Legyél hűséges a másik emberhez! Családtaghoz, baráthoz, ismerőshöz, csoporttárshoz, kollégához.  Legyél hűséges embert...

„Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.”    Máté evangéliuma 5:44-45 Igen, érte. Azért, aki megbántott, aki a lelkedbe taposott szöges bakanccsal, aki semmibe vette az érzéseidet, a véleményedet, akivel szemben neked volt igazad, de az élet mégis másként döntött. Érte, aki nem érdemelné meg. Érte emeld fel szavadat az Istenhez. Érte mondj ezer és egy imát, és tégy jót vele ott, ahol csak tudsz.  Tudom, ez így nagyon furcsán és utópisztikusan hangzik, de van Valaki, aki erőt ad neked mindehhez. Van Isten az égben, aki segít leküzdeni a benned dúló önérzetet, fájdalmat és rossz gondolatokat azért, hogy a másikért, és pont érte tegyél valami jót. Hogy jóval fizess az igazságtalanságért, hogy szeretetet adj a bántalmakért cserébe.  De miért pont én? Miért pont én legyek más, mint a többi, ...