Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december 26, 2010

Azzal az erővel

Kép
„Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez.” Fil 3,21 (Békés – Dalos) Milyen erő késztetheti arra a világot, hogy önként elismerje és elfogadja az Isten hatalmát maga felett? Mely erő az, ami képes meghajlítani a legnyakasabb hitetlen ember derekát, hogy leboruljon Jézus Krisztus előtt? Biztos vagyok benne, hogy csak olyan, aminek nem erőszak az alapja, ami nem a többség erős nyomásának következménye. Ebben nem játszhat szerepet a pénz, a fegyver, de még a kompromisszumokra törekvő diplomácia sem. Mégis hatalmas és erős, teljes megadásra, átadásra késztető. Milyen erő képes arra, hogy életet teremtsen, hogy a semmiből valami legyen? Mi az, ami át tudja törni a halandóság és a halhatatlanság közötti falat, ami nem csupán ideig-óráig tartó, hanem örök lehetőséget ad? Az ilyen erő nem lehet emberi, nem lehet evilági, mert mi mind az idő foglyai vagyunk. Az ilyen erő nem fakadhat az emberi gondolat e

Istennek engedelmeskedve

Kép
„A kérdés az, hogy embereknek akarok-e tetszeni vagy Istennek? Vagy talán azt hiszitek, hogy az embereknek igyekszem kedveskedni? Ha még mindig emberek tetszését keresném, nem lennék Krisztus szolgája” Galata 1:10. WBTC fordítás Ma lezárunk egy esztendőt és holnap reggel – ha Isten éltet – egy Új Évet kezdünk. Ki volt az Úr az életünkben, ebben az évben? A pénz? A munka? A gyerekek? A ranglétrán való feljebb mászás? A feleségünk? A férjünk? Esetleg egy ’harmadik’? Kinek akartunk megfelelni? Mertünk-e nem-et mondani a nem teljesen egyenes útra? Mertük-e vállalni tetteink következményeit? Mertünk-e igazak, becsületesek maradni minden körülmény között? Mertük-e vállalni kereszténységünket? Vagy inkább az emberek tetszését kerestük? Vigyázat! Ez síkos talaj! Egyik héten: Hozsanna! Másik héten: „Feszítsd meg!” Sokan január 1-től új életet szeretnének kezdeni. Leszokni a dohányzásról. E naptól kezdve rendszeresen sportolni, és még sorolhatnám. Határozd el, hogy az Új Évet Kr

Jézus vére árán

Kép
" Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, félelemmel töltsétek el jövevénységetek idejét, tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. " P éter első levele 1:17-19 Magas az ár? Amikor Istennek mérlegelnie kellett, hogy Téged tartson-e meg, vagy egy esetleges bukást feltételezve a Fiát is elveszítse Veled együtt, akkor Isten a kétségest választotta és belement a lehetetlenbe. A csőcselék kezébe engedte a Fiát, hogy megmentsen bennünket az örökké tartó haláltól. FANTASZTIKUS! ELKÉPZELHETETLEN! Isten nem valamit adott abból, amit megteremtett, amit Neki könnyen lehetett volna pótolni is, hanem Azt a Valakit adta, Akit nem lehet helyettesíteni, mert nem teremtmény, Akiből nincs több és nem is lesz, ha elvész. A bűn, amit Ádám egy vágyott környezet

Jó az Isten házában lenni

Kép
„Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!” (84. Zsoltár 11. vers) A Zsoltárok könyvében Dávid megfogalmazásában, többször előfordul az Isten háza kifejezés, noha tudjuk maga a Ház csak később, Salamon idejében épült fel (2Sám.7:12-13). Az ott folyó szolgálatot ismerve pedig egyértelmű, hogy sem Dávid, és egyetlen énekes lévita sem léphetett be magába a hajlékba. Az egyszerű közember pedig legfeljebb az udvarban tartózkodhatott, míg bemutatta áldozatát. Mai kérdésünk az lehet; mindezek tudatában mégis mi volt az, ami olyan kívánatossá tette az Isten hajlékát? Hiszen üres kézzel nem is lehetett az Úr elé járulni (2Móz.23:15). Ugyanakkor nem volt prédikáció sem, csupán a papok általi áldozatbemutatás. A pórnép nem mondott költeményt, hanem a léviták előre meghatározott időben és módón szolgáltak énekkel és zenével. És persze nem volt gyermektörténet, színdarab, vetítés… Azt hi

Élj Jézus erejével!

Kép
„És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” Máté evangéliuma 28,18-20 A ma reggel olvasott igét Jézus nagy misszióparancsának hívjuk. Amikor idézni szoktuk ezt a jól ismert szakaszt a Bibliából, általában onnan kezdjük, hogy „Menjetek el …” , pedig az előtte álló mondat is szorosan a misszióparancshoz tartozik. „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön” Jézus egy feladatot adott nekünk, egy célt, amiért érdemes élni. Menjünk el az emberek közé és beszéljünk Jézusról. Mi vagyunk Jézus keze, Jézus szeme és Jézus nyelve. Hogyan végezhetjük el ezt a szép, de hatalmas munkát amikor sokszor erőtelennek érezzük magun

Vezess Uram!

Kép
„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!” Zsoltárok könyve 143:10 Isten nélkül élni sokféleképpen lehet. A legveszélyesebb formája ennek még csak nem is az, amikor valaki nyíltan tagadja az Isten létezését. Hogy ehhez tartozik-e valamilyen konkrét „hitetlenségi-vallás”, vagy egyszerűen ahhoz sem veszi valaki a fáradtságot, hogy végiggondolja a kérdést – már szinte lényegtelen. A középút azért veszélyes, mert miközben valaki nem tagadja nyíltan Isten létezését, úgy él, mintha nem lenne Isten fölöttünk, akinek elszámolással, felelősséggel tartozunk. Sajnos sok, magát kereszténynek valló ember is ebbe a csoportba tartozik. Egy előadásra készülve elolvastam néhány írást az ateizmussal kapcsolatban és erre a – keresztények számára elgondolkodtató – gondolatmenetre bukkantam: (…)nem minden istentagadás jelenti Isten létezésének tagadását . Megesik, hogy olyanok tagadják Istent, akik hisznek benne, tehát elfogadják létezését. Az ő es

Ima, mint eddig soha

Kép
" Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgy hogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehullottak a bilincsek. Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok. Pál azonban hangosan rákiáltott: Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk! Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé; majd kivezette őket, és ezt kérdezte: Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek? Ők pedig így válaszoltak: Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" Apostolok Cselekedetei 16:25-31 Néhány szelet beigli maradt már csak a tálcán egy-két törött lábú mézeskalács-figurával. Az ünnep utolsó napja, és már te is kezdesz némán visszalépni a hétköznapok világába. Magad mögött