Tanítvány és Mester
„Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz ( aki pedig teljesen felkészült Újfordítás) , mint a mestere.” Lukács 6,40 Nem feljebb való… Alá –fölérendeltség. Átéljük, tapasztaljuk, szenvedünk tőle, a cél érdekében elviseljük, sokszor eredményes, sokszor szükséges. Kérdéseket szül bennünk, irigységet, rivalizálást gerjeszthet. Aki alul van, nem kerül felülre. Nem akar odakerülni tiszteletből. Minden a kapcsolaton múlik. A két személy bensőséges közösségén áll vagy bukik minden. Azon, hogy milyen a tanítvány és azon, hogy milyen a mester. A tanítvány… Mindig ő válassza a mesterét. Ő dönti el, kit akar követni, ki alá akarja rendelni magát. A döntésen ezért nagyon sok múlik. A mester csak azokból választhat, akik már őt választották. A tanítvány döntése mindig kettős: megválasztja, hogy kit követ és elfogadhatja az alárendeltségét. Ez utóbbi döntését azonban újból és újból meg kell hoznia, különben nem maradhat tanítvány.