reggeli dicséret

„ Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál. ” Példabeszédek 22,1 Értékválságban szenvedő világunkban sokan bolyongnak céltalanul, keresve valamit, ami betölti az életüket, vagy kisebb dologra gondolva értelmet ad számukra a pillanatnak. Az egyik ismerős kis falucskában volt egy ház, ahol nagyon sokan megfordultak, nap, mint nap. Sokszor volt ez a hajlék az ilyen emberek gyűjtőhelye. Betért ide az álhatatlan barát, aki sokszor volt haszonleső, mégis megtapasztalhatta mindig a szíves vendéglátást. Jó szóért betért a javasasszony, kinek átkára nem hízott, hanem fogyott a jószág. A magányos harmadik szomszédasszony, hogy valaki meghallgassa a határból hozott pletykát és ne feleljen rá. Láttam ott kisiklott életű vesztest, aki akkor mégis embernek érezte magát; előítélettől menedéket kereső asszonyt, aki otthagyta rendes urát, gyermekét egy pénzes piásért; nagyhatalmú hivatalnokot, ki őszinteségre vágyott; vagy megközelíthetetlen orvost, ki cs

Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatásotokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. 2 Péter 1:10. Ezért, testvéreim, még inkább törekedjetek arra, hogy megerősítsétek: Isten elhívott és kiválasztott benneteket. Mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani, vagy elesni soha. Új ford. „Testvérek, ezért még inkább törekedjetek rá, hogy hivatásotokat és kiválasztottságotokat tetteitekkel megpecsételjétek, mert ha ezt megteszitek, nem botoltok el soha.” Kath. ford. Három fordítás – három kiemelt gondolat. Az én fordításomban valahogy így hangzik: Kedves Testvérem! Ne felejtsd el, hogy ki hívott el, ki választott ki. Ha ezen gondolkodsz – nem könnyen botlasz meg! Ha tudod és biztos vagy abban, hogy Jézus Krisztus szólított meg, hívott el, akkor nem botránkozol meg, nem ütközöl meg semmin. Erősödjön meg benned az a tudat, hogy Isten kiválasztott gyermeke vagy az üdvösségre, azt szeretné, hogy or

"És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen." Jelenések könyve 21:6 A mesékben sokan keresték az élet vizének lelőhelyét. Ma a való életben főleg a szépségipar foglalkozik az örök fiatalság hajkurászásával, borsos áron. Pedig Istentől az élet vizéből ingyen kaphat mindenki, egyetlen kikötéssel, hogy az illetőnek szomjazónak kell lennie. Kell az örök élet? Nem kell! Kell a szenvedés, halál és bűn? Kell! - nagyjából ebbe a mondatba sűríthető az a tragédia, amit az emberiség hatezer éve él a Föld nevű bolygón. Isten feltételes - azaz folyamatosan megújítandó - örök életet adott Ádámnak és Évának az Édenkertben. A szívben visszhangra talált egyetlen torz mondat véget vetett az idillikus állapotnak. Ebben a megváltozott világban az embernek valós és kitalált problémákkal egyaránt meg kell küzdenie azzal az elkerülhetetlen háttéren, hogy folyamatosan peregnek a szemek a ho

„Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.” (Jakab apostol levele 1. fejezet 5. vers) A Biblia elbeszélése alapján, a földön Salamon volt az isteni bölcsességgel leginkább megáldott ember. Bölcsessége azonban nem IQ teszttel mérhető bölcsesség volt, nem a logikai és az elméleti feladatok megoldásának képessége, nem lexikális tudás. Példabeszédeiben többször beszél a valódi bölcsességről, mely után folyamatosan áhítozott. Ez pedig nem volt más, mint Isten fokról-fokra történő megismerése, tetteinek megértése és szavainak való engedelmesség. „Igen, ha a bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. Mert az Úr ád bölcsességet, az ő szájából tudomány és értelem származik.” (Péld. 2:3-6) De mit ér mindez, ha az ember nem fogad szót az Örökké

Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut. A hívő ember bőven kap áldást, de a gazdagságra törő nem marad büntetlenül. Példabeszédek könyve 28,19-20 „Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem az, aki többre vágyik” A Biblia egyértelmű tanítása, hogy az anyagi jólétet a gyarapodást mindig meg kell, előznie a szeretetnek Adni csak abból tudsz, ami a tied. Az egyik legismertebb keresztény írónő a következőket írta: „A gazdagság nem bűn, ha valaki becsületesen jutott hozzá. Isten nem ítéli el a gazdagot gazdagsága miatt. De elmarasztalja akkor, ha a reá bízott anyagiakat önzően használja fel. Sokkal jobb volna, ha pénzével jót tenne, és így Isten trónjánál helyezné el. „ E.G. White: Krisztus példázatai A másik oldalról sehol nem olvastam azt a Bibliából, hogy támogatni kellene a lustákat a munkakerülőket, azokat akik felelőtlenül elherdálják azt amit az Úr rájuk bízott, eldorbézolják azt is amit meg sem keresetek. A legfontos

„Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált.” Zsoltárok könyve 37:25 Most, ahogyan én is próbálom végiggondolni az általam látott emberi sorsokat, én sem tudok elhagyatott hívő emberekről. Láttam más sok beteg, szegény, szenvedő embert, de még sem voltak egyedül. A magányosság ma már népbetegség, de Istennek erre is van gyógyszere. „Ó, mily hű barátunk Jézus, aki mindig megsegít, tárjuk fel hát imánk szárnyán, életünk súlyos terheit…” – énekeljük a régi szép énekben. Akik komolyan veszi az ima ajándékát, nem a „semmibe” sóhajtozik, hanem tudja, hogy Isten füle nyitva van és meghallgatja könyörgését. Ima közben nem vagyunk egyedül. Beszélgetünk, kommunikálunk a leghűségesebb baráttal, aki nem hagy bennünket magunkra. Ez nem csupán egy megálmodott lelki pótlék, amit beképzelünk magunknak, hanem egy valós lelki támasz, gyakorlati segítséggel. Sok idős, egyedül élő hittestvéremet láttam már, akik Jézussal való bará

„Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.”  Példabeszédek könyve 8:35 Keresed égen-földön, keresed akarattal, ésszel, erővel. Keresed a hangzatos helyeken, a tömegben, keresed az égbe törő hegycsúcsokon, a kopár sziklákon és a mély szakadékokban. Keresed, és észre sem veszed, hogy mindig ott volt előtted, melletted, csupán egy imányi karnyújtásnyira tőled. Aztán valami összetör, és ott fekszel egyedül, védelem nélkül a földön, és Valaki feléd nyújtja a kezét. Valaki, akire mindig is szükséged volt, csak nem tudtad, vagy nem merted bevallani. Isten lehajol hozzád, és szívedben lassan újra éled a remény, és most már tudod, mi a kegyelem.  És élsz. Végre először, igazán, teljes szívből élsz. Élsz, mert tudod, ismered mi az Élet. Nem ez az 50-60-70, vagy kitudja hány év. Nem az, hogy hány karika van az autód elején, nem a 9-es utáni nullák száma a bankszámládon, nem a házad mérete, a diplomáid száma, a ranglétrán elfoglalt helyed. Az élet ennél sokkal