reggeli dicséret

Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. 1Mózes 1:1 Vannak, akik azt mondják, hogy ha jó autót akarsz venni, akkor német gyártmányt vegyél. Mások a japán kocsikat tartják a legjobbaknak. Ha a dizájn számít, akkor az olasz és francia autók közül fogsz választani - mondják mások. Ezek a talán közhelynek számító megállapítások a gyártókhoz kötik a termék minőségét és kinézetét. „ Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” - olvassuk a Biblia legelső mondatában. Minden Istennel kezdődött, és nélküle nem volna semmi. A folytatásban elmondja a Szentírás nekünk, hogy a világosság, a rend, az élet Istentől van. Ő szólt, és világosság ragyogott fel a sötétségben, ez után „rendet csinált”: elválasztotta a sötétséget a világosságtól, az égbolt alatti vizeket a felette valóktól, a szárazföldet a tengertől. Utána benépesítette ezeket növényekkel, égitestekkel, állatokkal és az emberrel. Így történt ez a világgal. Isten a „gyártó”, ezért olyan szép, és ezért van benne annyi jó és örömte...

„És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. Hallottam egy hangot a mennyből, mint nagy vizek zúgását és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint a hárfásoké, amikor hárfán játszanak. És új éneket énekelnek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről.” A jelenések könyve 14:1-3 Egy időutazásra hívlak, Kedves Olvasó! Most nem a múltba, hanem a jövőbe. Elszámolunk háromig, és képzeld el a következőt: Egy… kettő… három… Mintha megállt volna az idő itt, a mindennek végén. Az összes atom és részecske az Ő parancsára vár, hogy hogyan szűnik meg, és hogyan teremtetik majd újjá. Mert hiába mondták sokan, ez nem a vég. Ez inkább a kezdet. Valami új, valami jó, valami végre tökéletes kezdete. Mindennek középpontjában ott van Ő, akit megöltek...

"Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok." Péter első levele 4. fejezet 7. vers Különböző módszereink vannak arra, hogy hogyan készétjük fel a bátorságunkat, a felkészültségünket próbára tevő helyzetekre. A történelemtanárunk mesélte – nem ellenőriztem le, de olyanokkal beszélgetve, akik már akkor is felnőttek voltak, hihetőnek tűnik, – hogy a második világháború idején a szovjet katonákat vodkával készítették fel a támadásokra. Ez is egy módszer... Abból merítettek erőt és bátorságot. A sportolókat rendszeres edzéssel készítik fel a "próbákra", a versenyekre; de már az ókorban is része volt a felkészülésüknek a fegyelmezett életmód, az önmérséklet, és a lelki tréning is, ahogy arra Pál apostol is utal a korinthusiaknak írt első levelében ( 9. fejezet 24-25 verseiben ). A lelki emberek, a hívők életében is vannak nehéz helyzetek, melyekre fel kell készülniük. De milyen az az életmód, milyen az a „tréning”, a...

"Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!" Zsoltárok könyve 90. fejezet 1-2 . vers A minap egy bevásárlóközpontban vásároltam, és a legnagyobb igyekezetem ellenére se sikerült megtalálnom a terméket, amit szerettem volna. Végső elkeseredésemben — mert a férfiak ilyenek, csak a legvégső esetben kérnek segítséget, vagy útbaigazítást — odamentem az információs pulthoz, hogy az ott álló dolgozótól kérjek segítséget. “Ó, ne haragudj, új vagyok itt, de megpróbálok segíteni neked!” Tudtam, hogy ez mit jelent: hosszú keresés a számítógépen, munkatársak segítségül hívása és egy rövid várakozás után végül kiderült, hogy hol is találom a terméket — miközben végig azon gondolkoztam, milyen jó lett volna, ha olyan dolgozót találok meg, aki már régebb óta itt dolgozik. Mondjuk hetek, vagy hónapok óta. De az igazán jó az volna, ha azzal a kollégával tudnék beszélni, aki itt vo...

„Jobb valaminek a befejezése, mint a kezdete. Jobb, ha valaki türelmes természetű, mint ha büszke.” Prédikátor 7:8 (EF) Milyen értelemben mondhatjuk, hogy jobb a vége, mint a kezdete valaminek? Egy utazásnak, egy kihívásnak, egy nehéz időszaknak egyértelműen jobb a végén lenni, mint az elején. Talán valaki utazgatott az ünnepek alatt. Mi a jobb érzés? Mikor becsukjuk magunk mögött az ajtót, és nekivágunk a sokszor veszélyes útnak, vagy mikor az út végén hazaérkezünk? Hogyan álljunk hozzá ehhez a kérdéshez? Mire tanít meg a bölcs prédikátor ebben az egyszerű kijelentésben? 1. Ne féljünk a jövőtől Szándékos vakság lenne eltakarni a szemünk elől a világot sújtó nehézségeket. Válság van, és lesz. Anyagilag, egészségileg, erkölcsileg a világ egy rossz pályán mozog. Hívő emberként nekünk mégsem ezekre kell koncentrálnunk. „Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban! Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre! Mindig erre gondol, ...

„Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is.” 2 Kor 8,21 Ma arra emlékezik az egész világ, hogy Isten egy csodálatosan új dolgot kezdett az emberiség történetében azzal, hogy Jézus emberként erre a földre született. Igaz, kevés a valószínűsége annak, hogy mindez decemberben történt, de nem is ez a lényeg. Az a legfontosabb, hogy az emberiség új kezdete, új lehetősége Isten kezdeményezése volt. Krisztus első adventjével elérkezett a földre a bűn országának a vége, és elkezdődött Isten országa. Drága Megváltónk ezt a forradalmat nem erővel, nem hatalommal vitte végbe, hanem Atyja előtti engedelmességgel, alázatos, példamutató élettel, értünk tökéletes, teljes áldozattal. Tisztességes, becsületes élete, önfeláldozása áttörte az emberszívek kőgátjait, megbékített bennünket önmagával, megbékített bennünket Istennel, Kihez feltámadása után visszatért. Bennünket, megtért keresztényeket itthagyott ebben a világban, hogy Isten országa kiteljesedjék általunk. ...