reggeli dicséret

Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtől; végy körül engem a szabadulás örömével!  Zsoltárok könyve 32:7 Te vagy a meleg paplan, amely körülölel engem a hideg reggeleken. Te vagy az autó biztonsági öve, amely hozzám simul, de csak akkor szorít magához, ha veszélyben vagyok. Te vagy a munkahelyem mosdója, ahol rövid időre megbújhatok, ha már túl nagy a munka terhe, és túl sok volt az emberekből. Te vagy az időjárás szélsőségeitől megvédő kabát, sapka, sál, kesztyű, de nyáron te vagy az árnyék és a naptej is. Te vagy a gyalogátkelőnél a jelzőlámpa fénye, és te vagy a világítás a sötét aluljáróban. Te vagy az otthon engem váró családtag ölelése, amikor belépek az ajtón. Te szabadítasz meg mások rosszindulatától, irigységétől, gyűlöletétől, és te szabadítasz meg önmagamtól is: az aggodalmaimtól, a feszültségektől, a szorongástól, a szégyentől. Te vagy a béke és a csend, ha túl nagy a hangzavar, és te vagy a zaj is az elviselhetetlen csendben. Te örülsz nekem, amikor senki más, és...

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Róma 8:28 Nemrég beszélgettem valakivel, aki elmesélte, hogy autóval ment volna valahova, de valami közbejött, és ezért több, mint fél óra késéssel tudott csak elindulni. Vezetés közben is morgolódott, bosszankodott magában az elvesztegetett idő miatt. Aztán egyszer csak azt látta, hogy rendőrök terelik le a forgalmat az autópályáról. Este olvasta hírt, hogy egy tömeges baleset történt a pályán, és több órába telt, míg újra járhatóvá tették. Hálásan gondolt arra, hogy ha a tervezett időben indult volna, akkor közel lett volna a balesethez, lehet, hogy belekerült volna, de ha még nem is lett volna benne, órákig állt volna a dugóban. Előre ki nem számítható dolgok miatt később indult, de ezt Isten felhasználta arra, hogy előbb odaérjen, ahová indult. Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál - írja Pál. Vannak, akik a véletlennek vagy a szerencsének tula...

…bűneikről és gonoszságaikról pedig többé nem emlékezem meg. A zsidókhoz írt levél 10:17 Visszaeső bűnelkövető. Ezzel a két szóval jellemezném magam. Igazából téged is, de nem akarlak megbántani. Talán kifejezőbb, mint a szokásos keresztény frázis, miszerint “bűnös ember vagyok”. Igen, bűnös, ráadásul visszaeső. Mert nem telik el nap, hogy ne tégy olyant, amit nem kellene. Ne érezd rosszul magad, jó társaságban vagy! Itt vagyok én is meg… igazából a világon mindenki. Mi mind visszaeső bűnelkövetők vagyunk. A gond azonban a következő: minden egyes visszaesés ront az esélyeinken. Tudod, hogy megy ez! Bíróság elé kerülsz, belenéznek a mappádba, és látják, hogy a héten már harmadszor füllentettél, és azt mondják, “a múltkor is ezzel hoztak be” és a visszaesés okán súlyosabb büntetést kapsz. Azt remélik, majd ettől jobb útra térünk. De nem. Legközelebb újra füllenteni fogunk, ha megkérdezik, hogy mi ettük-e meg az utolsó szelet tortát, noha megígértük, hogy hétfőtől diétázunk, vagy hogy kés...

Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?  Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. Lukács evangéliuma 15, 8 -9. Hiányozhat-e az, ami nem az enyém? Valószínüleg ha hiányzik is, azt valahogyan másként nevezzük. Mert ami soha nem volt a miénk, aziránt inkább vágyakozunk, szeretnénk megszerezni magunknak. ezért néha értékesebbnek is látjuk annál, mint amit tulajdonlunk. Így karácsony után az ajándékok is már elveszítették a varázsukat. A kedvenc játékok, amiket a gyermekeink kaptak, már nem biztos, hogy azok többé. Főleg, ha közben volt egy névnap, egy szülinap, amire valami újat kaptak. Vannak olyan értékeink is, amiket sokra tartunk és eleinte nagyon vigyázunk rájuk. Lehet, hogy még biztonsági intézkedéseket is teszünk azért, hogy örökre megmaradjanak a számunk...

Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Zsidókhoz írt levél 12.fejezet 1.vers Hinni nem könnyű feladat. Óriási erőre van szükség ahhoz, hogy hitünk megingathatatlan legyen. De mit is jelent hinni és mi köze a hitnek a futáshoz? Mikor tud egy versenyfutó kimagasló sikert elérni? Egyáltalán mi szükséges ahhoz, hogy győzelmet arasson? Azt gondolhatjuk, hogy futni könnyű. Nem kell hozzá más, csak egy cipő, kényelmes ruházat és indulhat is a menet. Amiről viszont csak nagyon kevesen beszélnek, hogy mennyi figyelem, összpontosítás szükséges és bizony figyelni kell a megfelelő levegővételre, a futás intenzitására és még sorolhatnám. Szóval futni könnyű, de úgy futni, hogy annak eredménye is legyen, már kicsit nehezebb feladat. Nincs ez másképp a hittel sem. Hinni abban, hogy egy sikeres vizsga után gyerekjáték lesz megírni egy dip...

Uram, atyánk vagy te mégis! Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk, kezed alkotásai vagyunk mindannyian. Ézsaiás könyve 64:7 A Biblia képei gyakran állítanak tükröt elénk. Az persze mindig kérdés, hogy mit teszünk egy-egy tükörrel. Letakarjuk, futólag belepillantunk, esetleg összetörjük, mert nem tetszik, amit mutat? Mit mondok, amikor a döntéseim negatív következményeivel szembesülök? (vö. Ézsaiás könyve 64:4-6 ) Arra gondolok, hogy Isten nem szeret, vagy szembe nézek a személyes felelősségemmel és változtatok? Azt mondom Istennek. hogy “hagyj békén”, vagy azt, hogy "segíts, mert hozzád ragaszkodom"? Formálható agyag vagyok-e Isten kezében, vagy én jobban tudom, hogy Neki mit kellene tennie? (vö. Ézsaiás könyve 29:16 , 45:9 ) Milyen minőségben és milyen mértékben vagyok elérhető számára? Mekkora változásokat tudok elfogadni? Rugalmasan alakítható vagyok vagy már kiszáradtam, és csak összetörni lehet? Egyáltalán ki vagy mi tud formáló hatással lenni rám? Milyenné váltam az év...

Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. Ézsaiás könyve 65:24 Néma gyereknek anyja se érti a szavát. – Hányszor és hányszor hallottam ezt a közmondást jóanyám szájából. Igen, pont az övéből. Persze, logikus. Ha nem mondjuk el, hogyan tudná meg a másik? Ráutaló magatartásból? Célozgatásokból? Egy bizonyos fajta nézésből? Egy meg nem érkezett telepatikus üzenetből? Sokszor még a kimondott szavak se érnek célba, hát még a fenti próbálkozások bármelyike. Ezért is jó gyakorolni az értő hallgatást, amikor röviden visszaismételjük, amit a másik mondandójából megértettünk, így a beszélgetőpartnerünk egy „igen, és”-sel tovább tud menni, vagy egy „nem, hanem”-mel átfogalmazhatja az üzenetet, hogy világosabb legyen számunkra. Persze a szívünk mélyén már mind vágytunk arra, hogy valaki kitalálja a gondolatunkat. Na, nem az összeset, csak egy bizonyosat. Mondjuk, hogy vigye le a szemetet, altassa el ma ő a gyerekeket, főzzön vacsorát, lepjen meg egy aprósággal (de ...