Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november 22, 2009
Isten gyermekei "Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk." 1 János 3.1 Új fordítás Gyerekként úgy szerettem az angyalka fia lenni. Gyorsan, elsőnek és maradéktalanul megenni az ebédet. Csak úgy ragyogott a szemem a büszkeségtől, kihúztam magam, úgy ültem a széken és bezsebeltem a szülői dicséreteket. Később már nem volt olyan könnyű, más területeken nagyobb volt a verseny. A suliban több olyan társam is volt, aki jobb képességekkel rendelkezett, mint én; így többször alul maradtam. Isten gyermekeként most már tudom; ki vagyok, mire vagyok képes, mihez elég, amim van. Nem versenyzek tovább, mert célba értem. Na, nem a saját érdemeim miatt! Ha rajtam múlt volna, elvesztem a nagy csatát, alul maradtam volna, de jó szövetségest választottam. A jó oldalra, a győztes oldalra álltam, ahol az EGY győzött mindannyiunk helyett. Aki által mind újra és újra győzhetünk, Akire mindig hivatkozhatunk, Akit min
Imádság bocsánatért "Oh ne haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk. " Ésaiás 64:8. Ha bűnt követünk el, több magaviseleti forma is létezik. - Tagadhatjuk, hogy bármi rosszat is tettünk volna. A körülmények, a társak, és természetesen a Sátán az oka mindennek – lásd Ádám és Éva - Kétségbeeshetünk, s úgy érezhetjük, hogy számunkra már nincs megoldás, nincs segítség, nincs bocsánat – lásd Saul, Júdás… - Imádkozhatunk bocsánatért, mert Isten erre bátorít minket. o Ehhez fel kell ismerni, és belátni bűnünket o El kell mondanunk Istennek, és bocsánatot kell kérni. o Bízni kell Benne, hisz Ő a Teremtőnk, gyermekei vagyunk, Ő váltott meg minket. Vágyik arra, hogy Vele való kapcsolatunk helyreálljon o El kell fogadnunk, hogy némely bűnünk következményét viselnünk kell, noha nem örökké! o Nincs más lehetőség, hogy helyreálljon a közösségünk Istennel és egymással. o Az igazi bűnbánó igyekszik
Bátran kérhetünk Istentől "Amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban." János evangéliuma 14:13 Bármit kérni... Ez az igazán nekünk való ígéret! Sok pénzt, sok szép házat, egészséget, makulátlan szépséget. Viszont Jézus azt mondta, hogy az Ő nevében kérjünk. Vajon merünk-e Jézus nevében sok házat kérni, Aki Maga egy olyan világban élt, ahol a rókáknak barlangja, az égi madaraknak fészke van, de Neki nem volt hova a fejét lehajtani? Vajon merünk szépséget kérni Annak a Jézusnak a nevében, Aki olyan külsővel bírt, amiről már a prófécia is azt mondta, hogy nem volt ábrázata kívánatos? Merünk egészséget kérni, Annak a Jézusnak a nevében, Aki Maga hordozta a mi betegségeinket és fájdalmainkat? Elég nehéz emberi értelemmel olyant találni, ami a mi szívünk vágya, és nyugodtan kérhetjük Jézus nevében. Miért? Mert Jézus minden kor emberének nyomorúságait végigélte. Tudja, mit jelent hontalannak, kitaszítottnak, megvetettnek, gyűlöltnek,
Szorgalom „Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.” (Példabeszédek könyve 6. fejezet 6-8. vers) Ma sokaknak komoly kihívást jelent a munkahely, vagy a megfelelő foglalkozás hiányában, hogy megmutathassák szorgalmukat és tehetségüket. Persze vannak, akik inkább másokon élősködnek, mert nem szeretnek dolgozni. Az ilyenekről írja Pál: „aki nem akar dolgozni, ne is egyék!” (2Thessz.3:10) Viszont az emberek többsége igen is szorgalmasan keresi a munkát, és dolgozni akar. Sőt semmi mást nem akar, csak dolgozni, dolgozni, dolgozni. Megállás nélkül, ünnepek nélkül, lélek nélkül… Ez a másik véglet. Egy mókuskerék harc, amiből nincs kiszállás. Amiről, mindenki tudja, hogy nem jó, de azzal magyarázza az ember, legalább nem mondanak lustának. A szorgalom helyes fogalmának megismeréséhez Salamon az állatvilágra irányítja figyelmünket. Emlékszem, mivel gyermekkoromb

"Mivelhogy engedtél az én beszédemnek!"

„És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.” I.Móz.22,18. Az emberi élet sokszor nagyon bonyolult, de azért mégis érdemes élni! Történnek velünk lelki kudarcok, elesések akármilyen jó hívők vagyunk. Éppen ezért is szeretem a Bibliát, mert a maga valóságában mutatja be az embert, nem pedig ideologizálja. Sokszor idézzük Ábrahámmal kapcsolatban azokat az Igéket, melyek a győzelemről szólnak, de tudjuk, hogy az Ő életében is voltak vargabetűk… A kérdés az, hogy vajon szüksége van-e az embernek ezekre a kitérőkre, vagy nem? Valószínű, hogy majd csak az örökkévalóságban fogjuk megérteni életünk minden mozzanatát…. Az, amit Ábrahám tett, bizonyos fokig előképe a mi életünk irányának is! Ha igazán hívők vagyunk, egyszer mindannyinknak fel kell menni a Mórija hegyére…. Biztos, hogy minden ember élete más, de mégis van egy közös kérdés, amit Isten feltesz nekünk: ki a legfontosab
Igyekezzünk a jóra! „Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!” Ézsaiás 1:17 A jó, vagy a gonosz tettek a szívben születnek meg. Az emberi szív állapotát pedig viszonylag egyszerű dolgok befolyásolják. Az alaphelyzet meglehetősen elszomorító, mert Isten szerint: „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” (Jeremiás 17.9) Illetve: „Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.” (Prédikátor 7.20) Több olyan pozitív szemléletű emberrel találkoztam már, aki úgy nyilatkozott, hogy hisz abban, hogy az emberek alapvetően jók. Valóban sok jó érzés, indulat és cselekedet van az emberek nagy részében, de sokakban úgy tűnik ez nincs meg. A bűn szempontjából pedig nem csak a végrehajtott tettek számítanak, mert Isten a szíveket vizsgálja. Bűnös hajlamaink, gondolataink pedig akkor is lehetnek, ha éppen „jók” vagyunk. Szívátültetésre van
Mindennapi ajándék    „Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen.”   Zsoltárok könyve 118:24   Érezted már azt, hogy ez nem a te napod? Vagy akár az egész hétre, hogy nem a tiéd? Természetes, hogy így érzel. Fáradt vagy, és dolgozol, és úgy gondolod, senki sem értékeli azt, amit teszel. Úgy érzed, nincs értelme az egésznek, semmi örömet nem látsz már a munkádban, és legszívesebben csak visszabújnál az ágyba, és nem kezdenéd el a napot. Isten tudja, mit érzel. Biztos, hogy amikor a földön élt, Ő is érzett hasonlóan. Ezért Ő igazán megért téged. Előtte nem kell mentegetőznöd. De ma üzen neked valamit! Ezt a napot Ő rendelte el neked. Ő adta, hogy élj, alkoss, szeress, nevess és sírj rajta. Ő rendelte el, hogy ma reggel is kinyisd a szemed, és álljon előtted egy újabb esély. Tegnap egyik ismerősöm elmesélte a múlt heti „születésnapját”. Kis híján meghalt szénmonoxid mérgezésben. De amikor rosszul lett, és forgott körülötte a világ, és leesett a térdeir