reggeli dicséret

„Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. A trónon ülő ezt mondta: Íme, újjáteremtek mindent. És így szólt: Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!” Jelenések könyve 21:3-5  Tudod, mi a fájdalom. Jól ismered a veszteség érzését, amikor minden porcikáddal azt kiáltanád, ez nem ér. Nem idegen számodra a hiány, amikor valaki már nem lehet jelen az életedben, és csak gyűlnek a nélküle megélt emlékek.  Jól tudod, milyen a bűn terhét hordozni, milyen elrontani valamit, amit nem lehet egy szempillantás alatt jóvátenni. És ismered azt a fájdalmat is, amikor valaki a te hátadba mártja a pengét.  A világ körülötted forrong, gyűlölet és gyűlöletkeltés, amerre csak nézel. Ember az ember ellen fo...

„Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” Lukács evangéliuma 12:32 Így az év vége közeledtével, az ünnepek táján úgy érzed, nagyobb a kontraszt. A szeretetről beszélünk, miközben nem tudjuk igazán szeretni a másikat. Ajándékokat veszünk, pedig a Társnak talán legjobban közös időre, élményekre lenne szüksége. Egy jó beszélgetésre a félhomályban, egy forró teára reggel az ágyban, egy igazi, szívből jövő ölelésre, mikor késő este hazaér a munkából.  Ilyenkor jobban látszik, hogy nem ez az a világ, amire az embert Isten teremtette. Halál, fájdalom, amerre csak nézel, és még a legboldogabb pillanatba is csöndben bekúszik a rossz. A félelem, a hiány, az üresség. Ülsz a családdal az asztal körül, és tudod, elférnétek itt többen is, de már nincs kikkel megtölteni az árva székeket.  Éled a hétköznapokat, és tapasztalod a nyomort, a szegénységet, a kilátástalanságot magad körül, vagy éppen a saját bőrödön. Van, aki ne...