reggeli dicséret

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. 2Péter 3: 9 -10 Jézus második eljövetelének a reménye az a biztos alap, amely egy keresztény ember számára képes erőt adni a legnagyobb próbák idején. A legtöbb ember számára a legnagyobb próba az, ha elvesszük tőlük a reményt. Egy világhírű úszónő elhatározta, hogy átússza a Lamache-csatornát. Amikor közeledett a túlsó parthoz, hirtelen hatalmas köd lett. Egy ponton úgy érezte, hogy már nem bírja tovább és végül beszállt a hajóba. Kis idő múlva a köd felszállt és kiderült, hogy már csak pár méter lett volna vissza. Feladta, mert nem látta a célt.  Robin Wiliams-nek van egy híres filmje, amelynek „Hazudós Jakab” a címe. A film a világháború idej...

Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért? Máté evangéliuma 16. fejezet 25-26. vers Az eredeti pillecukortesztet egy Walter Mischel nevű stanfordi professzor végezte el elsőként, amit aztán azóta sokan és sokféleképpen megismételtek már. A kísérlet lényege, hogy négyéves gyerekeket egy üres szobába vezetnek, ahol csak egy asztal, egy szék, az asztalon egy tányér és rajta egyetlen szem pillecukor van. A kísérlet vezetője a következő választás elé állítja a gyerekeket:  Lehetősége van most megenni azt az egyetlen szem pillecukrot, vagy vár, amíg visszajön a felügyelő, és akkor kap mellé még egyet.  A kutatott kérdés tehát az, hogy tudnak-e nemet mondani a vágyaik azonnali kielégítésére — az azonnali, de kisebb boldogságra — a későbbi, de nagyobb boldogság reményében. Mindenki boldog...

A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja. Példabeszédek könyve 17. fejezet 22. verse Ma van a gyermekkönyvek nemzetközi napja és eszembe jutott mennyi örömet jelentett számomra a mesék világa szüleim, nagyszüleim szájából. Milyen sokat jelentett az olvasás.  Amikor lehunytam a szemem és hallgattam édesanyám, nagymamám szavait egyszerre én lettem Árgyélus királyfi, én győztem le a hétfejű sárkányt és megmentettem tündérszép Ilonát. Később ott voltam Matula bácsival meg Bütyökkel a Kis-Balaton nádkunyhójában. Együtt szereltük fel a horgászbotot, velük tanultam meg, hogyha elsütöm a nagy sörétest, hogy ne vágjon állba. De együtt rágtam a gittegylettel a gittet, harcoltam a vörösingesek ellen Bokával és Nemecsekkel. Üldöztem az indiánok ellenségeit Old Satterhanddel. De ne gondoljátok, hogy ez azt jelentette, hogy begubóztam a könyvespolc ajándékaival a szobába és ki sem dugtam onnan az orrom. Nem. A kalandokat kivittem a játszótérre a barátaimho...

Békés hajlékban lakik majd a népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban. Ézsaiás könyve 32. fejezet 18.vers Manapság talán a béke és az arról való gondolkodás az egyik legérzékenyebb téma. Kontinensek, országok és csoportok közötti konfliktus helyzetektől hangos a világ és sajnos ez a békétlenség át ragad a munkahelyi, baráti, sőt a családi közösségekre is. Sokan vágynak a békére, a nyugalomra, mégis valahogy az vehető észre, mintha ennek a vágynak a szöges ellentétét valósítanák meg. Vágynak a békére, de fegyvert fognak. Vágynak a nyugalomra, de viszályt szítanak. Egy ellentmondásos világban élünk, ahol a békét fegyverrel akarják kierőszakolni és ahol a nyugalmat egy feszültséget generáló helyzetben keresik. Nagyon nehéz a békéről és a nyugalomról gondolkodni akkor, amikor a közeli és távoli vidékeken, látható vagy éppen láthatatlan módon zajlik a harc és sokan talán mit sem sejtenek arról a veszélyről, ami következhet. Nem csak veszélyes, de frusztráló is ez a jelenlegi á...

Amikor őt elvetette, Dávidot támasztotta nekik királyul, akiről bizonyságot is tett, és azt mondta: Szívem szerint való férfit találtam, Dávidot, Isai fiát, aki teljesíti minden akaratomat . Apostolok Cselekedetei 13:22   Valakit, azaz Sault, Isten letaszította a királyi trónjáról és Dávidnak adta azt. Nekem egyik kutya másik eb, ha a tetteiket nézem. Saul jövendőmondónál járt, szembe Isten akaratával és törvényeit megszegte csatái során. Dávid gyilkolt, és elvette más feleségét- ezzel áthágta a tízparancsolatot. Hogyan lehet őt jobbnak titulálni Saulnál, amikor Isten tudja, hogy ő is nagy hibákat fog elkövetni, nem méltatlan, hogy azt mondják róla „szívem szerint való férfi”? Vajon Isten tévedett és később ráfázott a választására? Mi emberek csak a tetteket látjuk, de a folyamokat sosem. Nem tudunk, lehetetlen számunka megítélni a másikat teljes valójában. Dávidot sem tudjuk megítélni, nem látjuk, élete során milyen mértékben járt az Istennel, és mikor, milyen bűnbánatot tartott ...

Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek valami finomat, igyatok valami jót, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert a mi Urunk szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való örvendezés a ti menedéketek! Nehémiás könyve 8:10 Valamikor az elmúlt hetekben elővettem újra Adrian Plass Egy kegyes kétbalkezes naplója című könyvét. Talán tíz év is eltelt azóta, hogy utoljára olvastam. Úgy éreztem, kell valami kapaszkodó, mert őrült dolgok történnek mostanában. Annak ellenére, hogy a böjti időszakban tudatosan próbálom csökkenteni a média-fogyasztásomat, így is eljutnak hozzám olyan hírek, amik nagyon rossz hatással vannak az életkedvemre. Kell valami, ami korábban már bevált, ami erőt ad, ami megnevettet, ami segít levegőhöz jutni. És nem csalódtam. Adrian, a napló főhőse, gumimacikban méri a prédikációk hosszát, szinte már vért verejtékezve imádkozik egy gemkapocs felett, várva, hogy az megmozduljon, elég gyakran kételyei támadnak Isten elfogadásával kapcsolatban, a gyü...