reggeli dicséret

Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. 23. Zsoltár 1. vers Talán nincs is még egy olyan zsoltár ami annyira ismert lenne, mint ez. Dávid éneke máig hangzik vigasztalásul mindenhol a világon, legtöbb esetben inkább temetéseken. Gondolom azért is, mert az igehirdetők a célbaérkezést, az Istennel való megbékélést értik alatta. Ma reggel azonban azt szeretném, ha valami egészen másra, az egyértelműtől nagymértékben eltérőre gondolnánk. Mégpedig arra, hogy mit is jelent Isten számára a hatalom és annak gyakorlása. Úrnak lenni kiváltság! - gondolhatjuk sokan. Az úri lét fényűzéssel, gazdagsággal, luxussal jár. A házam különb, mint másé. Autóim nem az alsó-közép kategóriából való. Sokkal inkább egy Rols-Roys, vagy egy Ferrari, mint egy VW golf. Az ételeimet Michelin-csillagos séf főzi a legtöbbször egy európai, belvárosi étteremben és nem a feleségem. Minden gyerekemnek külön nevelője, magántanára van. Nem ők járnak iskolába, az iskola jár hozzánk. A jövőre nézve nem is tudjuk mit ...

Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek. Lukács evangéliuma 15.fejezet 10.vers Jézus előszeretettel használt hétköznapi történeteket, hogy valami olyasmit értessen meg a hallgatósággal, ami nem csak nagyon fontos, hanem ami feltárja Istennek az emberről alkotott meglátását. Jézus Krisztus közvetítő volt az Atya Isten és az ember között, nem véletlen tehát, hogy különféle példázatokkal akarta feltárni az Atya gondolatait és érzéseit. Az elveszett juh példázata bizonyára sokunknak ismerős, de ma egy másik elveszett értékről lesz szó. Az elveszett drahma példázata nem az elveszett pénzről szól, hanem arról, hogy az a hiányzó darab mit jelentett a tulajdonosának. A példázat szerinti asszonynak tíz drahmája volt, amelyből egy elveszett és mindent meg tett azért, hogy előkerítse azt. Nem volt rest, hogy felforgassa az egész házat azért a jelentéktelennek tűnő pénzérméért. Az asszony az egész pénzének tized részét vesztette el, amely mivel az egész összeg...

Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Máté evangéliuma 28:19-20 Jézus azzal bízta meg a tanítványait, hogy másokat is tanítványokká tegyenek. Nem csupán azt mondta nekik, hogy "keltsétek fel másokban is az érdeklődést személyem iránt", vagy, hogy "nyerjétek meg mások szimpátiáját számomra". Nem is azt adta feladatul, hogy a lelátóra hívjanak meg embereket szurkolónak, akik lelkesen és hangosan drukkolnak a pályán küzdőknek, hanem, hogy Krisztus követésére hívjanak másokat is, akik megragadják Isten békejobbját és készek a változásra, életük egyre több területén engedelmeskednek Krisztusnak. Krisztus követése azzal kezdődik, hogy feltámad bennünk az érdeklődés. Hiányzik valami, vagy még inkább Valaki az életünkből, s keresni kezdünk. Ám - jó esetben - ez csak...

Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. János első levele 1:7-9 Itt ülök épp egy valaha jobb napokat látott épületben, ahol a helyi pedagógiai szakszolgálat működik. A berendezés nagy része szerintem még nálam is idősebb, a nyílászárók cseréért kiáltanak némán, a belső parafaborítás kisebb-nagyobb hiányosságait gyerekek rajzai takarják. Viszont fantasztikus szakemberek dolgoznak itt szívvel-lélekkel, és erejükön felül segítenek a szembeszélben, minden kihívás és ellehetetlenítés ellenére azoknak, akik hozzájuk fordulnak. Nem mindig egyszerű segítséget kérni. Nem mindig egyszerű bevallani saját magadnak és másoknak, hogy ehhez nem vagy elég egyedül. Hogy vannak korlátai...