Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus 9, 2009
Dicsérjük az Urat! „Énekeljetek új éneket az Úrnak, énekelj az Úrnak, te egész föld! Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását minden nap! Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek!” 96. Zsoltár 1-3. Sebestyén Márta édesanyától kapta már gyerekkorábban a zene iránti indítatást. Az volt az ars poeticája, hogy az „ének egyenlő öröm, boldogság". És kinek van vajon nagyobb oka örvendezni, mint annak, aki megtalálta Krisztust? A zsoltárok könyve maga is énekeskönyv, és tele van énekre, zengedezésre való buzdítással. „Énekelj az Úrnak, te egész föld! Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását minden nap! Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek!” – olvassuk a mai reggeli dicséretünkben is. Mi hívők, és leginkább a lelkészek, sokszor csak beszédben látjuk az Istendicsőítésnek a módját, hiszen itt is olvashattuk: „…Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek!” Pedig, nincs kizá
Van okunk az örömre „Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.” Zsoltár 23:3 A vidámság és a hit nem ellentétes fogalmak. Sokan úgy gondolnak a kereszténységre, mint akik a búval bélelt, faarcú emberek közössége. Még ha a gyakorlatban sokszor így is látjuk a keresztényeket, a Szentírás azt tanítja, hogy a Krisztusban hívő embernek minden oka megvan az örömre, a bizakodásra és a reménységre. Az Ószövetség egyik prófétája, Sofóniás azt írja, hogy Isten is örvendezik az ő gyermekei felett: „Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked.” (Sofóniás 3:17). Az öröm, a jókedv tehát egyáltalán nem idegen Istentől, így a Krisztust követőktől sem lehet az. Mai igénk összekapcsolja a vidámságot és az igazság ösvényén való járást. Vagyis aki Istent követi, annak minden oka megvan az örömre, a vidámságra. Tény, hogy a világ, amelyben élünk elegendő okot szolgáltat a szomorúságra, a
Új teremtés ígérete „A trónuson ülő ezt mondta: - Íme, újjáteremtek mindent. (…) Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!" Jelenések könyve 21:5 Új ég, új föld, új Jeruzsálem, élet fája örökéletet adó gyümölcsökkel és gyógyító levelekkel, élet vize, arany utak, gyöngyből készült kapuk, drágakő alapkövek, a gyász, jajkiáltás, könny és vér vége. Mindez örökre. Tetszik a termékpaletta? A legjobb benne az, hogy Isten ezt Neked és nekem kínálja fel. Nem az angyaloké, nem olyanoké, akikhez mi sohasem nőhetnénk fel, hanem a miénk, mert Jézus mindezt elérhetővé tette. Bár még most nincs itt az ideje, és nem is tudjuk, hogy mikor lesz, de hamar. Jézus nem azt ígéri, hogy újat teremt, hanem újjáteremt, azaz a régit teszi teljesen újjá, és nem egy teljesen mást teremt. Azaz Jézus nem úgy teremt tökéleteset újra, hogy a régit eltörli, mert akkor felesleges lett volna Jézusnak a kereszten meghalnia. Jézus úgy alkot, hogy az eredetit teszi tökéletessé. Ebből pedig az következ
Gondoktól fojtogatva „A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.” (Máté evangéliuma 13. fejezet 22.vers) Jézus gyakran használt a mindennapi életből vett példákat, melyekkel szerette volna mélyen hallgatói szívébe vésni tanításait. Ezen történetek között talán az egyik legismertebb a magvetőről szóló példázat, mely az Isten országáról szóló hét történet egyike. Ám valójában nem Isten országa, hanem az ahhoz való viszonyulás áll a középpontban. A négyféle talaj szimbolizálja, hogy ki hogyan fogadja a Magvetőtől (Jézus Krisztustól) szóródó magot (Igét). És hogyan reagál Isten felé áradó áldásaira. S annak ellenére, hogy ma sokan nem tudják elképzelni sem mit csinálhatott egy magvető, a példázat tanulsága ma is válaszút elé állít minden mai hallgatót. Így amennyiben ezeket a sorokat olvasod, nyilvánvaló, hogy nem vagy híjával a Szentírás ajándékának. Jézus a te életedet i

Kísértés vagy próba

„Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok; de hű az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísérteni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.” I.Kor.10,13. Mielőtt a fenti Igére rátérnék, fontos tisztáznom a fogalmakat! Mi a különbség a kísértés és a próba között? Kitől származik az egyik és kitől a másik? Hogyan tudok különbséget tenni a kettő között? Az Ige szerint „Isten gonoszsággal nem kísérthető, Ő maga pedig senkit sem kísért.” Jak.1,13. Tehát, a kísértés nem Istentől származik! Sátán az, aki el akar buktatni bennünket és a mélységbe akar taszítani. Ezt akarta tenni Jézussal is, amikor megkísértette! Mt. 4,1-10. Isten legfeljebb csak próbát enged meg életünkben. Amikor Isten próbát ad, felemel általa, Sátán viszont a kísértéssel rosszat akar. Ha benne vagyunk egy próbában, kemény küzdelemben van részünk, a kísértés viszont könnyű megoldásokat kínál. Nézzünk egy
Az Istennek tetsző áldozat „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” Rómabeliekhez írt levél 12:1-2 Ahhoz, hogy nagyobb legyen a kontraszt, hadd fessem fel először a sötét hátteret. Mert ha, van „okos”, értelmes istentisztelet, kell, hogy legyen „értelmetlen”, hiábavaló istentisztelet is. Ha van Istennek tetsző áldozat, van olyan is, ami nem tetszik neki. Az értelmetlen istentisztelet vagy imádat azért nem feltűnő, mert már megszoktuk. Látszatra minden az előírások szerint folyik. Nem áll ellentétben a Gyülekezeti Kézikönyv és gyülekezeti hagyományok iránymutatásaival. Úgy tűnik, mindenki teszi a dolgát, szép rend uralkodik. A szolgálattevők szolgálnak, a résztvevők részt vesznek, az adakozók adako
Az élet kenyere Jézus így válaszolt neki: "Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember." Lukács evangéliuma 4:4 „Amikor Krisztus a leggyengébb volt, akkor vették körül a legerősebb kísértések. Sátán azt remélte, hogy így felülkerekedhet. Ugyanígy aratott győzelmet az emberek felett, ha erejük fogytán volt, akaratuk meggyengült, hitük nem nyugodott Istenben. Akkor még azok is elbuktak, akik hosszú ideig és bátran kiálltak az igazság mellett. Mózes kifáradt Izrael negyvenéves vándorlása során, s hite egy pillanatra megingott a végtelen hatalomban. Éppen az Ígéret Földjének határán bukott el. Így járt Illés is, aki rettenthetetlenül állt Akháb király előtt, aki Izrael egész népével - élükön négyszázötven Baál prófétával - szembeszállt. A kármeli szörnyű nap után, amikor a hamis prófétákat megölték, és a nép szövetséget kötött Istennel, Illés a bálványimádó Jézabel előtt futva menekült az életéért. Így használja ki Sátán az emberi gyengeségeket. Ma is ugyanígy munkálk