reggeli dicséret

Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson… Ézsaiás próféta könyve 59. fejezet 1. vers Minden keresztyén számára jól ismert tapasztalat az, amit az élet legmélyebb gödreiben élünk meg. Nem elég, hogy fizikai, lelki, vagy egyéb okok miatt a padlóra kerültünk, távol mindentől és mindenkitől, ami a biztonságot jelentené, de az utolsó szalmaszál, amibe még belekapaszkodnánk – az Istenhez intézett legbelsőségesebb imáink – is mintha csak a plafonig érnének el, majd visszahullanának válasz nélkül. Isten mintha válasz nélkül hagyná azt, akinek éppen a legnagyobb szüksége volna néhány jó szóra. Ezt élte meg az Ószövetségből ismert Jób is, amikor mindenét elveszítette: vagyonát, gyermekeit, feleségét és barátait is. Egyedül maradt az égbe kiáltott kérdéseivel és Isten (egészen a Jóbról elnevezett könyv utolsó fejezeteiig) csendben marad. Nem válaszol, és amikor mégis, akkor sem ad válaszokat, csak felszólítja a szenvedő családfőt, bízzon benne, a...

Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri a szám. Zsoltárok könyve 34. fejezet 2.verse Amikor Dávid a 34. zsoltárt írta egy rendkívüli tapasztalaton volt túl. Hosszú idő óta folyamatosan menekült Saul király elől, aki őt halálra kereste, pedig Dávid valójában sohasem volt ellene. Minden menedék elfogyott, nem volt több búvóhely, egyetlen barát háza sem, egyetlen rejtek sem. Végül ellenséges földre, a filiszteusok vidékére került, ahol a valódi ellenség várta: Abimélek király, aki szintén gyűlölte őt. Nem csoda, hisz volt rá oka. Izráel Dávidnak köszönhette egyik legnagyobb győzelmét, amit a Góliáttal vívott győztes párbaj után arattak. Ezért Abimélek mindent megtett volna, hogy a kezébe kapja az óriás legyőzőjét, hogy bosszút állhasson, hogy helyre billenthesse hatalmának egyensúlyát. Erre az besétál az ő városának kapuján. A bibliai hős egy sakk-matt helyzetbe került, mindenhol életveszélyben van, ellenséges kezekbe esik. Hogyan menekülhetne meg? Ha gonosz ember lenne, joggal mond...

De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! – így szól az Úr. Ilyen szövetségem van velük – mondja az Úr: Lelkem, mely rajtad nyugszik, és igéim, amelyeket szádba adtam, nem fogynak ki a szádból, utódod szájából és utódod utódainak a szájából, mostantól fogva mindörökké – mondja az Úr. Ézsaiás próféta könyve 59:20-21 Sokat gondolkozom azon, amit keresztény összefüggésben “missziónak” szoktunk hívni. Ez az a küldetés, amire maga Jézus Krisztus küldött el minket, amikor a tanítványainak búcsúzóul ezt mondta: “Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” ( Máté evangéliuma 28:19-20 ) Egész előadás-sorozatot lehetne tartani ebből a két versből, amire most sem a terjedelem nem ad lehetőséget, sem az, hogy ma nem ez a Reggeli Dicséret alapigéje, de az ézsaiási szövegből nekem ez...

Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük. A zsidókhoz írt levél 7:25 Nemrég jegyesoktatásra kért fel egy fiatal jegyespár, akik baráti ajánlás, és nem gyülekezeti tagság útján döntöttek úgy, hogy engem szeretnének felkérni. Magyarán, egyikük sem annak az egyháznak a tagja, amelyikben szolgálok. Amikor megkérdeztem, hogy miért nem a katolikus papot kérték meg – hiszen mindketten a katolikus egyház tagjai – azt válaszolták, hogy azért, mert furcsa számukra, hogy egy olyan férfi ad tanácsot nekik, aki maga nem is tapasztalta meg, milyen párkapcsolatban élni. Ahogy elmondták az érvüket, rögtön meg is magyarázták: “Nem úgy gondoljuk, hogy nem tud jó tanácsot adni az, aki még nem élte át ezt az élethelyzetet, de igazán az tud azonosulni a kérdéseinkkel, félelmeinkkel, aggodalmainkkal, aki már járt ebben a cipőben.” Ugyanez az oka annak, hogy csak olyan személyből válhat jó vezetés oktató, aki maga is aktívan vezet autót,...

„Az Úrnak, az én Uramnak nagy tetteit hirdetem, egyedül a te igazságodat emlegetem.” Zsoltárok könyve 71:16 Érezted magad mostanában úgy, Kedves Olvasó, hogy elég volt a rossz hírekből? Hogy telítődtél már velük, nem bírsz el többet, és most már jöjjön valaki valami pozitív üzenettel? A ma reggeli ige egy sokat látott ember könyörgéséből származó részlet. Már megette élete kenyerének javát, tapasztalt üldöztetést, bántalmazást, sok bajt és nyomorúságot, ugyanakkor azt is, hogy Isten mindezeken átvezette. Ott volt mellette, vele élte meg az élet mélységét és magasságát, újból és újból erőt adott neki, kihúzta a gödör legaljából is, megvédte, megváltotta, naggyá tette. Nem azért hirdeti Isten nagy tetteit, mert épp a homokba dugja a fejét, és „amit nem látok az nincs” elven tudomást sem vesz a rosszról. Nem azért hirdeti, mert egy álomvilágban él, amiben a jókat, a Mindenható oldalán lévőket sosem éri semmi vész. Hanem azért, mert megtapasztalta, milyen, amikor igazságtalanság, n...

" Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem." 94. Zsoltár 18. vers A keresztények jelentős része a tegnapi napon meggyújtotta az első adventi gyertyát, hisz advent időszaka van. Bár a protestáns és a katolikus közösségekben különböző jelentése és színe is lehet a gyertyáknak, abban a legtöbben egyetértenek, hogy mindenképpen a hit, remény, öröm és szeretet fogalma köré kell épülnie. Bárcsak az ünnepi készülődés sürgés-forgása között ezek köré a nemes gondolatok köré rendeződnének saját gondolataink is ahelyett, hogy a vásárlási láz, a sok-sok izgalom, a főzés és a takarítás töltse ki minden időnket. Olyan adventet szeretnék mindenkinek, amelynek középpontjában maga Jézus Krisztus áll, ami Üdvözítőnk és Megváltónk. Hit - vezette a napkeleti bölcseket a várt király bölcsőjéhez, ami egy rég hallott, ráadásul küldetésében elbukott próféta, Bálám szájából származott. "Királyi pálca származik Izraelből..." És ők mégis meglátták csillagá...

„Elrendelem, hogy birodalmam minden tartományában rettegve féljék Dániel Istenét! Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen, uralkodása végtelen. Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából.” Dániel könyve 6:27-28 Dániel királyi tisztviselőként több birodalmat is szolgált. Ez a történet a méd Dárius uralkodása alatt játszódott, aki három főkormányzója egyikének választotta meg az idős prófétát. Természetesen voltak, akik ennek nagyon nem örültek, cselt eszeltek ki, lépre csalták a királyt egy rendelet kiadásával. Úgy gondolták, ezzel ellehetetlenítik Dániel életét, mivel a törvény egyedüli isteni pozícióba a királyt helyezte. Aki más mennyei hatalmasságokhoz könyörgött a 30 napos próbaidő alatt, arra kegyetlen ítélettel lesújtott. Dániel korábban minden nap, napjában háromszor Jeruzsálem felé nyitott ablaknál imádkozott Istenhez. És ezen a szokásán, a Mindenhatóval való kapcsolatá...

„Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel mondta: Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk! Ő pedig ezt mondta nekik: Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején; és semmi nem árthat nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” Lukács evangéliuma 10. fejezet 17-20. vers Egyszer egy másegyházi kollégám mesélt a mesterszakos csoportunkban a tervéről, amit néhány munkatársával akartak véghezvinni. Egy konferenciát szerveztek, amin olyan tapasztalatokról lett volna szó, melyeket nem úgy válaszolt meg Isten, ahogy azt az adott ember szerette volna. Elrontott tapasztalatokról, meg nem történt csodákról, elmaradt fizikai gyógyulásokról. A konferencia sajnos nem valósult meg, de ma is azon a véleményen van, hogy ezekről az eseményekről beszélnünk kell. Mert előszeretettel mondjuk...

"Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja. Megmutatta szabadító erejét az Úr, a népek szeme előtt nyilvánvalóvá tette igazságát."  Zsoltárok könyve 98:1-2 Időről-időre akadt egy liturgiai vezető a gyülekezetekben, ahol megfordultam, aki megelégelte, hogy hétről-hétre ugyanazokat az énekeket énekeltük az énekeskönyvünkből, és úgy gondolta, hogy mostantól minden héten tanulni fogunk egy-egy új éneket, hogy gyarapítsuk az ismert énekek listáját. Aztán teltek-múltak a hetek, és általában a legtöbb ilyen kezdeményezés kudarcba fulladt, és nem tudtuk, hogy miért. Talán a testvérek nem akarnak, vagy nem tudnak újabb énekeket tanulni? Vagy esetleg túlságosan ragaszkodnak a megszokottakhoz? Túl nehéz, vagy ismeretlen az új ének dallama, vagy szövege? Ezekben a beszélgetéseinkben általában mindig előkerült a fenti igeszakasz, vagy a tucatnyi hasonló felszólítás a Bibliából: " énekeljetek az Úrnak új éneket! " Akkor miér...

„Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam;” János evangéliuma 15:26 Karantén-húsvét után karantén-pünkösd? Bár érzékelünk néhány enyhítést a szabályozásban, de korántsem azért, mert túl lennénk a vírusveszélyen. Addig még hosszú az út, és ismeretlen, sőt, azt sem tudjuk, lesz-e egyáltalán vége, vagy csak megtanulunk együttélni vele. Senki sem tudja, mikor ölelhetjük végre magunkhoz idősebb szeretteinket lelkiismeretfurdalás és félelem nélkül, hogy mikor lélegezhetünk fel úgy igazán, és mikor lesz ez a mostani időszak már csak egy rossz álom.  Isten ma reggelre egy különleges bátorítást küld nekünk. Ő kezében tartja az életünket, szeretteink életét és egész világunkat. Van, hogy nem szabadít meg tetteink következményeitől. Megengedi, hogy embert próbáló időszakok érjenek minket, de Ő mindvégig ott van velünk. A legrosszabb történésből is jót tud kihozni, tanítani, formálni sze...

„Dicsérjétek az Urat! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! Ki tudná elmondani, milyen hatalmas az Úr, ki beszélhetné el minden dicső tettét?” Zsoltárok könyve 106:1-2 Egy szerdai napon omlott össze a saját házzal kapcsolatos tervünk. Bár aznap nem voltunk boldogok az előállt fejleménytől, utólag viszont már tudom, hogy életünk legnagyobb áldása volt, hogy Isten akkor nemet mondott. Másnap a férjem autóbalesetet szenvedett, de karcolás nélkül szállt ki az autóból – csak a céges autó tört össze teljesen. (Ezek voltak 2011. januárja egyik 24 órájának hírei két mondatban...) A következő öt hétben a férjem otthonról dolgozott (informatikusként néha megtehető), mert az egyik főnöke erre szólította fel, – külön kérés, vagy erre való igény nélkül, - holott semmilyen sérülés nem indokolta ezt a döntését. Teljesen érthetetlen volt, de az akkor nagy segítséget jelentett. Ebben az ajándék öt hétben apránként előállt egy lehetőség a saját házzal kapcsolatos kérdé...

„De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek. Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.” Péter első levele 3:14-15  Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy nem jó szenvedni. Nem jó a veszteség, nem jó, ha valami fáj a testednek, lelkednek. Nem jó, ha mások bántanak azért, mert hiszel vagy épp nem hiszel valamiben. Nem jó, ha negatív megkülönböztetés ér amiatt, mert kiállsz egy személy vagy egy eszme mellett. Nem jó, ha a céltáblára kerülsz csak azért, aki vagy. Nő, férfi, az ország határain belül vagy épp kívül született.  Isten ma reggelre egy különleges bátorítást küld neked. Ő látja, min mész keresztül, mert veled éli át minden pillanatát! Nem vagy egyedül! A téged ért bántások neki is fájnak, és cseppet sem nézi közömbösen a könnyeidet. Nem Ő hozza éle...

"Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” Zsoltárok könyve 34:9 Itt a tavasz, és ennél jobb dolgot elképzelni sem tudok. Persze  naptár szerint  már március elseje óta tavasz van, a csillagászati tavasz is beköszöntött már március 20-án, de mindent egybevetve igazán — legalábbis nálunk — csak most lett igazából tavasz. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy érzem, és látom. Érzem, hogy melegebb van, mint korábban volt, nap közben már nyitott ablaknál dolgozhatok. Este is jól esik egy kicsit sétálni a kertben, ahol már zöldülnek a fák és az első virágok már kinyitottak. Igen,  tudom , hogy itt a tavasz, de ami még fontosabb, hogy az  érzékszerveimmel  is tapasztalom. Nem elég csak tudni! Ha arra alapoztam volna, hogy mit  tudok,  akkor már március elsején egy szál pólóban flangáltam volna a városban, ami mondjuk ki, idén sem lett volna jó ötlet — még ha a március 15-i hóapokalipszis idén ki is m...

Megszégyenülnek és gyalázatra jutnak mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak. Ézs 41:11 A ma reggeli áhítatban egy tapasztalatot szeretnék megosztani, ami a héten történt. A nyár végére beterveztünk egy missziós utat a feleségemmel Tanzániába, hogy részt vegyünk egy projektben. A projekt keretén belül iskolákat építenek, gondoskodnak a gyerekek étkeztetéséről és neveléséről, missziós tevékenységeket folytatnak. Arra gondoltunk, hogy nekem mint lelkésznek és Zsófinak, mint pedagógusnak - valószínűleg lesz lehetőségünk segíteni. Korábban már voltam Afrikában evangélizációs sorozatot tartani. Nagyon jó tapasztalatokban volt részem, ugyanakkor erősen életszemlélet formáló volt ez az élmény. Vártam már a lehetőséget, hogy egyrészt megismételjem ezt a tapasztalatot, másrészt szerettem volna, hogy Zsófinak is legyen ilyen élményben része. Felvettük a kapcsolatot a projekt vezetőjével és jeleztük, hogy szeretnénk pár hétre elmenni seg...

Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Zsolt. 91:11-12 Amit nem látunk arról hamar elfeledkezünk. Így van ez Isten angyalaival is. Léteznek, itt vannak körülöttünk, mégis ritkán gondolunk rájuk. Szeretném, ha ma reggel egy kicsit a fókuszunkba kerülnének. Ellen White Nevelés című könyvében a következő gondolatokat olvastam: A mennyei lények tevékenyen részt vettek a történelem során az emberek ügyeiben. Villámláshoz hasonló, ragyogó ruhában jelentek meg vagy közönséges halandó alakjában, akár a vándorok. Elfogadták a vendéglátást a földi otthonokban, eltévedt utazókat vezettek rá a helyes útra. Meghiúsítottak sok ártó szándékot, kivédték a pusztító csapásait. Minden megváltott látni fogja az angyalok szolgálatát saját életében. Milyen csodálatos lesz majd beszélgetni az angyallal, aki őrizte lépteiket, befedezte fejüket a vész idején, aki velük volt a halál árnyékának völgyében, aki kijel...

"Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten Ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik Őt és megtartják parancsolatait."  (5Mózes 7:9.) A mai napon gondolj arra, mit tett Isten érted eddig! Szerintem ahány ember, annyiféleképpen gondolkodik a Biblia Istenéről és ez így van jól, mert mindannyiunk Vele való kapcsolata személyes és egyedi. Az én tapasztalatom nem a tiéd és a tied nem az enyém, de ha összességében vizsgálnánk mindannyiunk tapasztalatát, sok hasonlóságra figyelhetnénk fel. Megfigyelhetnénk például azt, hogy Ő mindig állhatatosan újra és újra visszatért az életünkbe. Egyszerűen az isten-kérdést nagyon nehéz elhessegetni magunktól, mert folyton visszatér makacsul. Én például több alkalommal is megpróbáltam rövidre zárni. Legelőször egyetértettem azokkal, akik azt mondták: "Ez csak az öregeknek, a templomba járóknak való". Majd haraggal fakadtam ki: "Engem ez nem érdekel...

"Ezékiás és az egész nép örvendezett azért, hogy az Isten helyreállította azt ( * az istentiszteletet az ÚR házában - ld. 35 vers )   népe számára, hiszen hamar megtörtént ez a dolog." 2Krónikák 29,36 Van, hogy a dolgok csak nagyon lassan haladnak előre és az idő csak vánszorog. Van, hogy úgy tűnik, mintha minden ellenünk dolgozna, mintha semmi sem akarna sikerülni. Ezek a tapasztalatok fájdalmasak, nehezek. Nem szívesen emlékszünk vissza rájuk. De van, amikor szinte minden magától megoldódik, minden, amit csak elterveztünk, sikerül. Ilyenkor azt szeretnénk, ha mindig így történnének a dolgok és azon gondolkodunk, hogy lehetne ezt lemásolni, megtanulni, hogy megismételhessük. Ebben a történetben van néhány tanulság, ami elvezethet a megoldáshoz. 1. Akard a jót és tegyél érte! Ezékiás apja, Áház volt az, aki bezáratta a templomot, berendezését összetörette, az aranyat hűbérurának adta és eldöntötte, hogy felhagy hitével és ezután legyőzői isteneit fogja imádni. A...

„De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét.” Jeremiás könyve 17:7-8  Bizol bennünk. Még akkor is, ha nagyon sokszor nem érted, miért történnek körülötted és veled olyan dolgok, amiket nem tudsz felfogni, és amik talán nem tűnnek mindig a legjobbnak. Miért kell délben aludni, miért kell a doktornénihez menni, miért kell oltást kapni, ami akárki akármit mond, fáj. Miért kell leülni enni, amikor annyi érdekes dolog vesz körül. Miért kell bevenni az orvosságot, miért kell átöltözni reggel a pizsamából egy másik ruhába.  Bízol bennünk annak ellenére is, hogy nem vagyunk tökéletesek. Sem apuci, sem én. A türelmünk véges. Az erőnk, energiánk véges. Hibázunk. Megesik, hogy mérges vagy ránk, mert azt mondjuk, most már elég, vagy egyenesen nem...

„Mózes akkor ezt mondta az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én a szavak embere. Korábban sem voltam, de azóta sem lettem az, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt inkább nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok. De az Úr ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az Úr?! Most azért csak menj: majd én segítségedre leszek a beszédben, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!” Mózes második könyve 4:10-12 Sorold fel az összes kifogásodat! Rajta, ne fogd vissza magad, ami a szíveden, az legyen a szádon is! Mondd ki bátran őket egymás után. Szedd össze, olyan sorrendben, ahogy jónak látod, és engedd szabadjára az összeset! Aztán olvasd el még egyszer ezt az igét, és nézd meg, vajon kifogásaid megütötték-e a mózesi szintet!  Mert ha valaki, akkor Mózes profi volt ebben. Negyven évet töltött a juhok között, és igen, velük aztán túl sok magasröptű eszmecserét nem lehet folytatni. És ezt meg is mondja Istennek, nem is akárhogy. "U...

„Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.” ‭‭Prédikátor könyve‬ ‭12:13-14‬ ‭(Károli fordításban 12:15-16) Pörög az élet körülötted és nincs megállás. Család, munka, vallási közösség, magánélet, önkéntesség, hobbi, szórakozás, „énidő”, és a sornak messze nincs vége. Annyi a dolgod minden nap. Annyi mindent teszel és veszel, annyi minden vagy a nap 24 órájában. Szerepekkel próbálsz zsonglőrködni, és néha talán te sem tudod igazán, ki is néz rád vissza a tükörből: házastárs, szülő, gyerek, barát, főnök, beosztott, szomszéd, aki mindíg az utolsó pillanatban ér oda, aki először kérdez az értekezleten, akinék mindig van zsebkendő, aki sosem ül le a tömegközlekedés járművein... Álarcokat cserélgetsz, mert felnőttél már és megtanultál viselkedni, megtanultad, hogyan is rejtsd el azt, ami igazán a szívedben van, mert neked ki kell ál...