Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május 3, 2015

Mielőtt meglett...

Kép
 „ Beméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől. A tiszta barmok közűl, és a tisztátalan barmok közűl, a madarak közűl, és minden földön csúszó-mászó állat közűl, Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak. Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.” 1Móz 7:7-10 Néha csak nagyon kevésen múlik, mint például... - A példamutatáson: Noét egész családja követte, de nem csak a bárkába. Az csak az utolsó volt. Már sokkal hamarabb követték őt, sokkal hamarabb elfogadták a szavait, hallgattak rá. Ez semmi másnak nem köszönhető, csak a hitelességnek, a példaadásnak. Noé hiteles volt a családja előtt. Mindenki elismerte egyedülálló, mások által ugyan megkérdőjelezett hitét, mert látták, milyen elkötelezett. - Az igazoláson: Isten igazolta Noé hitét. El tudjátok képzelni az emberek pillanatnyi ámulását, ami végigkísérte az állatok vonulását a bárkáig? Jötte

Állhatatosság

Kép
Nem mindennap használt szó. Lassan értelmező szótár kell jelentésének megfejtéséhez. Kifogyott, eltűnt, ritkán lehet találkozni vele. Szerinted mit jelent? Számodra mit mond ez a szó, hogy állhatatos? Te az vagy? Ma felgyorsult a tempó. Ha nem megy, hagyd ott, dobd el, vegyél másikat, nehogy megjavíttasd, ne törődj vele, válj el tőle. Instant és egyszer használatos világba pottyantunk. Nem divat sem a kitartás, sem az állhatatosság, sem az egy életen át tartó hűség. Minden mozgásban van, és az állhatatosság ebbe nem fér bele. Pedig csak az üdvözül, aki mindvégig, egészen a célig, és nemcsak egy darabig, állhatatos marad. Kihez? Mihez? És hogyan? Nagy kérdések ezek! Az állhatatos személy, következetesen kitart és ragaszkodik ahhoz, amiről meggyőződött, hogy az jó. Nem változtatgatja véleményét egyik napról a másikra. A nehézségek, a kudarcok nem tántorítják, nem rendítik meg, célegyenest halad előre, ha pocsolyán kell is átmennie. Hűséges, és állhatatosan kitart férje, felesége

Megmenekülés a tűzön át

Kép
„Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát, az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára tenni. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át.” Pál első levele a korinthusi gyülekezetnek 3:13-15 Tizenéves koromban – keresve saját helyemet – jó néhány megtéréstörténetet olvastam. Egyik például Nicky Cruzról, egy amerikai bandavezérről szólt, aki semmilyen gaztettől nem riadt vissza, de aztán egy lelkésszel való találkozása megváltoztatta az életét ( Repülj kicsim, repülj! és Kereszt az aszfaltdzsungelben ). Aztán olvastam kínai misszionáriusról, egy leprás megtéréséről, és más történetekről, melyek címére már n

Könyörgés Istenhez

Kép
„Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk!”   (80. Zsoltár 8.vers) Minap a most érettségiző fiatalokkal beszélgettünk a továbbtanulási esélyeikről, terveikről, céljaikról. S bár nagy körvonalakban látszik, milyen pálya, hivatás felé orientálódnak, de hogy abban fognak-e kiteljesedni, megélni önmagukat, az a jövő zenéje. S persze, ha a már dolgozókat kérdeznénk, hogy ők megtalálták-e életük célját, értelmét, biztos vagyok benne, hogy a többség azt mondaná; ’Én nem igazán szeretem azt, amit csinálok, de most már hogyan váltsak?’ ’Csak azért vállaltam el ezt a munkát, vagy csak azért megyek ki külföldre takarítani, hogy pénzt gyűjtsek, hogyha majd hazajövök, akkor megvalósíthassam az álmaimat.’ - ami persze sohasem következik be. Bizony sokan vannak, akik szinte egy életen át keresik a helyüket. Elvannak itt-ott egy darabig, csinálnak ezt is azt is, úgy, ahogy… S amint lehet, mennek tovább, kompromisszumokat kötve, hátha o

Biztos alap!

Kép
„Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve.” Lukács szerinti evangélium 6. fejezet 48 verse Jézus itt arról beszél, hogy milyen ember az, aki hozzá jön, meghallja mindazt, amiről Ő beszél és cselekszi is azokat! Ez egy háromlépéses folyamat, amit nekünk, mint kereső embereknek be kell tartani. Vegyük sorba! 1.    „Aki Hozzá jön”: Jézus körül mindig nagy tömeg volt, csak amikor egyedül akart lenni, akkor vonult félre és imádkozott. Mindenféle ember ott volt: kíváncsiskodók, gyógyulni, tanulni vágyók, olyanok, akiknek vigasztalásra volt szükségük és azok is ott voltak, akik kémkedtek Jézus után. A jelenlevők indítékai mások voltak, de mindenki ugyanazt a beszédet hallotta. Mielőtt tovább mennénk, szögezzük le, hogy bárki bármilyen indítékkal is ment oda, ott volt, hallották, és látták Jézust! 2.    „Aki hallja”: Ha már

Üdvösség a pogányoknak

Kép
"Vegyétek tehát tudomásul, hogy a pogányoknak küldetett el Istennek ez az üdvössége. Ők pedig meg is fogják azt hallani.” Apostolok cselekedetei 28:28 Üdvösség. Ez az elfeledett szó arról beszél, hogy Isten kegyelméből egyszer eljön az az idő, amikor az élet nem a fájdalomról és a csalódásról, hanem az örömről szól. Isten ezt a kimondhatatlan ajándékot kerülőút nélkül egyszer már az emberiségnek adta, de elveszítettük. A második esély már Istennek mindenébe került, hogy visszaadhassa minden embernek ezt a csodát, aki azt elfogadja.  Isten egyért is vállalta volna a teljes kockázatot és mindenkinek van lehetősége elfogadni - bár ezzel az eséllyel nem fog mindenki élni. Istennek az első nagy ítélete után - amikor a víz okozta a pusztulást - volt egy különleges feladatra kiválasztott embere. Rajta keresztül a leszármazottait kérte Isten egy évezredekig sem elévülő elhívás betöltésére. Istennek arról a tervéről, hogy nem hagyja a bűnben szenvedő embert örökre elveszni, han

Bűnös, bűnösebb, legbűnösebb

Kép
„Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.” Pál levele a rómaiakhoz 14:10 Emlegetjük egymás felmenőit nem a legszebb szó- és mondatszerkezetekben, pillanatok tört része alatt alkotunk véleményt, ítéletet a másikról, és közben úgy gondoljuk, mi mindezek felett állunk. Mi jobbak vagyunk, mi nem vagyunk „olyanok”, mi többet érünk, és ha már mindenki bűnös, mi kevésbé vagyunk azok, mint a másik.  Isten igéje azonban józanságra int téged és engem. Hagyjunk fel ezzel a szemlélettel, és lássuk reálisan a minket körülvevő világot! Mi a különbség bűn és bűn között? Mi teszi az egyik rosszat kevésbé rosszabbá a másiknál, mikor mindkettő ugyanúgy elválaszt Istentől? Miért bélyegzünk meg egyes csoportokat, mert más a véleményük, mint nekünk, amikor mi sem vagyunk jobbak náluk semmivel?  A Tökéletestől mindannyian távol vagyunk, és nem tesz jobbá, ha azt gondolom magamról, hogy az én bűnöm