Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március 19, 2017

Éjjel, nappal

Kép
"Nappal (kegyelmes) szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az ÚR; imádságot életem Istenéhez." Zsoltár 42,9 Hiszel a gondviselésben? Hiszed, hogy van valaki, aki mindig vigyáz rád, amikor csak szükséged van rá? Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. De én itt most nem a csodákról és nem is a természetfeletti jelenségekről akarok írni, hogy győzködjelek. Nem. Csupán a megtapasztalásról, a kegyelem és az ima megtapasztalásáról. Életünkben sok mindent természetesnek veszünk, ami egyáltalán nem az. Amikor szociális területen önkénteskedem, mindig rájövök erre. A fogyatékkal élőktől nagyon sokat lehet tanulni. Leginkább alázatot. Mivel függnek másoktól, megtanulták ezt elfogadni. Nem lázadoznak ellene, igyekeznek türelmet gyakorolni, megtanultak várni. Ezek ma olyan erények, amit egyre kevesebb ép ember gyakorol. Aki nem tud járni, annak meg kell várnia, míg valaki kiemeli az ágyból, segíti a fürdőszobai dolgokban, aztán az öltözködésben, az étkezésben és így

A hangya és az elefánt

Kép
Képzeld el, hogy a hangya elindult barátjával, az elefánttal az erdőbe sétálni. Ahogy mennek együtt, egy irdatlan rög került a kis hangya útjába. Felszól az elefántnak: Segítenél eltenni az útból ezt a hatalmas rögöt? És teljes erejéből nekifeszül, hogy segítsen az elefántnak. Természetesen így együttes erővel sikerült elhárítani az akadályt. De tegyük föl, hogy a kis hangya nem szól, hanem minden erejével igyekszik eltolni a rögöt, megpróbál átbújni alatt, fölötte, mellette. Szakad róla a verejték, de nem sokat halad előre. Sok emberrel találkozom, akik azt mondják, ők keresztények, és majd összerogynak a terhek alatt.  Már 30 éve meghalt a házastársa, de még mindig naponta kijár hozzá a temetőbe, és siratja életét, milyen rossz egyedül. Bár kereszténynek vallja magát, de mindenféle pótcselekvéshez fordul, mert megalázták, becsapták, otthagyták. Szenved, összeomlik, pedig hatalmas segítője ott áll mellette, hogy megvigasztalja, betöltse erővel, felemelje őt. Csak őszint

Ima a miniszterelnökért

Kép
"Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére." Pál első levele Timóteusnak 2:1-4 „Hívő ember nem politizál!” – hallom ezt sok ízben keresztyén emberektől, főleg választások körül. Kényes téma, és ismerem az érveket pro és kontra. Azok, akik egyetértenek e kijelentéssel, tüntetően közömbösek a politika minden egyes jelenségével. Egy idős bácsi avval dicsekedett nekem, hogy a szavazócédulát szándékosan rosszul töltötte ki, ezzel akarván kifejezni, mennyire ördöginek tartja a politikát. Mások, akik vitatkoznak a fönti kijelentéssel, úgy vélekednek, a vallásszabadság csak akkor tartható fönn, ha aktívan támogatjuk azokat a pártokat, amelyeknek fontos

Szoros kapcsolat

Kép
„De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet. Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem. Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!”   (73. Zsoltár, 23-26. vers) Nemrég kezembe került Tom Marshall Helyes kapcsolatok című könyve. A szerző a bevezetőjében úgy vall: „könyvnek létrejöttéhez az a keserves felismerés is hozzájárult, hogy a jelek szerint a keresztényeknek ugyanolyan súlyos problémáik vannak a kapcsolatok területén, mint a hitetleneknek. Ráadásul bár nekünk szakértőknek kellene lennünk az emberi természet megértésében és megváltoztatásában, a válságba került és szétesett kapcsolatok helyreállításában tanúsított teljesítőképességünk egyáltalán nem ezt mutatja.” Majd kifejti, hogy: „A kapcsolatok témakörének megértése azért is nagyon fontos, mivel Istennel való kapcsolatunkra is hatással

Jaj szegény szüleim! :)

Kép
„Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz” Zsoltárok könyve 103. fejezet 13. verse Jaj, mennyi huncutságot elkövettem gyerekkoromban... Szegény szüleim, akiknek bérletet kellett váltani az igazgatói irodába. Mások érmet, bélyeget gyűjtöttek, én meg az intőket. Ha kérdezték: „Lacika, megvagy a házival?” Én csak annyit mondtam: „Micsoda? Már rég!” És már lóra is pattantam és tekertem a haverokhoz. Ha kérték, is hogy mutassam meg a házit, akkor mutattam valami régit, amire már a tanár sem emlékezett. Jaj, szegény szüleim! Persze jajgathatok kedvemre mostmár, nem tudom nem megtörténté tenni a múltat, még akkor sem, ha most nagyon szégyellem, hogy hányszor becsaptam őket! (nem kell utánozni a példámat, mert veszélyes játék, és sokan megsérülhetnek) DE! Mégis akárhányszor rossz fát tettem a tűzre, mindig megbocsájtást kaptam. Tényleg nem akartam sosem visszaélni a jóindulattal, de valahogy nem bírtam magammal, mindig kellett valamit csinálnom.

Tudás és tapasztalat

Kép
"Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak." Jób 42.5 A leghatékonyabb ismeretszerzés, amikor a hallott információkat élményekhez, tapasztalatokhoz tudjuk kötni. Milyen más az, amikor személyesen átéljük Isten jelenlétét, mint amikor elméleti ismereteink vannak róla! Isten nem csupán egy csatornán keresztül akarja megismertetni önmagát velünk, hanem minden érzékszervünkön keresztül. "A hit hallásból van" (Róma 10.17), Isten kijelentésére alapul. A hit növekedését pedig a tapasztalatok segítik. Amikor szaván fogjuk Őt, s ennek nyomán átéljük jelenlétét, szabadítását. "Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik." (Zsolt. 34.9) Eljuthatunk arra a pontra így, amikor elmondhatjuk: nem csupán hiszem , hogy Isten létezik, és szeret, hanem tudom. Ez az, amivel Isten meg akar ajándékozni minket! Legyen áldott a napod! Jób szavai nyomán egy olvasmány élményem jutott eszembe, amelyben a szer

Figyelj a jóra!

Kép
„Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.” Jakab levele 1:16-17  Tőle jön minden jó. Minden, ami jó körülötted és benned, azt Tőle kaptad ajándékba. A gyermeked zsivány mosolyát, a férjed gondoskodását, az egészséged, az anyagi javakat, a mindennapit. A barátot, akivel olyan különlegesen hozott össze az élet, a madárszót, a napsütést, az esőt, a szelet.  Az emlékeket, tapasztalatokat, a közös történeteket, melyekre olyan jó elalvás előtt visszaemlékezni. Az áldott magányt és az értékes beszélgetéseket. Az éppenhogy elért buszt, a tavaszi kabát zsebéből előkerült, elfeledett bankjegyeket. Egy átmókázott napot, amikor senki sem húzta ki senkinél a gyufát.  Mindet Tőle kaptad, és a sort a végtelenig lehetne bővíteni. Hát tedd meg! Szóljon a mai napod és az utána következő többi is a háláról! Arról, hogy észreveszed a jó