reggeli dicséret

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is,” Róma 1,16 - Mit csinálsz? – kérdez valaki, aki látja, hogy olvasod a Bibliát. - Ó csak tanulok. – válaszolom. - Hová mész minden szombaton így kiöltözve? – kérdi valaki más. - A barátaimmal találkozom. – mondom, vagy valami hasonlót. - Te miért nem iszol soha kávét, se bort? - Mert vigyázok az egészségemre. Ismerős? Sokszor válaszolunk hasonlóképpen. Elgondolkodtam, hogy miért is. Több indokunk is lehet, de az egyik legfontosabb, hogy ma, a szabad vallásgyakorlat ellenére ciki, sőt szégyen egy vallásos közösséghez tartozni. Nem ciki hinni. Mindenki hisz valamiben és erről szívesen beszélget is veled. Sőt, sokan érdekesnek is tartják összevetni a különböző vallási nézeteket, hogy gyúrjanak belőle maguknak valami sajátot. De elkötelezni magunkat egyetlen vallás mellett? Azt nem, vagy csak nagyon kevesen. Túl sok a kötöttség, túl sok

„Reggel vesd el magodat, és este se pihentesd kezedet, mert nem tudod, melyik jobb; ez-e vagy amaz, vagy mindkettő egyaránt jó lesz.” Prédikátor könyve 11:6. Megfigyelted? Szó nincs a sikertelenségről! Valamelyik BIZTOSAN bejön. Vagy az esti vagy a reggeli vagy mindkettő. Te meg hányszor állsz úgy a dolgokhoz, hogy neked ez nem fog menni. Úgysem sikerül. Hisz már annyiszor, de annyiszor kudarcot vallottál. Miért éppen most jönne be? Ismered Edison történetét? Kísérletezett a villanyégőkkel. Nem jött be neki. Újból kezdte. Megint nem sikerült. Talán ezerszer kísérletezett, mire végre bejött. Igazi kudarc az, amikor abbahagyod. Minden új nap egy új lehetőség. A mai is! Még ha ezerszer megpróbáltad is, akkor is kezdd el újra. Nem tudni melyik jön be – a reggeli erőfeszítés vagy az éjszakai, esetleg mindkettő. Szigeti Jenő gyönyörű verse jutott eszembe. Kezdd újra! Minden veszteséged ellenére Minden rosszindulat ellenére Minden kudarcod és a Sátán minden

"Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki lelkét, ezt mondta:  - Bizony, ez az ember Isten Fia volt!" Márk evangéliuma 15:39 Szembeötlő volt a különbség. Eddig életében - pedig nem keveset tapasztalt - csak szitkozódást és káromlást hallott. De Jézus más volt!  Nem átkot kért a Neki ártóknak, hanem bocsánatot!  Nem szidalmazott senkit, hanem édesanyját bízta egyik - egyetlen végig vele levő - barátjára. Nem panaszkodott, csak azt mondta, szomjas. Nem hivatkozott a tetteire, csak megígérte a latornak, hogy vele lesz az Ő országában. Nem fenyegetőzött ítélettel, csak elvégezte, ami Rábízatott. Nem adta fel a küzdelmet, pedig átélte, hogy az Atya látszólag eltávozott Tőle. Nem panaszkodott a miattunk elviselt szörnyű szenvedés közepette, hanem az Atya kezébe tette le a lelkét. Más volt, mint mindenki más! A százados megértette. Figyelt és látott! Mások is ott voltak, hallottak mindent, de nem látták a lénye

„Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.” (János evangéliuma 3. fejezet 17. vers) Mit teszünk, ha megromlik az étel? - Kidobjuk Mit csinálunk, ha javíthatatlanul tönkremegy a porszívó? - Veszünk egy másikat. Mit teszünk, ha csalódunk az emberekben?         - Magukra hagyjuk őket. Mit csinálunk, ha nem érezzük jól magunkat a gyülekezetben?         - Nem megyünk többet. Mit teszünk, mikor nem jön azonnal válasz az imádságra?         - Abbahagyjuk az imádságot. S mit tesz velünk az Isten, ha nem törődünk vele, ha nem szólunk hozzá, ha megszegjük parancsolatait, ha nap, mint nap megtagadjuk, ha percenként eláruljuk, ha újból és újból megfeszítjük? Nem úgy bánik velünk, mint mi gondolnánk, nem töröl el, nem cserél el, nem kárhoztat, hanem kis herceg módjára gondoskodik rólunk: “Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az é

  Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, ezért nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatásnak legyetek kitéve. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást. 1Kor 10,13 bölcsességek 1.       A próbatételben Isten nem elvenni akar valamit, hanem adni, éspedig önmagát. 2.       A próbatétel minden esetben tisztázza Istenhez és a világhoz való viszonyunkat. 3.       Aki valóban Istené, azt a próbatétel nem szakítja el Tőle, hanem még jobban hozzáköti. 4.       Ne dobd el a vasúti jegyedet, mikor alagútba visz a vonat, majd kijön a másik végén. 5.       Ha Jézus a hajónkban van, akkor mosolyogni tudunk a viharban és a habokon is. 6.       Előre senki sem tudja, milyen erős. Hogy a kitartásra, teherhordozásra, türelemre mennyi t

„Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. ” Zsoltárok könyve 27:14 Miért is kell, és miért jó várnunk az Urat? A magam részéről most csak három dolgot emelnék ki: 1. Mert megígérte, hogy visszajön. 2. Mert nincs más reménységünk. 3. Mert jó lenne már személyesen találkozni vele. Mert megígérte, hogy visszajön – „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. (János evangéliuma 14:1-3) Jézus azt mondta: visszajövök értetek. Bármennyire is késedelmesnek látszik jövetele, nincs okunk kételkedni, hogy tartani fogja szavát. Először is értünk jött, másodszor miért ne jönne el?! Mert nincs más reménységünk – Jézus még mennybemenetele előtt nyíltan beszélt arról a

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” Józsué könyve 1:9 „Nem, Uram. Nekem ez nem megy. Én nem vagyok erős, bátor meg még inkább nem. És ha az lennék is, erőm akkor sem lenne véghezvinni azt, ami rám vár.” - és egyre csak küzdesz Istennel. Hiszen te próbáltad már nem egyszer, és egy idő után mindegyik nekifutásod kudarcba fulladt.  Próbáltál erős lenni, rendíthetetlen, mint a szikla, érzelmek nélküli, mint a sétányon lévő szobrok arca. Próbáltál harcolni másokkal, önmagaddal, és győzni. Próbáltál kiállni az igazért, a jóért, az értelmesért, és minden izmodat megfeszítve egyre csak küzdöttél, de mind hiába. Nem, te nem vagy erős. Te nem vagy érzések nélküli, te nem vagy hős. Egyedül.  És talán most jössz rá, hogy amit eddig a lényegnek gondoltál, talán nem is az. Hogy a lényeg nem a saját teljesítményeden, a saját erőlködéseiden, önmagadon, hanem Istenen van. Mert egyedül té